Infostart.hu
eur:
362.87
usd:
322.02
bux:
147816.78
2026. november 4. szerda Károly
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek az előző év diplomáciai tevékenységét értékelő évenkénti sajtóértekezletén Moszkvában 2022. január 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Az oroszok új pénzlopási sémáról beszélnek

Moszkva válaszlépéseket készít elő arra az esetre, ha az Európai Unió lefoglalná Oroszország kintlévőségeit – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön Szentpéterváron megtartott sajtótájékoztatóján.

„Bármilyen jogellenes cselekmény az eszközeinkkel szemben a legkeményebb reakciót fogja kiváltani (...). A válaszintézkedések csomagjának előkészítése arra az esetre, ha ténylegesen ellopják, lefoglalják a Oroszországi Föderáció eszközeit, már folyamatban van” – mondta.

Bírálta az EU-nak azt a tervét, hogy más pénzét használja fel „jóvátételi hitelként” Kijev számára, rámutatott, hogy ez károkat fog okozni magának az uniónak. Kiemelte, hogy az egyszerű európaiak viselik az orosz energiahordozók elutasításában elért állítólagos sikerekkel kérkedő uniós vezetés „geopolitikai bűncselekményei” finanszírozásának terhét, mert, mint mondta, az európai cégeknek kétszer-háromszor többet kell fizetniük az áramért, mint az amerikaiaknak, a gázért pedig négy és félszer többet.

Hangot adott álláspontjának, miszerint Ukrajnát és az EU-t „egybefüggő korrupciós láncok” kötik össze, ami megmagyarázza, miért maradt tétlen számos nemzetközi korrupcióellenes szervezet a kijevi sikkasztási Timur Mindics-üggyel kapcsolatban. Őrültnek és téveszmésnek minősítette azt az elképzelést, hogy több európai ország koalíciót hozzon létre polgári óvóhelyek építésére, azt jósolva, hogy a projekt „új pénzlopási sémává” válik majd.

Közölte, hogy a korrupciós botrány nyomán Ukrajnában felgyorsult a tömeges dezertálás, mert „mindenki megértette, kiért kell az életét feláldoznia”.

Az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokról azt hangoztatta, hogy nem a Kijevet képviselő tárgyalópartner személye fontos annyira, mint inkább az, hogy tartalmas legyen párbeszéd, amely megszüntethetné a válság kiváltó okait. Azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államokat képviselő Steven Witkoff-fal és Jared Kushnerrel az ukrán rendezésről folytatott találkozó "a eredményre, nem pedig a külső hatásra irányul".

Zaharova szerint tartály- és egyéb hajók elleni ukrán „terrortámadások” azt a célt szolgálják, hogy meggátolják a konfliktus rendezésére irányuló békefolyamatot és veszélybe sodorják a Fekete-tengeren a hajózás biztonságát. Elmondta, hogy a Feröer-szigeteknek az Oroszország elleni szankciókhoz való csatlakozása arra kényszeríti Moszkvát, hogy fontolóra vegyen egy sor ellenintézkedést.

Kilátásba helyezte, hogy Oroszország megteszi a kellő intézkedéseket a nemzetbiztonságát fenyegető veszélyek csökkentésére, válaszul Dánia azon tervére, hogy a területén Ukrajna számára szilárd rakétaüzemanyagot gyártó üzemet üzemeltessen. Kifogásolta, hogy Koppenhága, más, Oroszországhoz leginkább ellenségesen viszonyuló kormánnyal együtt, szabotálja az ukrán válság politikai-diplomáciai rendezésére irányuló erőfeszítéseket

„Mindez további eszkaláció kockázatával jár, és ösztönzi a (…) neonáci terroristákat új barbár bűncselekmények kövessenek el Ukrajnában” – fogalmazott a szóvivő.

Azzal kapcsolatban, hogy a kijevi parlament szerdán megszavazta az orosz nyelv kizárását az Ukrajnában védett nyelvek listájáról, Zaharova kijelentette:

„Ami Ukrajnában a nyelvvel történik, az teljes őrültség. És természetesen az ilyen lépések azt bizonyítják, hogy Kijevben nincs szándék a békés rendezésre, hiszen annak egyik feltétele a orosz nyelvvel és az orosz anyanyelvű állampolgárokkal szembeni diszkrimináció megszüntetése, valamint az Ukrajnában élő összes nemzetiség jogainak tiszteletben tartása” – mondta.

Felszólította a nemzetközi szervezeteket: tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy Kijev betartsa emberi jogi kötelezettségeit.

Címlapról ajánljuk

Karikó Katalin, Vágó István, Nógrádi György, Kiss-Rigó László – a tudomány, a közélet és az egyház sem érintetlen az ügynökakták nyílása után

A közélet, a tudomány és a katolikus egyház ismert személyiségeiről is őriz vagy 6-os kartont, vagy mágnesszalagot, vagy mindkettőt az Állambiztonsági Levéltár, mint az a Nyitott Akták szerda délelőtti indulása óta nyilvános.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: történelmi vereséget szenvedett Trump pártja, mindent vittek a demokraták

Amerikai választás 2026: történelmi vereséget szenvedett Trump pártja, mindent vittek a demokraták

Amerika választ: az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek az Egyesült Államok választópolgárai, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. Úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre: a szenátusi, kongresszusi és kormányzóválasztásokon is taroltak a demokraták, több republikánus fellegvár is kékké változott. A választók az elhibázott iráni háború, a vámháború, az elszabaduló infláció, az Epstein-ügy és számos választási ígéret megszegése miatt büntették a Republikánus Pártot és az elnököt, Donald Trumpot; bár a vezető többször is elmondta, hogy az eredményeket nem érzi saját kudarcának. Az amerikai elnöknek utolsó két évét a törvényhozás ellenszelében kell végig küzdenie. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×