Infostart.hu
eur:
378.98
usd:
322.07
bux:
124924.87
2026. február 24. kedd Mátyás
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek az előző év diplomáciai tevékenységét értékelő évenkénti sajtóértekezletén Moszkvában 2022. január 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Az oroszok új pénzlopási sémáról beszélnek

Moszkva válaszlépéseket készít elő arra az esetre, ha az Európai Unió lefoglalná Oroszország kintlévőségeit – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön Szentpéterváron megtartott sajtótájékoztatóján.

„Bármilyen jogellenes cselekmény az eszközeinkkel szemben a legkeményebb reakciót fogja kiváltani (...). A válaszintézkedések csomagjának előkészítése arra az esetre, ha ténylegesen ellopják, lefoglalják a Oroszországi Föderáció eszközeit, már folyamatban van” – mondta.

Bírálta az EU-nak azt a tervét, hogy más pénzét használja fel „jóvátételi hitelként” Kijev számára, rámutatott, hogy ez károkat fog okozni magának az uniónak. Kiemelte, hogy az egyszerű európaiak viselik az orosz energiahordozók elutasításában elért állítólagos sikerekkel kérkedő uniós vezetés „geopolitikai bűncselekményei” finanszírozásának terhét, mert, mint mondta, az európai cégeknek kétszer-háromszor többet kell fizetniük az áramért, mint az amerikaiaknak, a gázért pedig négy és félszer többet.

Hangot adott álláspontjának, miszerint Ukrajnát és az EU-t „egybefüggő korrupciós láncok” kötik össze, ami megmagyarázza, miért maradt tétlen számos nemzetközi korrupcióellenes szervezet a kijevi sikkasztási Timur Mindics-üggyel kapcsolatban. Őrültnek és téveszmésnek minősítette azt az elképzelést, hogy több európai ország koalíciót hozzon létre polgári óvóhelyek építésére, azt jósolva, hogy a projekt „új pénzlopási sémává” válik majd.

Közölte, hogy a korrupciós botrány nyomán Ukrajnában felgyorsult a tömeges dezertálás, mert „mindenki megértette, kiért kell az életét feláldoznia”.

Az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokról azt hangoztatta, hogy nem a Kijevet képviselő tárgyalópartner személye fontos annyira, mint inkább az, hogy tartalmas legyen párbeszéd, amely megszüntethetné a válság kiváltó okait. Azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államokat képviselő Steven Witkoff-fal és Jared Kushnerrel az ukrán rendezésről folytatott találkozó "a eredményre, nem pedig a külső hatásra irányul".

Zaharova szerint tartály- és egyéb hajók elleni ukrán „terrortámadások” azt a célt szolgálják, hogy meggátolják a konfliktus rendezésére irányuló békefolyamatot és veszélybe sodorják a Fekete-tengeren a hajózás biztonságát. Elmondta, hogy a Feröer-szigeteknek az Oroszország elleni szankciókhoz való csatlakozása arra kényszeríti Moszkvát, hogy fontolóra vegyen egy sor ellenintézkedést.

Kilátásba helyezte, hogy Oroszország megteszi a kellő intézkedéseket a nemzetbiztonságát fenyegető veszélyek csökkentésére, válaszul Dánia azon tervére, hogy a területén Ukrajna számára szilárd rakétaüzemanyagot gyártó üzemet üzemeltessen. Kifogásolta, hogy Koppenhága, más, Oroszországhoz leginkább ellenségesen viszonyuló kormánnyal együtt, szabotálja az ukrán válság politikai-diplomáciai rendezésére irányuló erőfeszítéseket

„Mindez további eszkaláció kockázatával jár, és ösztönzi a (…) neonáci terroristákat új barbár bűncselekmények kövessenek el Ukrajnában” – fogalmazott a szóvivő.

Azzal kapcsolatban, hogy a kijevi parlament szerdán megszavazta az orosz nyelv kizárását az Ukrajnában védett nyelvek listájáról, Zaharova kijelentette:

„Ami Ukrajnában a nyelvvel történik, az teljes őrültség. És természetesen az ilyen lépések azt bizonyítják, hogy Kijevben nincs szándék a békés rendezésre, hiszen annak egyik feltétele a orosz nyelvvel és az orosz anyanyelvű állampolgárokkal szembeni diszkrimináció megszüntetése, valamint az Ukrajnában élő összes nemzetiség jogainak tiszteletben tartása” – mondta.

Felszólította a nemzetközi szervezeteket: tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy Kijev betartsa emberi jogi kötelezettségeit.

Címlapról ajánljuk
Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.

Ezt a levelet küldte Orbán Viktor António Costának, az Európai Tanács elnökének

Orbán Viktor miniszterelnök levelet küldött António Costának, az Európai Tanács elnökének, 2026. február 23-án. A levelet a kormányfő 2026. február 24-én tette közzé közösségi oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyelnek ma a befektetők, a várakozások szerint ugyanis másfél év után újraindulhat a kamatcsökkentési ciklus Magyarországon. Bár a piaci árazások már tükrözik a kamatok esetleges csökkentését, Varga Mihály mai sajtótájékoztatója és a hazai monetáris politika jövőbeli iránya fontos üzeneteket közvetíthet a devizapiacok számára is. A kamatdöntés felé közeledve fokozatosan erősödik a hazai fizetőeszköz árfolyama: az euró jegyzése a reggeli 379,5 feletti szintről 379 alá, míg a dollár árfolyama a 322,3-as szintről 321,5 környékére mérséklődött. Délután meg is kapták a várt jelzést a piacok: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×