Infostart.hu
eur:
387.77
usd:
329.09
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Roszkozmosz Orosz Szövetségi Űrügynökség által közreadott képen felbocsátják a Szojuz-2.1a orosz hordozórakétával összekapcsolt Progressz MSZ-14 teherűrhajót a bajkonuri űrközpontból 2020. április 25-én. A Progressz több mint két tonna rakományt, köztük élelmiszert, vizet és üzemanyagot szállít a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásra.
Nyitókép: MTI/EPA/Roszkozmosz

Megrongálódott a bajkonuri űrkikötő

Az orosz Roszkoszmosz űrügynökség közölte, hogy a Szojuz MSZ–28 űrhajó startjánál megrongálódott a kazahsztáni bajkonuri űrkikötő csütörtökön.

Az űrhajó egy orosz–amerikai legénységet vitt a Nemzetközi Űrállomásra. „Több elem károsodását is észleltük” a kilövőállomáson – írta a Roszkoszmosz a közösségi médiában, miután megvizsgálták a létesítményt. Az űrügynökség ugyanakkor közölte, hogy minden szükséges alkatrész rendelkezésre áll a javításhoz, és a kilövőállást „a lehető legrövidebb időn belül” helyreállítják.

A Szojuz MSZ–28 küldetés keretében két orosz, Szergej Kugy-Szvercsov és Szergej Mikajev, valamint az amerikai Christopher Williams, a NASA űrhajósa indult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) Bajkonurból. A Roszkoszmosz tájékoztatása szerint

az űrhajó a történteket követően sérülés nélkül dokkolt az ISS-en. Az űrhajósok a tervek szerint 242 napot töltenek majd az űrben, és 2026 július végén térnek vissza.

A nyolc hónapos misszió során több mint 40 tudományos kísérletet és két űrsétát terveznek. Az első űrséta célja egy olyan berendezés felszerelése lesz, amely a napkitörések előrejelzésére szolgál. A második űrséta során az űrhajósok karbantartják a Zarja (Pirkadat) orosz modult, és kicserélik az elhasználódott alkatrészeket.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×