A Libanon és Izrael határán működő, ENSZ által kezdeményezett békefenntartó misszióban 2006 óta Magyarország is részt vesz, ráadásul 2019 óta egy szakasznyi lövészkatonával. A magyar állam ezen kívül az Európai Békekeretből 600 millió forinttal támogatja a libanoni fegyveres erőket. A békefenntartó művelet 2026 végén ér véget. Wagner Péter a Honvédelmi Minisztérium szakmai támogatásának köszönhetően Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter delegációjának kísérőjeként látogathatta meg az UNIFIL-missziót, és tapasztalatairól az InfoRádióban számolt be.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzője elmondta: amikor 2006-ban átalakították az ENSZ libanoni misszióját, hazánk néhány katonai térképészt küldött ki a közel-keleti országba. Az UNIFIL-misszió legfőbb célja akkor az volt, hogy segítsenek a libanoni és az izraeli félnek a határ kijelölésében. Hat évvel ezelőtt pedig a térképészeket az említett magyar lövészkatonák váltották fel, akik ugyancsak a határnál közvetlenül végeznek felügyeletet, illetve járőröznek, segítik a libanoni hadsereget.

A Hamász 2023. október 7-én indított offenzívát Izrael ellen, melyet követően a Hezbollah dél-libanoni politikai és katonai szervezetet is támadások érték több alkalommal. Azóta kialakult egy olyan vélekedés a nemzetközi közvéleményben, hogy a Hezbollah meggyengült,

Wagner Péter azonban közel-keleti látogatása során azt tapasztalta, hogy a szervezet tagjai, civiljei továbbra is aktívak.

Még az alatt a két-három óra alatt is így tűnt, amíg átutaztak az érintett dél-libanoni területeken.

Az a katonai misszió, amelyben a magyar katonák teljesítenek szolgálatot, egy ír–lengyel vezetésű zászlóaljban működik. A Károli Gáspár Református Egyetem oktatója szerint a katonák nagyon eltökéltnek látszódtak, a lengyelek és a magyarok között láthatóan nagyon jó volt a kapcsolat, az ír parancsnok pedig elégedett volt a magyar katonákkal is. Egy-egy egység hat hónapot tölt a térségben, amíg jön a váltás, és a járőrözés mellett a magyar katonák két hónapot effektíve a határon töltenek egy járőrbázison, ahol az izraeli és a libanoni fél között a tűzszünetsértéseket figyelik és jelentik.

A libanoni békefenntartó művelet jövőre véget ér, mivel ahhoz, hogy folytatódhasson, az ENSZ Biztonsági Tanácsa valamennyi tagjának az egyetértésére szükség van.

Idén augusztusban azonban az Egyesült Államok úgy döntött, hogy nem járul hozzá a misszió meghosszabbításához, ami így 2026 decemberében biztosan befejeződik.

Ez azt jelenti, hogy több mint tízezer katona vonul majd ki az izraeli–libanoni határ térségéből.

A hátralevő időben Wagner Péter tájékoztatása szerint az egyik legfőbb feladat a libanoni hadsereg fejlesztése lesz. Ennek megfelelően Magyarország is felajánlotta támogatását Libanonnak, de mások mellett az Egyesült Államok, Franciaország és több uniós tagállam is jelentős forrásokat fordít a libanoni hadsereg megsegítésére. Tulajdonképpen a libanoni haderőnek kellene átvennie 2027 januárjától azokat a feladatokat, amelyeket jelenleg az ENSZ-békefenntartók látnak el, mert a cél nem változik: meg kell akadályozni a Hezbollahot abban, hogy fenyegetést jelentsen Izraelre.

Az egyetemi oktató szerint valós veszély van arra, hogy destabilizálódik a helyzet a térségben.

Wagner Péter korábban meglátogatta az ENSZ ciprusi misszióját is, ami egy jóval kisebb kezdeményezés volt, de mindkét helyszínen azt tapasztalta, hogy a békefenntartóknak igazából nem az az elsődleges feladatuk, hogy „katonailag elrettentsék” a szemben álló feleket, hanem az, hogy „nemzetközi szemként és fülként” folyamatosan végigkövessék, mi zajlik a konfliktuszónákban, és erről tájékoztassák a közvéleményt. Ha pedig eszkalálódik a konfliktus, akkor közvetíteniük kell a felek között. „Ha az ENSZ-misszió megszűnik a libanoni–izareli határnál, félek, hogy a gyors és helyszíni deeszkalációs képesség nagyon fog hiányozni a térségben” – jegyezte meg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzője.