Infostart.hu
eur:
357.77
usd:
313.73
bux:
140442.42
2026. július 8. szerda Ellák
A vízzel elöntött parajdi sóbánya bejárata 2025. május 28-án. A Korond-patkának a Só-szorosban lévő mederszakaszában kialakult víznyelőkbe ömlik a víz, amely a sóbányába tör be. A patakmederben több víznyelő is kialakult, amelyeknek mérete a heves esőzések következtében kialakult áradások miatt megnövekedett. Várhatóan május 28-án a létesítmény turisták által látogatható részét is eléri a víz. A Hargita megyei önkormányzat válságstábot hozott létre a turizmus megmentésére.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor

Szakértők szerint nem lehet megmenteni a parajdi sóbányát

Az elárasztott parajdi sóbányát már nem lehet megmenteni, de a térségben újabb sóbányákat és sóba vájt turisztikai létesítményeket lehet kialakítani - írta szerdán a Krónika hírportál a témában tartott kerekasztal-beszélgetésről beszámolva.

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) kolozsvári fiókja által kedd este rendezett beszélgetésen holland és magyar szakértők fejtették ki álláspontjukat a parajdi bányakatasztrófa utáni helyzetről. A Krónika cikke szerint a meghívott szakemberek egyöntetűen úgy vélték: ha a Hargita megyei településen nem sikerül megállítani az édesvíz beszivárgását a felszínről vagy a talajból az elárasztott sóbányába, csak idő kérdése, hogy mikor omlik be a bánya.

A szakértők egyetértettek abban, hogy Parajdon vizsgálatok sorozatát kell elvégezni annak megállapítására, hogy megoldható-e a bánya hermetikus elzárása. Szerintük a vizsgálatok arra is választ adhatnak, hogy

a bányaomlás hónapok vagy csak évtizedek múlva következhet be.

Serfőző Antal hidrogeológus, a sóbányák revitalizációjával is foglalkozó GeoGold vállalatok társalapítója úgy vélte, hogy földtani kutatásokkal és a jelenségek folyamatos monitorozásával meg lehetett volna előzni a tragédiát. Kételyének adott hangot azt illetően, hogy az elárasztott tárnákból újra sót lehessen kitermelni.

Azt valószínűsítette, hogy a víz sókioldása által a bányászattal kialakított üregek mellett a mélyben új üregrendszer is létrejöhetett. Elmondta: a parajdi sódiapír (a felszín felé nyomuló hatalmas sótest) egy kavicsteraszhoz kapcsolódik, amelyen keresztül folyamatos a talajvíz beáramlása. Közölte: a bányán átfolyó víz útját vízfestéssel és a robottechnika alkalmazásával lehetne tisztázni. A szakértő azt is problémásnak tartotta, hogy a Hargita megyei településen a só mellett metángáz is van a mélyben.

A meghívott az ukrajnai Aknaszlatina (Szolotvino) elárasztott sóbányáját hozta fel példaként, ahol kiderült: meg lehet állítani a vízbeszivárgást, valamint elkészültek a műszaki és technológiai tervek arra, hogy hermetikusan elzárják a sóréteget a Tiszától. Parajdon ellenben egyelőre nem ismerik a földtani adottságokat - mondta.

Gerhard Winters holland hidrogeológus, aki az Európai Unió polgári védelmi szakértői csoportjának tagjaként járt a helyszínen a bánya május végi elárasztása után, megállapította: Parajdon katasztrófa történt, mely veszélybe sodorta a térség ökológiai egyensúlyát, és egyszerre sújtotta a helyi gazdaság két alappillérét, a bányászatot és a turizmust. Megjegyezte: ez a katasztrófa nem kizárólag természeti alapú, kialakulását az extrém időjárás mellett az emberi tényező is befolyásolta.

Úgy vélte, hogy

a székelyföldi településen vége a sóbányászatnak, de a turizmus újraélesztése nem reménytelen. Megvalósíthatónak tartotta, hogy vízszint feletti üregekben hozzanak létre új látogatási szintet Parajdon.

Szűcs Péter hidrogeológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Miskolci Egyetem tanszékvezető tanára és rektorhelyettese elmondta: 2015 és 2022 között részt vett az aknaszlatinai sóbánya környezeti revitalizációját célzó szakmai munkákban. Közölte: a többnemzetiségű kutatócsoport az egyetemen kifejlesztett bányarobotot küldte le a mélybe a viszonyok feltérképezésére, és a szerkezetet az elvégzendő parajdi vizsgálatokhoz is felajánlotta.

Kulcskérdésnek tartotta, hogy sikerül-e leállítani az édesvíz további behatolását a bányába. Szerinte ehhez arra lenne szükség, hogy a Korond-patakot új mederben vezessék át a sótömb fölött. Arról is beszélt, hogy az elárasztott bányába nemcsak a felszíni vizek jutnak be, hanem a talajvíz is. A víz átfolyását nyomkövetési vizsgálatokkal lehetne pontosítani, és ezt követően tervet készíteni az átfolyás megakadályozására - mondta.

Dana Cotovan újságíró, a beszélgetés moderátora közölte: azért tartotta fontosnak a szakértők megszólalását, mert a katasztrófa óta nehéz hiteles információt szerezni a parajdi helyzetről. A hatóságok kommunikációja nem kielégítő, a helyi bányászati szakembereknek pedig megtiltották, hogy tájékoztassák a sajtót - idézte őt a Krónika.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet korábban évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

Címlapról ajánljuk
Komoly veszély fenyegeti a magyar állóvizeket

Komoly veszély fenyegeti a magyar állóvizeket

A tartós és ismétlődő extrém meleg időszakok komoly károkat okoznak a hazai állóvizekben – hangsúlyozta Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, miután újabb meleg időszak várható Európában.

Donald Trump: beteg emberek vezetik őket, vége az iráni megállapodásnak

Az Iránnal kötött, a háború befejezését célzó ideiglenes megállapodás „véget ért” – jelentette be szerdán Ankarában a NATO-csúcstalálkozón Donald Trump amerikai elnök. Megszólalt az iráni hadsereg, illetve az EU repülésbiztonsági ügynöksége.
inforadio
ARÉNA
2026.07.08. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Komoly csapás bénítja Oroszországot, kazettás bombával lőtték Odesszát – Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Komoly csapás bénítja Oroszországot, kazettás bombával lőtték Odesszát – Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Az orosz haderő tegnap este kazettás robbanófejjel felszerelt ballisztikus rakétát vetett be Odesszában - írja az Ukrajinszka Pravda. Odessza megye katonai közigazgatási vezetője szerint Moszkva ezzel "nyilvánvalóan" semmibe vette a nemzetközi humanitárius jog szabályait. A támadás tüzet okozott egy ipari épületben, öt embert pedig kórházba szállítottak, egyikük állapota súlyos. A Kyiv Independent arról ír, Donald Trump tegnap kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök is meg szeretne állapodni a háború lezárásáról. Az amerikai elnök azután beszélt erről, hogy hétfőn külön-külön egyeztetett a vezetőkkel telefonon. Ma személyesen is találkozik Zelenszkijjel az ankarai NATO-csúcson. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel az orosz-ukrán fronton.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×