A német kormány jelentős haderőfejlesztési programot dolgozott ki, a cél pedig az, hogy a németeké legyen Európa legerősebb hagyományos hadserege. A védelmi tárca 2026-ra előirányzott 82,7 milliárd eurós költségvetését további 25,5 milliárddal egészítenék ki, így jövőre már 108,2 milliárdra emelkednének Németország katonai kiadásai. Friedrich Merz kancellár kormánya a nyáron azt is bejelentette, hogy jövőre tízezer új katonával, kétezer polgári alkalmazottal és húszezernyi tartalékossal akarja emelni a Bundeswehr létszámát. A németek ezzel a haderőfejlesztéssel végleg szakítanának azzal a visszafogott védelmi stratégiával, amit a hidegháború óta tanúsítottak. Szakértők szerint a GDP öt százalékát megközelítő kiadásokkal és a több ezer új páncélozott jármű beszerzésével a német hadsereg egyértelműen szintet léphet.

Kis-Benedek József az InfoRádióban úgy fogalmazott, komoly irányváltás vehető észre a németek hozzáállásában és gondolkodásmódjában. Felidézte, hogy a második világháború után az 1949-ben alapított NATO-ban az volt a közvélekedés, hogy háttérbe kell szorítani a németeket, amit ők meglehetősen sokáig zokon is vettek. A biztonságpolitikai szakértő szerint ennek a hatása és következménye mind a mai napig érezhető. A német kabinet azonban most nagyratörő terveket fogalmazott meg a haderőfejlesztés terén, bár Németországnak a geopolitikai fekvése, földrajzi elhelyezkedése miatt nem feltétlenül kell azzal számolnia, hogy támadás éri. Ugyanakkor a címzetes egyetemi tanár felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz–ukrán háború fejleményei több országban is új helyzetet teremtettek, a németek pedig arra az elhatározásra jutottak, hogy erősíteniük kell a hadseregüket a biztos jövőkép érdekében.

Mint mondta, a német vezetés az utóbbi évtizedekben „igencsak elhanyagolta” a haderő fejlesztését. A nyilvánosságra hozott tervek szerint azonban a közeljövőben hét új dandárt akarnak felállítani, ami viszont jelentős mennyiségű haditechnikai eszköz és pénz felhasználását követeli meg. A program sikeres véghezvitelét megkönnyíti, hogy a német kormány és az ellenzéki pártok egyetértenek a fejlesztésekben.

Az MTA doktora úgy véli, a komoly fegyverkezési folyamat hátterében egyfajta félelem is állhat, mert

német részről az elmúlt években többször is elhangzott az a vészjósló kijelentés, hogy az oroszok bármikor megtámadhatják a NATO-t, illetve azon belül Németországot.

Kis-Benedek József szerint a berlini kabinet jól láthatóan aláveti magát Washington, az Európai Unió és a NATO katonai, védelmi kiadásokkal kapcsolatban megfogalmazott elvárásainak. Emlékeztetett, hogy a nyári, hágai NATO-csúcson a tagállamok megállapodtak abban, hogy 2035-ig mindenkinek el kell érnie azt, hogy a GDP-je öt százalékát védelmi kiadásokra fordítsa. Az egyezmény értelmében a GDP 3,5 százalékát fegyverkezésre és a katonai csapatok szükségleteire, további 1,5 százalékot pedig védelmi infrastruktúrára, beruházásokra, például a kiberbiztonságra és a szállítmányozásra kell költeni.

Kis-Benedek József megjegyezte: a németeknek rendelkezésükre áll a szükséges pénz, csak infrastrukturális fejlesztésekre 500 milliárd euró felhasználását hagyta jóvá a Bundestag. Kiemelte, hogy nagyobb számban nem amerikai haditechnikai eszközöket vásárolnak majd, hanem inkább a hazai és az európai piacon szereznék be a szükséges fegyvereket. Ez azt jelenti, hogy például a harci repülőgépek esetében nem amerikai F–35-ösöket fognak vásárolni, hanem Eurofightereket, valamint német gyártású IRIS-T légvédelmi rendszereket állítanak szolgálatba, továbbá valószínűleg jelentős mértékben fognak támaszkodni a német hadiipar hajóépítő üzemeire, cégeire is. Új műholdas rendszereket is fognak alkalmazni és nagy mennyiségű tüzérségi lőszerre is szükség lesz, így a német hadiipar feladatai megsokszorozódnak az előállítás tekintetében. A címzetes egyetemi tanár hozzátette:

a költségeket mérsékelheti, hogy a német kormány döntése értelmében az összes, a GDP egy százalékát meghaladó védelmi kiadás mentesül az adósságfék alól.

Nemcsak meglévő fegyvereket fognak vásárolni, hanem nagyszabású beruházások is indulnak. A német fejlesztések érintik a szárazföldi egységeket, létesítményeket, a légvédelmet és a műholdas rendszereket is, vagyis komplex haderőreform veszi kezdetét. Kis-Benedek József szerint a hét dandár felállításához szükség is van ezekre a jelentős fejlesztésekre, eszközbeszerzésekre. A németek több országból vásárolják meg azokat a haditechnikai eszközöket, amelyeket nem tudnak előállítani, nyitottak arra, hogy a legkorszerűbb és legfejlettebb technikát több irányból szerezzék be. Az MTA doktora ennek alátámasztására megemlítette, hogy Izraelből az interkontinentális ballisztikus rakéták lelövésére kifejlesztett rakétarendszert, az Arrow 3-at veszik meg. Mint fogalmazott, körültekintően figyelik a piacot, és amit lehet, kedvező áron vásárolnak meg, ha otthon nem tudják legyártani az adott eszközt, járművet vagy fegyvert. A német fejlesztésű IRIS-T rövid hatótávolságú légvédelmi rendszerek mellett szükségük lesz néhány nagyobb hatótávolságú Patriot légvédelmi rendszerre is, amelyeket viszont az USA-ból tudnak beszerezni.

Félelem az oroszoktól vagy több évtizedes adósságtörlesztés?

A biztonságpolitikai szakértő megjegyezte: Berlin azt is vállalta, hogy továbbra is szállít bizonyos fegyvereket, haditechnikai eszközöket Ukrajnának. Úgy véli, ezt is belekalkulálták a program kivitelezésébe. Azt gondolja,

évtizedekre meghatározza Németország helyzetét a védelmi politikában az az összehangolt fejlesztési folyamat, amely most elindul.

Nem maradt nagy nemzetközi visszhang nélkül a grandiózus német haderőfejlesztési program. Kis-Benedek József úgy fogalmazott, az amerikaiaknak nyilván kevésbé nyerte el a tetszését, hogy a vártnál jóval kevesebb terméket vásárolnak tőlük a németek, de ebben nincs semmi meglepő, hiszen Németországnak megvannak a saját gyártási kapacitásai, legfeljebb kisebb fejlesztéseket kell végrehajtani az üzemekben. „Egyértelműen jelezték, hogy amit lehet, azt német szakemberekkel és német tőke felhasználásával német hadiipari üzemekben fognak megvalósítani” – jegyezte meg a címzetes egyetemi tanár.

A német társadalom viszonylag jól fogadta a haderőfejlesztési program elindításának a hírét, és bár vannak ellenvélemények is, összességében inkább pozitív a megítélése a projektnek. A németek közül sokan tartanak attól, hogy Vlagyimir Putyin és az orosz hadsereg nem áll meg Ukrajnában, ezért a többség támogatja a fejlesztéseket. Kis-Benedek József megfogalmazása szerint a német vezetésnek „kellő muníciót biztosít, hogy Vlagyimir Putyin az utóbbi időben komoly fejlesztéseket hajtott végre, kiemelten a rakétafejlesztés területén”.

Németországban nemcsak a társadalom szintjén, hanem magas körökben is úgy értékelik egyesek ezeket a fejleményeket, hogy Moszkva a NATO megtámadására készülhet, és akkor Németország sem lenne biztonságban. A szakértő úgy véli, ennek jelenleg nincs realitása, véleménye szerint csak megpróbáltak keresni a német döntéshozók egy olyan nyomós érvet, érzelmekre ható indokot, amivel kellő hangsúllyal tudnak magyarázatot adni a nagyszabású haderőfejlesztésre.