Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
331.87
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Anton Petrus

Pánik Németországban: drónelhárító központot akar létrehozni a belügyminiszter

Nem először állt elő rendkívüli javaslattal Alexander Dobrindt. A kormányban a kisebbik konzervatív pártot, a CSU-t képviselő belügyminiszter az elmúlt napok feltételezett orosz drónbehatolásai, valamint a civil drónok megszaporodása nyomán indítványozta, hogy a hadsereg szerepvállalásával drónelhárító központot hozzanak létre.

A német belügyminiszter az indítvánnyal azt követően állt elő, hogy több NATO-tagállam légterében és az elmúlt hét végén Schleswig-Holstein tartományban is drónrajokat észleltek. Ebből kiindulva hangsúlyozta egy olyan országos központ felállítását, amelyben a német biztonsági szervek, köztük a hadsereg is, törvényes felhatalmazást kapnak az illegális behatolók elleni fellépésre, így a drónok lelövésére is.

A belügyminisztérium által nyilvánosságra hozott sajtónyilatkozatában a konzervatív politikus az ország fenyegetettségének megnövekedésére figyelmeztetett, amelynek szerves része a kémtevékenység is. Alexander Dobrindt szerint az általa javasolt törvény keretében a Bundeswehr számára lehetővé kell tenni, hogy fegyveres erőt alkalmazzon, ha a drónok akut veszélyt jelentenek az emberekre vagy a kritikus infrastruktúrára. Az elképzelései szerint válsághelyzetekben a védelmi minisztérium lenne felelős az ilyen döntésekért. [A drónok észlelése eddig a tartományok rendőri hatóságának feladatkörébe tartozott.]

A miniszter bejelentette, hogy a történtek nyomán létre kell hozni Németország nemzeti drónkompetencia-központját, amelyben az illetékes tartományi szervek is közreműködnek. Ennek érdekében "világos jogi keretre", mindenekelőtt a szövetségi rendőrségi törvény reformjára, valamint a légi közlekedési törvény módosítására van szükség.

A kormánykoalíciónak jogi, technikai és pénzügyi alapokat kell biztosítania a hatékony drónvédelemhez

– jelentette ki a miniszter. „Olyan központra van szükség, amely egyesíti a szövetségi rendőrség, a szövetségi bűnügyi hivatal, valamint a tartományok rendőri hatóságainak kompetenciáit” – fogalmazott. A központban szerepet szánt ugyanakkor a szövetségi hadseregnek, a Bundeswehrnek is, hangsúlyozva, hogy a drónvédelem alapja a felderítés, az elfogás mellett a behatoló lelövése is.

A javaslattal kapcsolatban óvatosan nyilatkozott Johann Wadephul külügyminiszter. A miniszter – aki a nap folyamán Boris Pistorius védelmi miniszterrel együtt képviseli Németországot a három weimari ország, azaz Lengyelország, Franciaország és Németország varsói konzultációján – a Bundeswehr szerepvállalásával kapcsolatban nem foglalt állást. Belügyminiszter kollégája most megfelelő jogalkotási eljárást készít elő a biztonságért felelős szervek, köztük különösen a rendőri hatóságok beavatkozási lehetőségeinek jogi szabályozására. A külügyminisztérium részt vesz az előkészítésben – jelentette ki.

A rendőrszakszervezet (GdP) ugyanakkor elutasította Dobrindt terveit. A szakszervezet vezetője, Jochen Kopelke szerint „rendőrminiszterként” Dobrindtnak mindenekelőtt a rendőrséget kell megfelelően felszerelnie, és nem a Bundeswehrben kellene reménykednie.

A hadsereg bevetése nehéz, miközben a rendőrség mindig rendelkezésre áll

– hangoztatta a szakszervezet vezetője. Utalt arra, hogy a spontán fenyegetésekről van szó, amihez „túl hosszú” a Bundeswehr reakcióideje.

A védelmi tárca vezetője, Boris Pistorius egyelőre nem foglalt állást az indítvánnyal kapcsolatban.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×