Infostart.hu
eur:
354.92
usd:
311.68
bux:
139124.49
2026. június 30. kedd Pál
Német katonák.
Nyitókép: X / Bundeswehr

Új kormányzati terv Németországban: lottón sorsolnák ki a hadköteleseket

Régóta tart a huzavona Németországban a 2011-ben megszüntetett kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetéséről. A kormánypártok a közelmúltban svéd mintára az önkéntességet előnyben részesítő modell mellett döntöttek, amit most sajátos dán mintára sorkötelezettséggel fűszereznének meg.

A német sajtó az RND (Redaktionsnetwerk Deutschland) közszolgálati médium legfrissebb értesülésére hivatkozva számolt be arról, hogy a konzervatív CDU/CSU és a koalíciós partner szociáldemokrata SPD parlamenti frakciója arról állapodott meg, hogy sorsolással is – „elnyerhető” a kötelező katonai szolgálat.

Dániában általános hadkötelezettség van érvényben, de ténylegesen a hadkötelezettek mintegy ötödére van csupán szükség. A behívottakat egyfajta lottón sorsolják ki, a német kormánypártok előzetesen most ennek átvételében állapodtak meg.

Németországban 2011-ben az akkori Merkel-kormány regnálása idején takarékossági okokra hivatkozva szüntették meg a hadkötelezettséget, ami azóta is éles vita tárgyal. Noha általános megítélés szerint az Ukrajna elleni orosz háború kitörése óta az ország fenyegetettsége növekedett, a korábbi Scholz-kormány kitartott a 2011-es vállalás mellett. Friedrich Merz kereszténydemokrata kancellár hivatalba lépése óta elsősorban a konzervatívok sürgették a sorkötelezettség visszavezetését, egyelőre azonban a szociáldemokrata partnerrel csak – a svéd minta alapján – az önkéntességet előnyben részesítő, de vészhelyzetben a kötelező bevonulást is lehetővé tévő modellben állapodtak meg.

A tudósítások szerint a dán mintát tükröző, most felvetődött megoldás előirányozza, hogy ha nincs elég önkéntes, a szolgálatra kötelezhető fiatal férfiakkal kérdőívet töltetnek ki, majd egy részüket interjúra invitálják. Ha pedig a fenyegetettségi helyzet úgy kívánja, sorsolás alapján a kiválasztottaknak legalább féléves kötelező katonai szolgálatot kell teljesíteniük.

Azt pedig a szociáldemokrata védelmi miniszternek, Boris Pistoriusnak kell jeleznie, hogy a Bundeswehrnek a helyzet függvényében hány újoncra lesz szüksége. A koalíció számára pedig a miniszter által közölt számok határozzák meg, hogy szükség van-e a kötelező elemek alkalmazásához. Ennek függvényében alkalmaznák a dán mintát, azaz a sorsolást, amit a portálok lottóhoz hasonlítottak.

A Merz-kormány által a közelmúltban ezzel kapcsolatban jóváhagyott törvénytervezet annyit mond ki, hogy a kabinet a Bundestag támogatásával kezdeményezheti a kötelező szolgálatra történő behívást, ha az ország védelme a Bundeswehr létszámának gyors növelését megköveteli, és ezt önkéntes alapon nem lehet biztosítani.

A koalíciós pártok parlamenti frakciói a tudósítások szerint kedden újabb egyeztetést tartanak erről, majd tájékoztatják a nyilvánosságot. A tervek szerint a Bundestag első olvasatban a hét közepén tűzi napirendre a tervezetet.

A német hadsereg jelenleg 180 ezer fős, hivatásos katonákból, illetve önkénteséből áll. Általános vélekedés szerint a az ország biztonsági helyzete, illetve a NATO-n belüli elkötelezettsége legkevesebb 40 ezer fős növelést igényelne.

Címlapról ajánljuk
Megszűnik a Szuverenitásvédelmi Hivatal

Megszűnik a Szuverenitásvédelmi Hivatal

Erről döntött az Országgyűlés keddi ülésén. A képviselők 135 igen, 44 nem és 6 tartózkodó szavazattal fogadták el Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese által benyújtott, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló jogszabályt, amely a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

Tóth Tamás: mindenütt veszélyben az eddigi hőmérsékleti rekord

Az európai kontinensen az elmúlt napokban egészen meglepő helyeken, az Atlanti-óceán közelében is történelmi hőmérsékleti rekordok születtek, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt – mondta az InfoRádióban a HungaroMet meteorológusa. Kiemelte, hogy a napokban trópusi éjszakák sorozata volt Európa nyugati és középső területein, ami a 20 Celsius-fok feletti minimum hőmérsékletet jelenti, és ez Magyarországon is abszolút jellemzővé vált.
inforadio
ARÉNA
2026.06.30. kedd, 18:00
Velkey György János
az Egyházi Kórházak Egyesületének elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója
2 GW-os fejlesztésen dolgozik az Electron: már nem elég áramot termelni

2 GW-os fejlesztésen dolgozik az Electron: már nem elég áramot termelni

Bár olcsóbbak lettek a megújuló technológiák, az európai áramrendszer mégis drágább átmeneti évtized elé nézhet. A naperőművek tömeges terjedése már ma is nyomás alá helyezi a naperőművi bevételeket, miközben a tárolók és a gázerőművek költségét is be kell építeni a rendszerbe. Az Electron az elmúlt másfél évben 150 MWp napelemparkot és 590 MWh akkumulátoros tárolókapacitást valósított meg – piaci alapon, saját beruházásként, vissza nem térítendő állami támogatás nélkül –, miközben további, mintegy 2 GW kapacitású régiós és nemzetközi projekt előkészítésén dolgozik. Szücs Ádám szerint az energiapiacon egyre kevésbé az önálló erőművek, sokkal inkább az összehangolt működés számít: a termelést, a tárolást, a kereskedést és a fogyasztói igényeket kell egy rendszerként kezelni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×