Infostart.hu
eur:
373.12
usd:
340
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
Német katonák.
Nyitókép: X / Bundeswehr

Új kormányzati terv Németországban: lottón sorsolnák ki a hadköteleseket

Régóta tart a huzavona Németországban a 2011-ben megszüntetett kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetéséről. A kormánypártok a közelmúltban svéd mintára az önkéntességet előnyben részesítő modell mellett döntöttek, amit most sajátos dán mintára sorkötelezettséggel fűszereznének meg.

A német sajtó az RND (Redaktionsnetwerk Deutschland) közszolgálati médium legfrissebb értesülésére hivatkozva számolt be arról, hogy a konzervatív CDU/CSU és a koalíciós partner szociáldemokrata SPD parlamenti frakciója arról állapodott meg, hogy sorsolással is – „elnyerhető” a kötelező katonai szolgálat.

Dániában általános hadkötelezettség van érvényben, de ténylegesen a hadkötelezettek mintegy ötödére van csupán szükség. A behívottakat egyfajta lottón sorsolják ki, a német kormánypártok előzetesen most ennek átvételében állapodtak meg.

Németországban 2011-ben az akkori Merkel-kormány regnálása idején takarékossági okokra hivatkozva szüntették meg a hadkötelezettséget, ami azóta is éles vita tárgyal. Noha általános megítélés szerint az Ukrajna elleni orosz háború kitörése óta az ország fenyegetettsége növekedett, a korábbi Scholz-kormány kitartott a 2011-es vállalás mellett. Friedrich Merz kereszténydemokrata kancellár hivatalba lépése óta elsősorban a konzervatívok sürgették a sorkötelezettség visszavezetését, egyelőre azonban a szociáldemokrata partnerrel csak – a svéd minta alapján – az önkéntességet előnyben részesítő, de vészhelyzetben a kötelező bevonulást is lehetővé tévő modellben állapodtak meg.

A tudósítások szerint a dán mintát tükröző, most felvetődött megoldás előirányozza, hogy ha nincs elég önkéntes, a szolgálatra kötelezhető fiatal férfiakkal kérdőívet töltetnek ki, majd egy részüket interjúra invitálják. Ha pedig a fenyegetettségi helyzet úgy kívánja, sorsolás alapján a kiválasztottaknak legalább féléves kötelező katonai szolgálatot kell teljesíteniük.

Azt pedig a szociáldemokrata védelmi miniszternek, Boris Pistoriusnak kell jeleznie, hogy a Bundeswehrnek a helyzet függvényében hány újoncra lesz szüksége. A koalíció számára pedig a miniszter által közölt számok határozzák meg, hogy szükség van-e a kötelező elemek alkalmazásához. Ennek függvényében alkalmaznák a dán mintát, azaz a sorsolást, amit a portálok lottóhoz hasonlítottak.

A Merz-kormány által a közelmúltban ezzel kapcsolatban jóváhagyott törvénytervezet annyit mond ki, hogy a kabinet a Bundestag támogatásával kezdeményezheti a kötelező szolgálatra történő behívást, ha az ország védelme a Bundeswehr létszámának gyors növelését megköveteli, és ezt önkéntes alapon nem lehet biztosítani.

A koalíciós pártok parlamenti frakciói a tudósítások szerint kedden újabb egyeztetést tartanak erről, majd tájékoztatják a nyilvánosságot. A tervek szerint a Bundestag első olvasatban a hét közepén tűzi napirendre a tervezetet.

A német hadsereg jelenleg 180 ezer fős, hivatásos katonákból, illetve önkénteséből áll. Általános vélekedés szerint a az ország biztonsági helyzete, illetve a NATO-n belüli elkötelezettsége legkevesebb 40 ezer fős növelést igényelne.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×