Infostart.hu
eur:
375.61
usd:
317.97
bux:
127364.02
2026. február 26. csütörtök Edina
Német katonák.
Nyitókép: X / Bundeswehr

Új kormányzati terv Németországban: lottón sorsolnák ki a hadköteleseket

Régóta tart a huzavona Németországban a 2011-ben megszüntetett kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetéséről. A kormánypártok a közelmúltban svéd mintára az önkéntességet előnyben részesítő modell mellett döntöttek, amit most sajátos dán mintára sorkötelezettséggel fűszereznének meg.

A német sajtó az RND (Redaktionsnetwerk Deutschland) közszolgálati médium legfrissebb értesülésére hivatkozva számolt be arról, hogy a konzervatív CDU/CSU és a koalíciós partner szociáldemokrata SPD parlamenti frakciója arról állapodott meg, hogy sorsolással is – „elnyerhető” a kötelező katonai szolgálat.

Dániában általános hadkötelezettség van érvényben, de ténylegesen a hadkötelezettek mintegy ötödére van csupán szükség. A behívottakat egyfajta lottón sorsolják ki, a német kormánypártok előzetesen most ennek átvételében állapodtak meg.

Németországban 2011-ben az akkori Merkel-kormány regnálása idején takarékossági okokra hivatkozva szüntették meg a hadkötelezettséget, ami azóta is éles vita tárgyal. Noha általános megítélés szerint az Ukrajna elleni orosz háború kitörése óta az ország fenyegetettsége növekedett, a korábbi Scholz-kormány kitartott a 2011-es vállalás mellett. Friedrich Merz kereszténydemokrata kancellár hivatalba lépése óta elsősorban a konzervatívok sürgették a sorkötelezettség visszavezetését, egyelőre azonban a szociáldemokrata partnerrel csak – a svéd minta alapján – az önkéntességet előnyben részesítő, de vészhelyzetben a kötelező bevonulást is lehetővé tévő modellben állapodtak meg.

A tudósítások szerint a dán mintát tükröző, most felvetődött megoldás előirányozza, hogy ha nincs elég önkéntes, a szolgálatra kötelezhető fiatal férfiakkal kérdőívet töltetnek ki, majd egy részüket interjúra invitálják. Ha pedig a fenyegetettségi helyzet úgy kívánja, sorsolás alapján a kiválasztottaknak legalább féléves kötelező katonai szolgálatot kell teljesíteniük.

Azt pedig a szociáldemokrata védelmi miniszternek, Boris Pistoriusnak kell jeleznie, hogy a Bundeswehrnek a helyzet függvényében hány újoncra lesz szüksége. A koalíció számára pedig a miniszter által közölt számok határozzák meg, hogy szükség van-e a kötelező elemek alkalmazásához. Ennek függvényében alkalmaznák a dán mintát, azaz a sorsolást, amit a portálok lottóhoz hasonlítottak.

A Merz-kormány által a közelmúltban ezzel kapcsolatban jóváhagyott törvénytervezet annyit mond ki, hogy a kabinet a Bundestag támogatásával kezdeményezheti a kötelező szolgálatra történő behívást, ha az ország védelme a Bundeswehr létszámának gyors növelését megköveteli, és ezt önkéntes alapon nem lehet biztosítani.

A koalíciós pártok parlamenti frakciói a tudósítások szerint kedden újabb egyeztetést tartanak erről, majd tájékoztatják a nyilvánosságot. A tervek szerint a Bundestag első olvasatban a hét közepén tűzi napirendre a tervezetet.

A német hadsereg jelenleg 180 ezer fős, hivatásos katonákból, illetve önkénteséből áll. Általános vélekedés szerint a az ország biztonsági helyzete, illetve a NATO-n belüli elkötelezettsége legkevesebb 40 ezer fős növelést igényelne.

Címlapról ajánljuk
Rendkívüli tanárpénz – a KSH-számok korrekciója miatt vált szükségessé a bruttó 152 ezer forintos juttatás

Rendkívüli tanárpénz – a KSH-számok korrekciója miatt vált szükségessé a bruttó 152 ezer forintos juttatás

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki Kormányinfón részletesen is elmagyarázta, miért, mikor és miért ennyi pénz járt a hazai pedagógusoknak, mint amennyit a szerdai miniszterelnöki bejelentés tartalmazott. A közlésből kiderült: csak a tanárok számára kedvező irányba tévedhet a statisztika, és 2031-ig ez így is marad.

Bendarzsevszkij Anton: legkésőbb novemberig lehet áttörés az orosz–ukrán béke ügyében, de nem a fronthelyzet miatt

Az olyan befolyásoló körülmények, mint az időjárás alakulása vagy az energetikai infrastruktúra állapota, egyre inkább a béke, a kompromisszum irányába terelheti az ukránokat, Oroszország szempontjából pedig egyáltalán nem mindegy, milyen eredményt hoz a novemberi, amerikai félidős kongresszusi választás – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.02.26. csütörtök, 18:00
Győri Enikő
a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×