Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Pixabay

Nincs kegyelem, nagy kitoloncolások kezdődhetnek Svédországban

A svéd kormány szerint a bűnelkövető külföldieket, függetlenül tartózkodási jogosultáguktól, a legkisebb büntetőjogi eljárás esetén ki kellene toloncolni, erről jövőre törvényt fogadhatnak el a skandináv országban – mondta el Johan Forssell svéd bevándorlásügyi miniszter az APA osztrák hírügynökségnek adott interjúban.

„Ha valaki nem svéd állampolgár, és akár csak egy nap börtönre is ítélik, akkor ki kell toloncolni az országból” – hangoztatta a miniszter, aki a kedden és szerdán Bécsben tartott migrációs konferencián vesz részt.

Forssell elmondta, hogy elképzelése a huzamos időre szóló tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiekre is vonatkozna. Hozzátette, hogy a közvélemény is támogatja a tervét. Kiemelte, hogy különösen a bevándorló hátterű közösségek pártolják a bűnelkövető külföldiek kitoloncolásának tervét, mert sok esetben ők maguk az elszenvedői a bűnbandák tevékenységének a skandináv országban.

Johan Forssell szerint a vonatkozó törvényt jövőre, még az őszre tervezett parlamenti választás előtt elfogadhatják. Megjegyezte: méltányossági esetben lesznek kivételek a rendelkezés hatálya alól, de a cél az, hogy gátat szabjanak a Svédországban burjánzó szervezett bűnözésnek.

„Még mindig túlságosan gyakran fordul elő, hogy Svédországban maradhatnak emberek annak ellenére, hogy bűnbandák tagjaiként erőszakos cselekményeket követtek el”

– fogalmazott a miniszter.

Elismerte egyúttal, hogy a tervezett jogszabály sértheti az Emberi Jogok Európai Egyezményének (ECHR) rendelkezéseit.

„Ez a jövőben gondot jelenthet. Dán kollégáink ezt folyamatosan tapasztalják” – mondta, utalva arra, hogy a szomszédos Dánia az ECHR ítéletei miatt nem tud megszabadulni több olyan külfölditől, akik szexuális bűncselekményt követtek el.

Ezzel összefüggésben a svéd miniszter jelezte: támogatja azt a kezdeményezést, hogy az egyezményt vagy annak értelmezését módosítani kellene.

„Az Emberi Jogok Európai Egyezménye nem isteni kinyilatkoztatás, azt a politikusok megváltoztathatják. (...) A jelenlegi helyzet nem maradhat így”

– fogalmazott.

Johan Forssell arról is beszélt, hogy történelmi mélypontra esett vissza Svédországban a menedékkérők száma, és jelentősen csökkent a bandaháborúkhoz köthető lövöldözések száma is. Utóbbit azzal magyarázta, hogy a rendőrséget jóval több eszközzel ruházták fel, például lehetővé tették a mobiltelefonok lehallgatását.

„Sokat ruházunk be az új technológiák használatába” – mondta, aláhúzva, hogy minden intézkedést az emberi jogi előírásokkal és a nemzetközi egyezményekkel teljes összhangban vezetnek be.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×