Infostart.hu
eur:
355.97
usd:
308.12
bux:
133372.63
2026. június 9. kedd Félix
Nyitókép: Pixabay

Nincs kegyelem, nagy kitoloncolások kezdődhetnek Svédországban

A svéd kormány szerint a bűnelkövető külföldieket, függetlenül tartózkodási jogosultáguktól, a legkisebb büntetőjogi eljárás esetén ki kellene toloncolni, erről jövőre törvényt fogadhatnak el a skandináv országban – mondta el Johan Forssell svéd bevándorlásügyi miniszter az APA osztrák hírügynökségnek adott interjúban.

„Ha valaki nem svéd állampolgár, és akár csak egy nap börtönre is ítélik, akkor ki kell toloncolni az országból” – hangoztatta a miniszter, aki a kedden és szerdán Bécsben tartott migrációs konferencián vesz részt.

Forssell elmondta, hogy elképzelése a huzamos időre szóló tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiekre is vonatkozna. Hozzátette, hogy a közvélemény is támogatja a tervét. Kiemelte, hogy különösen a bevándorló hátterű közösségek pártolják a bűnelkövető külföldiek kitoloncolásának tervét, mert sok esetben ők maguk az elszenvedői a bűnbandák tevékenységének a skandináv országban.

Johan Forssell szerint a vonatkozó törvényt jövőre, még az őszre tervezett parlamenti választás előtt elfogadhatják. Megjegyezte: méltányossági esetben lesznek kivételek a rendelkezés hatálya alól, de a cél az, hogy gátat szabjanak a Svédországban burjánzó szervezett bűnözésnek.

„Még mindig túlságosan gyakran fordul elő, hogy Svédországban maradhatnak emberek annak ellenére, hogy bűnbandák tagjaiként erőszakos cselekményeket követtek el”

– fogalmazott a miniszter.

Elismerte egyúttal, hogy a tervezett jogszabály sértheti az Emberi Jogok Európai Egyezményének (ECHR) rendelkezéseit.

„Ez a jövőben gondot jelenthet. Dán kollégáink ezt folyamatosan tapasztalják” – mondta, utalva arra, hogy a szomszédos Dánia az ECHR ítéletei miatt nem tud megszabadulni több olyan külfölditől, akik szexuális bűncselekményt követtek el.

Ezzel összefüggésben a svéd miniszter jelezte: támogatja azt a kezdeményezést, hogy az egyezményt vagy annak értelmezését módosítani kellene.

„Az Emberi Jogok Európai Egyezménye nem isteni kinyilatkoztatás, azt a politikusok megváltoztathatják. (...) A jelenlegi helyzet nem maradhat így”

– fogalmazott.

Johan Forssell arról is beszélt, hogy történelmi mélypontra esett vissza Svédországban a menedékkérők száma, és jelentősen csökkent a bandaháborúkhoz köthető lövöldözések száma is. Utóbbit azzal magyarázta, hogy a rendőrséget jóval több eszközzel ruházták fel, például lehetővé tették a mobiltelefonok lehallgatását.

„Sokat ruházunk be az új technológiák használatába” – mondta, aláhúzva, hogy minden intézkedést az emberi jogi előírásokkal és a nemzetközi egyezményekkel teljes összhangban vezetnek be.

Címlapról ajánljuk
Karácsony Gergely az Arénában: megoldja-e Budapest problémáit a kormányváltás?

Karácsony Gergely az Arénában: megoldja-e Budapest problémáit a kormányváltás?

Indul az új parkolási rezsim Budapesten, szó lesz a kormánnyal való tárgyalásokon a főváros költségvetés állapotáról, az iskolák esetleges visszavételéről. Budapest kormányváltás utáni helyzetéről, a kilátásokról, az együttműködésről és a fejlesztési tervekről, így a megújuló Nagykörútról is beszélt Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere az InfoRádió Aréna című műsorában.

Megszelídíti a jövő választási kampányait az Országgyűlés

A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés.
inforadio
ARÉNA
2026.06.10. szerda, 18:00
Gál Katalin
a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete elnök-igazgatója
Megfordult a széljárás, lépéselőnyben Kijev – Teljesen kicsúszik az irányítás Putyin kezei közül?

Megfordult a széljárás, lépéselőnyben Kijev – Teljesen kicsúszik az irányítás Putyin kezei közül?

Az utóbbi hetekben Oroszország és Ukrajna vezetői egyaránt rendre elejtettek olyan mondatokat, amelyek a háborús pusztítás belátható időn belüli végét sugallták. A nyugati sajtóban mindeközben egyre nagyobb teret hódít az a narratíva, hogy Ukrajnának sikerült megfordítania a harctéri széljárást. A DeepState ukrán megfigyelőcsoport frissen megjelent jelentése szerint májusban Kijev több területet szerzett vissza, mint amennyit Moszkva elfoglalt, amire egészen 2023 óta nem volt példa. A katonai elemzők ezzel párhuzamosan azonban arról is beszámoltak, hogy a donyecki Kosztjantinyivka városát szorongatja az orosz haderő. Az állítólagos harctéri fordulattól nem függetlenül arról kezdtek suttogni Berlinben, Párizsban és Londonban, hogy a háború ötödik évében Európának ideje lenne tárgyalóasztalhoz ülni Vlagyimir Putyinnal. De mik erre az esélyek? Nehezedik akkora belpolitikai és gazdasági nyomás Putyinra, hogy lezárja a háborút? És tényleg végérvényesen a Nyugat felé fordulhat egy másik posztszovjet állam, nevezetesen Örményország is, ahol most tartottak választást? A Portfolio Global Insight legfrissebb epizódjában erről beszélgettünk Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×