Mint az Infostart is beszámolt róla és Orbán Viktor magyar miniszterelnök is megerősítette: Budapesten találkozik két héten belül Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, az ukrajnai háború lezárásának lehetőségeiről tárgyalnak.

Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője a hírt kommentálva az InfoRádióban péntek reggel elmondta, először is az lehet a kérdés, hogy mint korábban, most is lesz-e támadáshullám ukrajnai városok ellen, mint a korábbi, orosz-amerikai vagy orosz-ukrán kapcsolatfelvételről szóló híreket követően. Most nem úgy tűnik, hogy a tárgyalásokról szóló hírek után egyből bombázások történtek volna, igaz, most még "csak egy időpontot lebegtetnek" egy lehetséges tárgyalásról – mondta.

Viszont nagyon nagy előrehaladás szerinte az a tény, hogy közel két hónap után a továbblépésről egyeztek meg, tehát lesz következő találkozó az augusztusi alaszkai után, "lényegében azóta nem láttunk semmilyen konkrét fejleményt az orosz-ukrán vagy az amerikai-orosz-ukrán tárgyalások tekintetében".

"Ez az első előrelépés, ami a háborút illeti, bízhatunk benne, hogy ennek majd lesz valamiféle eredménye, következménye; azóta megtudtuk, hogy a telefonbeszélgetést Vlagyimir Putyin kezdeményezte, és Putyin azt is felvetette a telefonbeszélgetésen, hogy nagyon rossz ötlet lenne Tomahawk rakétákat adni Ukrajnának. Ebből is látszik, hogy

a Tomahawk rakéta, amely akár 2500 kilométeres távolságra képes, érzékeny pont Oroszország számára"

- mutatott rá a szakértő.

Aláhúzta, Donald Trump az elmúlt hetekben többször is felvetette, hogy ezeket a rakétákat Ukrajna megkaphatja, és Volodimir Zelenszkij pénteken Washingtonba érkezett tárgyalni, és ott szintén előkerül ez a téma, ezt előzte meg a moszkvai telefonhívás, és többek között ezért is kezdeményezhették a tárgyalások továbbmozdítását, hogy Ukrajna ne kapjon ilyen modern fegyvereket.

Hogy a telefonhívás hatására Donald Trump eláll-e az ukrajnai rakétaátadástól, azzal kapcsolatban elmondta, a rakéta "eddig is inkább csak tárgyalási eszköz volt Donald Trump számára".

Vannak szerinte "a csőben" más eszközök, amelyeket Ukrajna a közeljövőben kaphat, és ugyancsak okoznak károkat, ilyen például az ERAM rakéta, ami egy kisebb hatótávolságú precíziós fegyver, augusztus végén már engedélyezte is Donald Trump ezeknek az eszközöknek az Ukrajnába küldését; az első adagot még nem kapták meg, de ez is valamikor az október folyamán Ukrajnába kerülhet, néhány darabra vagy egy tucatra kell gondolni, "de

ezek mind nyomásgyakorló eszközök az amerikai adminisztráció arzenáljában, nem azért adnak ilyen fegyvereket, mert azt gondolják, hogy ettől hirtelen megfordul az állás a fronton,

ehhez tényleg hatalmas mennyiséget kellene küldeni".

A Fehér Ház tehát "jeleket küld" Moszkvába a Kremlbe, hogy "ha ti nem kezdtek el tárgyalni, nem ültök le velünk, nem zárjuk le a háborút, akkor Ukrajna még több és még jobb képességet fog kapni", a szakértő szerint márpedig ez "úgy tűnik, hatásos"; a lényeg persze nyilván az, hogy meg tudnak-e a felek egyezni valamiben.

A budapesti helyszínnel kapcsolatban emlékeztetett, néhány napja volt egy csúcstalálkozó Egyiptomban, ezen a magyar miniszterelnök is részt vett Donald Trump meghívására, ott lehettek bizonyos jelek, ez alapján

a helyszín "meglepetés is, nem is", esélyes helyszín volt Budapest, "de nem a legesélyesebb".

"Az európai helyszínek között a Vatikán is szóba került, de elsősorban semleges, katonai blokkhoz nem tartozó országok kerültek előtérbe, elsősorban közel-keleti országok. Magyarország viszont a NATO tagja, és eleve egy logisztikai kihívás és rizikófaktor az orosz elnök számára, hogy Vlagyimir Putyin idejöjjön Magyarországra, miközben az orosz repülők előtt az európai légtér korlátozottan elérhető jelen pillanatban, de mégis úgy tűnik, hogy bevállalta" - ecsetelte.

Arról, hogy most végre történhet-e valódi lépés a béke felé, azt mondta, "ha a tárgyalásokat egy folyamatként tekintjük, akkor igen".

Azért némileg optimistább most, mint korábban, mert a találkozónak önmagában a lehetősége vagy a létrejötte két fontos faktor eredménye:

1. lezárul(ha)t a közel-keleti két éves háború, és ezzel felszabadultak jelentős erőforrások az Egyesült Államok részéről, más irányba; amit a közel-keleti rendezésre fordítottak, azt most Ukrajnára tudják fordítani
2. a nyári orosz offenzíva nagyjából ezekben a napokban zárult le, az időjárási viszonyok már nem teszik lehetővé, hogy ugyanazzal az intenzitással folytassák a következő hónapokban a támadó műveleteket, és ez lehetőséget adott az oroszoknak is, hogy átértékeljék az elmúlt hónapokat, és talán egy kicsi kompromisszumkészséget mutassanak, hiszen nem valósultak meg azok a katonai célok, amelyeket kitűztek, nem foglaltak el jelentős ukrán erődítményvárosokat.