A 34 tagú kabinetben a nagyközönség számára kevéssé ismert, a civil társadalomból érkezett személyiségek is helyet kaptak nyolc tárca élén, míg a politikusok az elnöki pártból, a jobbközép Köztársaságiaktól és a centrista pártokból érkeztek.

A védelmi tárcát Sébastian Lecornutől az eddigi egészségügyi és munkaügyi miniszter, Catherine Vautrin veszi át, míg az ő eddig tárcáját az állami vasúttársaság, az SNCF leköszönő vezérigazgatója, Jean-Pierre Farandou fogja ezentúl irányítani.

Összességében a kormány összetétele kétharmadában megújult,

de a külügyi tárcát továbbra is a centrista Jean-Noël Barrot vezeti, az igazságügyi tárca élén a jobboldali Gérald Darmanin maradt, és a jobboldali Rachida Dati változatlanul kulturális miniszter lesz. A belügyminiszteri poszton Bruno Retailleau-t, a Köztársaságiak vezetőjét viszont az eddigi párizsi prefektus, Laurent Nunez váltja.

A korábbi védelmi minisztert először szeptember 9-én nevezte ki Emmanuel Macron elnök kormányfőnek. Sébastien Lecornu azonban múlt hétfőn benyújtotta lemondását, alig 14 órával azután, hogy múlt vasárnap este megalakította a kormányát, miután a teljes politikai elit felháborodását kiváltotta azzal, hogy megtartotta elődje, Francois Bayrou minisztereinek többségét, és a költségvetési hiányért részben felelősnek tartott Bruno Le Maire volt pénzügyminisztert visszahívta a védelmi tárca élére.

Az újabb kormány kinevezését követően Sébastien Lecornu vasárnap este az X-en jelezte, hogy mostantól "egyetlen dolog számít: az ország érdeke". A kormányfő megköszönte a minisztereknek, "akik személyes és pártérdekeken felül, teljes szabadságban kötelezik el magukat ebben a kormányban".

Un gouvernement de mission est nommé pour donner un budget à la France avant la fin de l’année.

Je remercie les femmes et les hommes qui s'engagent dans ce gouvernement en toute liberté au-delà des intérêts personnels et partisans.

Une seule chose compte : l’intérêt du pays.

— Sébastien Lecornu (@SebLecornu) October 12, 2025

Az elnöki párthoz tartozó Roland Lescure-re hárul a feladat, hogy a parlamentnek még ezen a héten bemutasson egy olyan költségvetési tervezetet, amelyet a képviselők többsége elfogad és nem buktatja meg miatta az új kormányt, ahogy azt tették szeptemberben a 44 milliárd eurónyi megtakarítást előirányzó Francois Bayrou kabinetjével, azt megelőzen decemberben pedig Michel Barnier kormányával, miközben az ország adóssága eléri a 3300 milliárd eurót, ami meghaladja a GDP 115 százalékát.

Az új kormány kedden tartja első ülését, ahol megvitatják a jövő évi költségvetési tervezetet, amelynek vitáját elvileg szerdán kezdi meg a Nemzetgyűlés.

Az alapvető kérdés az, hogy az új kabinet meddig tud hivatalban maradni, miután a tavaly nyári előrehozott választások nyomán a Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatták eddig a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a választásokon élen végzett, és a miniszterelnöki széket azóta is követelő baloldali pártok és a Marine Le Pen által fémjelztett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.

A miniszterek névsorának közzetételét követőt percekben a Köztársaságiak bejelentették, hogy kizárják tagjaik közül azt a hat politikust, akik miniszteri posztot vállaltak Emmanuel Macron államfő 2022-es újraválasztása óta a hatodik kormányban és az elmúlt év negyedik kormányában, így kérdésessé vált, hogy a parlamentben a jobboldal támogatni fogja-e a kormány javaslatait.

A Szocialista Párt kivételével valamennyi baloldali párt és a Nemzeti Tömörülés pedig már jelezte, hogy bizalmatlansági indítvánnyal meg kívánják buktatni a kormányt,

egyes szocialista képviselők sem zárták ki, hogy megszavazzák a bizalmatlansági indítványt, miután az elmúlt négy hétben folytatott konzultációk alatt nem kaptak kielégítő válaszokat a kérdéseikre Sébastien Lecornutól. A baloldal mindenekelőtt a 2023-ban, a parlamenti szavazás megkerülésével elfogadott nyugdíjreform azonnali és teljes felfüggesztését kéri, amely Emmanuel Macron második ötéves ciklusának legemblematikusabb reformja és egyben jelképe. A nyugdíjkorhatár korábbi 62-ről 64 évre történő emelését elíró törvény ellen hónapokig tartó milliós tüntetések voltak az országban.