Az uniós pénzek hazahozatalához szükséges szupermérföldköveket teljesíti a kormány, és ezek mellett lép be az Európai Ügyészségbe – mondta Vitézy Dávid, miután felsorolta, milyen uniós forrásokat milyen célokra fognak elkölteni. A tárcavezető azt mondta: ez egy átfogó, korrupcióellenes és a magyar közélet átláthatóságát szolgáló törvénycsomag, amely mindazt a jogállamisági feltételrendszert jelenti, ami ahhoz kell, hogy az európai uniós forrásokat haza tudják hozni. Jelezte: ezeket a jogszabályokat az Országgyűlésnek el kell fogadnia és hatályba is kell lépniük ahhoz, az uniós pénzek hazajöjjenek.

Az Országgyűlés elé jövő héten kerülő jogszabálycsomag egyik célja, hogy az Integritás Hatóságnak joga legyen a bíróság előtt kikényszeríteni nyomozás folytatását például akkor, ha az ügyészség vagy a rendőrség egy korrupciós ügyben elutasítja a nyomozás megindítását.

A közbeszerzésekben is megjelenik egy plusz hatáskör: ha az Integritás Hatóság európai uniós forrás felhasználására kiírt közbeszerzésnél visszásságot talál, akkor joga lesz beavatkozni és az eljárás felfüggesztését kérni két hónapra, ameddig a vizsgálatát lefolytatja.

Jelentős változások jöhetnek a vagyonnyilatkozatok terén: részletesebb adatszolgáltatást fognak megkövetelni, illetve a nyilvánosságon kívül a hatósági felülvizsgálat is megtörténhet az Integritás Hatóság jogkörének bővítésével, és azzal, hogy az IH számára eseti, célzott hozzáférést biztosítanak a megfelelő nyilvántartásokhoz. „Nem maradhat ki vadászkastély” – jegyezte meg.

• Egy erre felhatalmazott testület megindíthatja a tisztségtől való megfosztás folyamatát, továbbá
• egy új tényállás nyomán 2 év szabadságvesztést lehet kiszabni akkor, ha lényeges információt hagy ki valaki a vagyonnyilatkozatából

– sorolta még Vitézy Dávid, hozzátéve, hogy „ez volt az egyik intézkedés, amit nem voltak hajlandó a korábbi kormányzat átültetni a magyar jogrendbe”.

Számos esetben szigorodnak az összeférhetetlenségi szabályok, az állami támogatások elszámolása is szigorúbb lesz.

A kockázatitőkealap-kezelők és magántőkealapok végső tulajdonosi szerkezetének átláthatóságára vonatkozó szabályozás is része lesz ennek a jogszabálycsomagnak. A tárcavezető elmondása szerint régóta napirenden lévő kérdés, hogy a magántőkealapok tulajdonosai megismerhetővé váljanak. „A hivatalba lépett Tisza-kormány nem látja úgy, hogy ne lenne magyar közérdek, hogy az emberek megismerhessék, kik vannak a magántőkealapok mögött” – közölte.

A kekváknál több lépcsős folyamatra tettek javaslatot az uniós delegációval való tárgyalások során. Mint a miniszter elmondta, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal úgy privvatizálták ki a közvagyont, és a kuratórium tagjai sajátjukként kezelhették ezeket, hogy az nem volt összeegyeztethető sem az uniós, sem a magyar joggal.

Vitézy Dávid elmondása szerint itt az EU egy bonyolult szabályrendszert javasolt, de az működésképtelen helyzetet teremtett volna, ezért a kormány inkább azt javasolta, hogy állami kézbe kerüljenek vissza a vagyonelemek. Két ütem lesz:

• a felsőoktatási intézményeket nem fenntartó kekvák esetében idén augusztus 31-ig tesz javaslatot a kormány arra, hogy miként kerülhetnek ismét állami kézbe az onnan kikerült vagyonok. Ahol a kekvákba más is tett vagyont (például a Mol-részvények kapcsán merül fel ez a kérdés), ott a máshoz tartozó vagyon elkülönítése és visszaadása megtörténik, az állami vagyon kerül vissza az államhoz.
• a felsőoktatásban érintett alapítványoknál többlépcsős rendszer jön, mert at augusztus 31-es határidő a tanévkezdésre bizonytalan helyzetet hozhatna. Bizonyos szabályokat (átláthatóság, vagyonnyilatkozattétel stb.) már 2026-tól kiterjesztenek az ilyen kekvákra, de a szerkezeti átalakuluásukra csak 2027-től kerül sor. Addig alapítványként működnek, arról pedig az oktatási miniszter és szakemberek közösen döntenek majd, hogy melyik egyetemnél milyen működési forma a célravezető.

A kormányszóvivői tájékoztatón ismertettek számos kormánydöntést és egyéb információt, ezekről itt írtunk.