Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter, a Fidesz delegációjának vezetõje sajtótájékoztatót tart az Országgyûlés alakuló ülését elõkészítõ újabb tárgyalás után az Országházban 2026. április 28-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Gulyás Gergely: ilyen árat nem szabad fizetni az uniós forrásokért

Az Európai Bizottság riasztó követeléseket támaszt Magyarországgal szemben, ilyen árat nem szabad fizetni az uniós pénzekért – jelentette ki a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője pénteken.

Gulyás Gergely a Facebook-oldalán közzétett videóban emlékeztetett: néhány nappal az Európai Bizottság és a magyar kormány között létrejött politikai megállapodást követően a bizottság országspecifikus ajánlásokat bocsátott ki.

Úgy értékelt: ezek a követelések, amelyeket a bizottság Magyarországtól, immár az új magyar kormánytól vár, riasztóak, gyakorlatilag minden olyan „hagyományos” magyar intézkedést felszámolnának, ami jó az embereknek, és amelyet az elmúlt években, az Orbán-kormány alatt fogadott el az Országgyűlés.

Felszámolnák a kamatstopot, a rezsicsökkentést alapvetően akarják átalakítani, az orosz energia vásárlását pedig meg akarják szüntettetni Magyarországgal. Ezen felül át akarják alakíttatni a nyugdíjrendszert, éles kritikával illetik a 14. havi nyugdíjat és támadják a védett üzemanyagárat is - sorolta, hozzátéve: ezekre a követelésekre az új kormánynak is nemet kell mondania.

Gulyás Gergely felhívta az új kormányt, hogy ha bármilyen politikai vagy egyéb megállapodást kötött vagy a jövőben köt az uniós pénzek hazahozatala érdekében, azt hozza nyilvánosságra; valamint egyértelműen és világosan mondjon nemet ezekre a követelésekre.

Magyarországot az uniós pénzek megilletik, ezeket még az előző kormány harcolta ki Magyarországnak - mondta, hangsúlyozva: „örülünk annak, ha az ország hozzájuthat ezekhez a forrásokhoz, de ilyen árat nem szabad értük fizetni”.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×