Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Tûzoltók küzdenek a lángok megfékezésén egy kijevi lakóházat ért orosz légitámadást követõen 2025. október 10-én. Az ukrán hatóságok közlése szerint a fõvárost ért támadásban legkevesebb 12 ember megsebesült.
Nyitókép: MTI/AP/Dan Basakov

Kijev felében nem volt áram, újabb súlyos orosz támadás indult Ukrajna ellen

Az éjjel nagyszabású dróntámadást indított ukrajnai célpontok ellen Oroszország, több városból is robbanásokat jelentettek.

Az éjszaka Ukrajnában országszerte robbanásokat regisztráltak. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere szerint az ukrán fővárosban a Dnyeper bal partján teljesen megszűnt a víz- és az áramellátás, de a szakértők már dolgoznak a probléma megoldásán.

A csapásokról rengeteg felvétel járta be a közösségi médiát a Portfolio összeállítása szerint.

Eddig a hatóságok egy halálos áldozatról és 15 sebesültről tudnak.

Robbanások rázták meg Zaporizzsja városát is, ott eddig három sérültet regisztráltak. A bombázásban elsősorban az energetikai infrastruktúrát célozták, emiatt a vészhelyzeti áramkimaradásokat vezettek be az energiahálózatban.

Egyes források szerint Moszkva ballisztikus rakétákat használt Kijev ellen,

ezek először nagyjából éjjel fél 2 magasságában csapódtak be. Nagyjából egy órával később újabb robbanások rázták meg a fővárost. Az áramkimaradás az élet minden területén komoly fennakadásokat okozott, így például nem járt a metró sem. Klicsko elmondta, hogy több lakóház is megsérült a támadásban. Meg nem erősített információk szerint összesen 30 különböző típusú rakétával lőtték Ukrajnát.

Oroszország a téli hideg hónapok beköszöntése előtt a kulcsfontosságú energetikai infrastruktúrát támadja Ukrajnában, hogy rombolja a polgári lakosság morálját, és csökkentse a kormány hitelességét csökkenjen. Az áramellátás kiiktatásának másik célja, hogy zavart keltsenek a vezetésben ezzel hibát kényszerítsenek ki a döntéshozatalban. Ettől remélik, hogy gyengül a frontvonalakon harcolók utánpótlása is.

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Elképesztő szenvedésről beszélt Messi, miután megdöntött minden rekordot

„Tudtuk, hogy szenvedni fogunk, és szenvedtünk is” – mondta Lionel Messi a drámai körülmények után megszerzett győzelemről a foci-vb egyenes kieséses szakaszában a meglepetéscsapat Zöld-foki Köztársaság ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tájkép sokk után: így térhet magához a piac a benzin védett árának kivezetése után

Tájkép sokk után: így térhet magához a piac a benzin védett árának kivezetése után

A Portfolio Checklist pénteki adásában többek között azzal foglalkoztunk, hogy hogyan élték meg a kis benzinkutak az üzemanyagok védett árát, miért áll lassan helyre a piac és milyen tényezők határozzák meg, hogy mennyiért tankolhatunk a nyáron. Vendégünk Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökségi tagja volt. A műsor első részében arról volt szó, hogy mintha megrendülni látszana a piacok bizalma a memóriacsip-gyártókban, ami több kulcsrészvény árazásában is testet öltött. A több százmilliárd dolláros kérdés az, hogy immár az egész AI-infrastruktúra sztori áll ingatag lábakon, vagy csak egy apró korrekciónak vagyunk tanúi. A témát Kaszab Balázzsal, a Portfolio elemzőjével veséztük ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×