Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.94
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője beszédet mond a Szent Márton-díj átadásán a Pannonhalmi Főapátság Szent Márton-bazilikájában 2024. november 15-én. Az elismerést a Reménysugár a Dél-Alföldi Hematológiai és Onkológiai Gyermekbetegekért Alapítvány és posztumusz Rudan Mária, a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája munkatársa kapta.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Prőhle Gergely: még 35 év után is látszik a különbség az egykori két német állam között

1990. október 3-án lépett be az NDK a Németországi Szövetségi Köztársaságba, elfogadta annak joghatóságát az újonnan kialakított öt keletnémet tartomány felett, és létrejött a 16 tartományból álló szövetségi állam – emlékezett a 35 évvel ezelőtti német újraegyesítésre az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének igazgatója.

Prőhle Gergely szerint a német egység a nyugatnémet külpolitika stratégiai gondolkodásának és kiváló működésének a látványos eredménye. „Olyan bizalomépítő intézkedéseket tudtak tenni évtizedeken át, ami által meg lehetett haladni Németország megosztottságát, ez egy óriási politikai diplomáciai siker" – mondta a volt nagykövet, és hozzátette, a kezdetektől tudták a németek, hogy ez sok pénzbe fog kerülni, a teljes költséget 2000 milliárd euróra teszik.

Az igazgató arra emlékeztetett, hogy az NDK és az NSZK között mindig is nagy volt a különbség, és nem csak az eltérő társadalmi berendezkedés miatt, és ezt egységbe hozni a mai napig nem sikerült maradéktalanul.

„A különbségek megmutatkoznak gazdasági területen is. Az, hogy az össznémet GDP-nek még mindig több mint a 80 százaléka keletkezik az egykori Nyugat-Németország területén, önmagáért beszél"

– hangsúlyozta Prőhle Gergely, de jelezte, hogy ma már nem olyan nagyok a különbségek a jövedelmekben, mint ahogy ezt sokan gondolják. Csupán néhány százaléknyi, mivel a szakszervezetek ezt sikeresen kiharcolták – magyarázta.

„Az emberek mentalitásában van óriási különbség, és ez megmutatkozik a pártszimpátiákban is” – hívta fel a figyelmet az NKE John Lukacs Intézetének igazgatója. Mint mondta: Nyugaton az amerikai befolyás alatt 1945-től kezdve arra érzékenyítették az embereket, hogy legyenek gyanakvók a szélsőjobboldali nézetekkel szemben.

„Keleten viszont azt mondták, hogy ott nem voltak soha nácik, azok mind nyugaton vannak, tehát nekik ezzel nincs dolguk” – mondta Prőhle Gergely, és ezzel magyarázta, hogy Németország keleti felében sokkal erősebb az AfD támogatottsága, mint a nyugati országrészben, bár a radikális jobboldali párt elfogadottsága lassan már kezd kiegyenlítődni.

Prőhle Gergely arra figyelmeztetett, hogy nőnek Németországban a társadalmi feszültségek, noha szerinte nem a kelet és a nyugat közti ellentét miatt. Az ok sokkal inkább az, hogy hangsúlyosabbá váltak a szociális és a migrációs problémák, nehézkesebb a társadalmi integráció, mindez pedig az évtizedeken át megszokott nyugati életszínvonalon is nyomot hagyott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×