Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.94
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Friedrich Merz német kancellár beszél a két Németország 1990-es újraegyesítéséről megemlékező német egység napjának alkalmából tartott ünnepségen Saarbrückenben 2025. október 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Christopher Neundorf

Friedrich Merz az újraegyesítés ünnepén: ha Európa sikeres, Németország is sikeres lesz

Ha nem is ünnepi előzmények után, de az ünnephez méltó körülmények között emlékezett meg Németország az újraegyesítést. Három és fél évtized telt el az egykori NDK és NSZK 1990. október 3-i egyesülése óta, és ez a nap a német egység napjaként (Tag der Deutschen Einheit) került be a német történelemkönyvekbe.

Az idei megemlékezést az egyik legkisebb német tartomány, Saar-vidék fővárosában, a 180 ezer lakosú Saarbrückenben, a város kongresszusi központjában tartották. Az ünnepségen a legmagasabb rangú német vezetők és a több száz meghívott mellett részt vett és beszédet mondott Emmanuel Macron francia elnök is. A tudósítások szerint több mint húsz éve első ízben fordult elő, hogy a német egység ünnepére ilyen magas rangú külföldi vendég is meghívót kapott. Macron jelenléte ugyanakkor szimbolikusnak számított, amivel a vendéglátó ország, illetve annak kancellárja a francia–német barátságot, egyben az európai együttműködést kívánta hangsúlyozni.

A tartomány miniszterelnöke, Anike Rehlinger után a kancellár tartotta ünnepi beszédét. Friedrich Merz nem titkolta az elmúlt időszak nehézségeit, ugyanakkor a jövőre, illetve az összefogásra helyezte a hangsúlyt. Németország – mint fogalmazott – a világra nyitott, az európai együttműködést és a szolidaritást hangsúlyozó ország kíván lenni. Ennek jegyében utalt Emmanuel Macron meghívására is. A kancellár közölte: Németország szabad és demokratikus ország kíván maradni, amely maga dönt sorsáról. Olyan ország, amely a demokrácia jegyében kitart a társadalmi párbeszéd és mindenekelőtt a jogállam elveinek tiszteletben tartása mellett.

Elismerte, hogy a migráció mellett sok más tényező is polarizálta a társadalmat, sok a nehézség elsősorban Németország keleti felében. Ugyanakkor mindez megerősíti a jövőbeni összefogás, egyben a kulcsfontosságú reformok szükségességét – jelentette ki.

„Le kell győznünk a megosztottságot, merjünk újrakezdeni”

– jelentette ki a kancellár, aki szerint minden probléma ellenére a német egység sikeres volt.

Jelképesnek számított az is, hogy a kereszténydemokrata politikus beszédében a Német Szövetségi Köztársaság első kancelláját, az egységes Európa atyjának tekintett Konrad Adenauert idézte. Németország európai módon kíván gondolkozni, és úgy is kíván cselekedni – hangsúlyozta Adenauer nyomán Merz. Ha Európa sikeres, Németország is sikeres lesz, ha Európának nem mennek jól a dolgok, akkor Németország is átlagon alul teljesít – jelentette ki. „Németország demokratikus, alkotmányos, gazdaságilag és szociálisan erős, egyben európai ország kíván maradni” – összegezte Merz.

A német kancellár után mondott beszédet Emanuel Macron. A francia elnök köszönetet mondott a meghívásért, és a kancellárhoz hasonlóan a francia–német összefogás szükségességét emelte ki. Utalt az Európa előtt álló nehézségekre, és nem utolsósorban az ukrajnai orosz háború mielőbbi befejezésének szükségességére.

„Az egyesült Németország ünnepe egyben az egyesült Európa ünnepe is”

– hangoztatta a francia elnök. Emlékeztetett arra, hogy voltak háborúk Németország és Franciaország között, ez azonban immár a múlté,.

A meghívott vendégek között volt a korábbi kancellár, az egykori NDK-ban felnőtt és politikai pályafutását is ott kezdő Angela Merkel, aki fiatal politikusként a német újraegyesítés kancellárjának tekintett Helmut Kohl jobb keze volt. Most közvetve kifogásolta Macron meghívását. A ZDF közszolgálati médiumnak nyilatkozva kijelentette, hogy nagyra értékeli a francia elnök tevékenységét, ugyanakkor azon a véleményen van, hogy az újraegyesítés évfordulójára valakit Kelet-Európából vagy Kelet-Németországból kellett volna meghívni.

Sajátos módon emlékeztek meg Helmut Kolhról is, aki 1982 és 1998 között – akárcsak később Merkel – tizenhat éven keresztül töltötte be a kancellári tisztséget. A berlini szenátus döntése nyomán Kohlról a CDU központjának közvetlen közelében Helmut Kohl Allee néven sugárutat neveztek el. Kai Wegner, Berlin kormányzó polgármestere hangsúlyozta, hogy az elnevezéssel Kohl történelmi teljesítményét, a német újraegyesítésben és az európai integrációban betöltött döntő szerepét kívánták méltatni.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×