Infostart.hu
eur:
379.17
usd:
321.76
bux:
131208.98
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A Wall in Berlin and reference to 3 October Day of German Unity
Nyitókép: Stadtratte/Getty Images

Az újraegyesítés 35. évfordulóját ünnepli Németország, de a lakosság hangulata nem éppen ünnepi

Rendkívüli évfordulóra emlékezik Németország október 3-án: harmincöt évvel ezelőtt, alig fél évvel az egykori NDK-ban tartott első szabad választások után deklarálták a két német állam újraegyesítését. Az akkori ünnepi hangulat, az összetartozás mámora azonban mára szinte a semmibe veszett.

Az évforduló előtt elhangzott üzenetében az államfő, Frank-Walter Steinmeier mind a keleti, mind a nyugati országrész lakóit a demokrácia védelmére szólította fel. Az elnök aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a politikai centrumnak egyre kevesebb támogatója van nemcsak az ország keleti észén, azaz az egykor az NDK-hoz tartozó tartományokban, hanem a nyugati országrészben is.

„Ne hagyjuk, hogy demokráciánk további károkat szenvedjen” – idézték a beszámolók Frank-Walter Steinmeiert. Az elnök utalt arra, hogy míg 35 évvel ezelőtt az egyesülés túláradó hangulata jellemezte az országot, ma ma egyre többen aggódnak. Az évforduló alkalmából arra szólította fel a lakosságot, hogy az ünnepen az elmúlt 35 évben elért eredményekre emlékezzen. „Az egyesült Németország erős és megbecsült partner a világon” – hangsúlyozta az államfő.

Hasonló hangulatot tükrözött az a jelentés is, amelyet az évfordulóhoz időzítve a keleti tartományokért felelős kormánybiztos, Elisabeth Kaiser mutatott be. „Nem magától értetődő, hogy ma egy békés, újraegyesített, demokratikus országban élünk. Különösen a mai időkben mindezt nem szabad ezt elfelejtenünk” – hangsúlyozta az egykori NDK-ban született biztos.

A legfrissebb, az évfordulóhoz időzített felmérések ugyanakkor arra utaltak, hogy a lakosság nagyobb része egyre inkább elfelejti ezt. A YouGov közvélemény-kutató intézet több mint kétezres, az egész országra kiterjesztett felmérése szerint a megkérdezettek 30 százaléka vélekedett úgy, hogy a kelet- és nyugatnémetek között több az elválasztó, mint az egyesítő tényező. Mindössze 16 százalékuk volt azon a véleményen, hogy a közös vonások felülmúlják a különbségeket. A felmérés szerint 40 százalék egyensúlyról beszélt, míg 13 százalék bizonytalan volt.

A YouGov szerint ugyanakkor

a megkérdezett keletnémetek 43 százaléka mondta azt, hogy a kelet- és nyugatnémeteket több választja el, mint amennyit egyesíti.

Egy, a felméréshez időzített interjúban a kormánybiztos úgy vélte, hogy a fő okot mindebben az életkörülmények különbözősége jelenti. Ennek kapcsán mindenekelőtt az eltérő vagyoni helyzetet és ehhez kapcsolódóan az eltérő munkabéreket említette.

A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) tanulmánya szerint a keletnémet tartományok 1990-hez képest jelentős mértékben felzárkóztak ugyan, de nem teljesen. A keleti tartományokban a vállalatok termelékenysége jelenleg a nyugati szint körülbelül 90 százaléka a DIW jelentése szerint.

Az elemzések ugyanakkor rámutattak arra is, hogy a két országrészt 35 évvel az újraegyesítés után nemcsak a munkanélküliségi ráta nagysága különbözteti meg, de többek között a politikai pártok támogatottsága is. Erre utal a radikális jobboldali AfD szárnyalása a keleti tartományokban. Noha az AfD a nyugati tartományokban is egyre népszerűbb, a kelet-németországi adatok szerint a párt támogatottsága az egykori NDK-ban mintegy 20 százalékkal magasabb, mint a nyugati tartományokban. Mindkét országrészben ugyanakkor a kereszténydemokrata CDU van a második helyen, megelőzve a korábbi támogatottságát gyors ütemben veszítő szociáldemokrata SPD-t is.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Újabb részletek derültek ki Trump Oroszország elleni paktumáról

Újabb részletek derültek ki Trump Oroszország elleni paktumáról

Már márciusban aláírhatják a frissen kötött politikai alkut az Egyesült Államok és India között, miután Donald Trump amerikai elnök hétfőn váratlanul bejelentette a kereskedelmi megállapodást, melynek lényege, hogy Oroszország az egyik legjelentősebb bevételi forrásától essen el. Az új részletekből már kirajzolódik egy idővonal, de a konkrét intézkedések és mértékek továbbra sem ismertek. Ha azonban hihetünk az amerikai elnök eredeti posztjának, akkor az USA nagyon gyorsan lekörözhette az EU által a világ legnagyobb kereskedelmi alkujának nevezett indiai együttműködését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×