Infostart.hu
eur:
355.84
usd:
308.05
bux:
133372.63
2026. június 9. kedd Félix
A Wall in Berlin and reference to 3 October Day of German Unity
Nyitókép: Stadtratte/Getty Images

Az újraegyesítés 35. évfordulóját ünnepli Németország, de a lakosság hangulata nem éppen ünnepi

Rendkívüli évfordulóra emlékezik Németország október 3-án: harmincöt évvel ezelőtt, alig fél évvel az egykori NDK-ban tartott első szabad választások után deklarálták a két német állam újraegyesítését. Az akkori ünnepi hangulat, az összetartozás mámora azonban mára szinte a semmibe veszett.

Az évforduló előtt elhangzott üzenetében az államfő, Frank-Walter Steinmeier mind a keleti, mind a nyugati országrész lakóit a demokrácia védelmére szólította fel. Az elnök aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a politikai centrumnak egyre kevesebb támogatója van nemcsak az ország keleti észén, azaz az egykor az NDK-hoz tartozó tartományokban, hanem a nyugati országrészben is.

„Ne hagyjuk, hogy demokráciánk további károkat szenvedjen” – idézték a beszámolók Frank-Walter Steinmeiert. Az elnök utalt arra, hogy míg 35 évvel ezelőtt az egyesülés túláradó hangulata jellemezte az országot, ma ma egyre többen aggódnak. Az évforduló alkalmából arra szólította fel a lakosságot, hogy az ünnepen az elmúlt 35 évben elért eredményekre emlékezzen. „Az egyesült Németország erős és megbecsült partner a világon” – hangsúlyozta az államfő.

Hasonló hangulatot tükrözött az a jelentés is, amelyet az évfordulóhoz időzítve a keleti tartományokért felelős kormánybiztos, Elisabeth Kaiser mutatott be. „Nem magától értetődő, hogy ma egy békés, újraegyesített, demokratikus országban élünk. Különösen a mai időkben mindezt nem szabad ezt elfelejtenünk” – hangsúlyozta az egykori NDK-ban született biztos.

A legfrissebb, az évfordulóhoz időzített felmérések ugyanakkor arra utaltak, hogy a lakosság nagyobb része egyre inkább elfelejti ezt. A YouGov közvélemény-kutató intézet több mint kétezres, az egész országra kiterjesztett felmérése szerint a megkérdezettek 30 százaléka vélekedett úgy, hogy a kelet- és nyugatnémetek között több az elválasztó, mint az egyesítő tényező. Mindössze 16 százalékuk volt azon a véleményen, hogy a közös vonások felülmúlják a különbségeket. A felmérés szerint 40 százalék egyensúlyról beszélt, míg 13 százalék bizonytalan volt.

A YouGov szerint ugyanakkor

a megkérdezett keletnémetek 43 százaléka mondta azt, hogy a kelet- és nyugatnémeteket több választja el, mint amennyit egyesíti.

Egy, a felméréshez időzített interjúban a kormánybiztos úgy vélte, hogy a fő okot mindebben az életkörülmények különbözősége jelenti. Ennek kapcsán mindenekelőtt az eltérő vagyoni helyzetet és ehhez kapcsolódóan az eltérő munkabéreket említette.

A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) tanulmánya szerint a keletnémet tartományok 1990-hez képest jelentős mértékben felzárkóztak ugyan, de nem teljesen. A keleti tartományokban a vállalatok termelékenysége jelenleg a nyugati szint körülbelül 90 százaléka a DIW jelentése szerint.

Az elemzések ugyanakkor rámutattak arra is, hogy a két országrészt 35 évvel az újraegyesítés után nemcsak a munkanélküliségi ráta nagysága különbözteti meg, de többek között a politikai pártok támogatottsága is. Erre utal a radikális jobboldali AfD szárnyalása a keleti tartományokban. Noha az AfD a nyugati tartományokban is egyre népszerűbb, a kelet-németországi adatok szerint a párt támogatottsága az egykori NDK-ban mintegy 20 százalékkal magasabb, mint a nyugati tartományokban. Mindkét országrészben ugyanakkor a kereszténydemokrata CDU van a második helyen, megelőzve a korábbi támogatottságát gyors ütemben veszítő szociáldemokrata SPD-t is.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter a kormányzat eddigi telejsítményét értékelte

Magyar Péter a kormányzat eddigi telejsítményét értékelte

Egy hónapja állt fel az új parlament. Az első hetek tanulságairól, valamit a Tisza-kormány előtt álló feladatokról adott számot Magyar Péter egy kedd esti tévéinterjúban. Szerinte sok fontos dologban tudtak előrelépni, „így talán elégedettek az emberek is”.

Karácsony Gergely az Arénában: megoldja-e Budapest problémáit a kormányváltás?

Indul az új parkolási rezsim Budapesten, szó lesz a kormánnyal való tárgyalásokon a főváros költségvetés állapotáról, az iskolák esetleges visszavételéről. Budapest kormányváltás utáni helyzetéről, a kilátásokról, az együttműködésről és a fejlesztési tervekről, így a megújuló Nagykörútról is beszélt Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.06.10. szerda, 18:00
Gál Katalin
a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete elnök-igazgatója
Estére visszapofozták a forintot – mi folyik itt?

Estére visszapofozták a forintot – mi folyik itt?

Májusban 1,8 százalékot emelkedtek az árak az előző évhez képest a KSH friss statisztikája szerint – ez a várakozásoknál alacsonyabb árnyomás megnyithatja az ajtót a Magyar Nemzeti Banknak egy kamatcsökkentés felé. A nemzetközi színtéren ma külkereskedelmi adatdömping volt, az USA, Kína és Németország is friss statisztikát publikált. A piacokat továbbra is az iráni háború, és ehhez kapcsolódóan az inflációs és kamatemelési várakozások mozgatják, valamint az amerikai tőzsdéken az AI- és chip-részvények körüli aggodalom is megjelent a devizapiacokon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×