Üzenetében a munkáspárt brit miniszterelnök várhatóan hangsúlyozza azt az álláspontját, hogy az államiság megteremtése a palesztin nép elidegeníthetetlen joga, és a nemzetközi közösség erkölcsi felelőssége, hogy lépjen ebben az ügyben.

Starmer már július végén közölte, hogy Nagy-Britannia az ENSZ Közgyűlésének szeptemberi ülésszaka előtt hivatalosan is elismeri a palesztin államiságot, ha az izraeli kormány addig nem hirdet tűzszünetet a Gázai övezetben, nem tesz érdemi lépéseket a Gázában kialakult "rettenetes állapotok" megszüntetésére, nem teszi egyértelművé, hogy tartózkodik ciszjordániai területek annektálásától, és nem kötelezi el magát egy olyan hosszú távú békefolyamat mellett, amely elvezet a kétállami megoldáshoz.

A brit sajtót a palesztin államiság elismerésének vasárnapi bejelentéséről előzetesen tájékoztató kormányzati illetékesek szerint Starmer arra a következtetésre jutott, hogy Izrael nem teljesítette ezeket a feltételeket, sőt az utóbbi hetekben jelentősen romlott a helyzet.

A brit kormány már a nyár elején szankciókat jelentett be az izraeli kormány két tagja, Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter, a Zsidó Erő nevű párt elnöke és Becalel Szmotrics pénzügyminiszter, a Vallásos Cionisták nevű párt vezetője ellen a palesztinokkal szembeni, London szerint erőszakcselekményekre buzdító magatartásuk miatt.

A szankciók értelmében Bengvír és Szmotrics nem utazhat be Nagy-Britanniába, brit területen lévő pénzügyi eszközeiket zárolják, és nagy-britanniai székhelyű pénzintézetek nem nyújthatnak nekik pénzügyi szolgáltatásokat.

A palesztin államiság elismerésének terve komoly nézeteltérés forrása Nagy-Britannia és első számú transzatlanti szövetségese, az Egyesült Államok között.

Donald Trump amerikai elnök, aki a héten járt állami látogatáson - vagyis hivatalosan III. Károly király vendégeként - Nagy-Britanniában, Starmerrel közösen tartott sajtóértekezletén úgy fogalmazott: a palesztin államiság elismerésének terve "azon csekély számú ügyek egyike", amelyekben nem ért egyet a brit miniszterelnökkel.

Hozzátette: ő az elsődlegesen elérendő feladatnak a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet által Izraelből elhurcolt túszok azonnali szabadon engedését tartja.

Az izraeli túszok hozzátartozóinak érdekképviseleti csoportja a palesztin államiság elismerésének vasárnapra várható brit bejelentése elé időzített levelében elítélte a döntést, és felszólította Londont, hogy a túszok hazatérése előtt ne tegye meg ezt a lépést.

A Gázában folyó izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász 2023. október 7-én Izrael déli térségében terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, több mint háromezren megsérültek, és a szervezet fegyveresei Gázába hurcoltak 251 túszt, akik közül sokan még mindig nem térhettek haza.