A napokban, pontosabban a Friedrich Merz kereszténydemokrata kancellár vezette, a CDU/CSU-ból és a szociáldemokrata SPD május 6-i hivatalba lépésének századik napján tette közzé a Forsa intézet a maga nemében "történelminek" tartott felmérését.

Első ízben fordult elő ugyanis, hogy a 2013-ban alakult, és 2017-ben már a Bundestagba is bejutott ellenzéki párt a közvélemény-kutatás adatai szerint megelőzte a CDU/CSU-t. Az AfD-re a megkérdezettek 28 százalékára voksolt, míg a keresztény pártok népszerűsége 26 százalékos volt.

Mindez annak ellenére több mint jelzésértékűnek számított, hogy az ezzel foglalkozó intézetek szinte hetenként mérik parlamenti pártok támogatottságát.

Ami pedig a mostani, az Insa intézet több német hírportál által ismertetett friss adatait illeti, már csak azért is fontosak, mert azok öt tartományban jövőre tartandó választások kimenetelét jósolják előre. Azaz az előjelzés - akárcsak a Forsa esetében - semmiképp nem hagyható figyelmen kívül.

Az korábban is ismert volt, hogy a párt támogatottsága elsősorban az egykori NDK-hoz tartozott keleti tartományokban volt magas, ugyanakkor erősödött a nyugati tartományokban is.

Jövőre öt szövetségi államban tartanak választásokat, így Baden-Württembergben, Rajna-vidék-Pfalzban, Szász-Anhaltban, Berlinben és Mecklenburg-Elő-Pomerániában. Az utóbbi három az egykori NDK része volt.

A közvélemény-kutatás természetesen arra terjedi ki, hogy a különböző időpontban tartandó választásokon a potenciális szavazók valójában merre "húznának". A válaszadók ugyan abszolút többséget az AfD számára egyik tartományban sem jövendöltek, ennek ellenére nagyobb hányaduk úgy vélte, hogy a párt az öt közül legalább egy tartományban miniszterelnököt is adhat majd.

Ennél pontosabban: a megkérdezettek 47 százaléka vélekedett úgy, hogy legalább az egyiknek AfD-s kormányfője lesz, míg további 25 százalék azt valószínűsítette, hogy ezt több tartományban is megtörténhet. Mindössze 19 százalék válaszolta ez, hogy erre nem kerül sor.

A Bild című lap megbízásából végzett felmérés szerint a megkérdezettek 56 százaléka volt azon a véleményen, hogy a Friedrich Merz vezette kormánykoalíció eddigi gyenge teljesítménye olyan tényező, amely országos szinten erősíti az AfD támogatottságát.

A válaszadók 47 százaléka ugyanakkor azt vallotta, hogy a keresztény pároknak a jövőben is ki kell zárniuk a radikális jobboldali párttal való együttműködést. Negyven százalék ezzel szemben azon az állásponton volt, hogy el kell vetni a többi parlamenti párt, így a CDU/CSU által is hangoztatott "tűzfalat", amely kizárja az AfD-vel való elsősorban Bundestag-beli együttműködést.

A tényleges tartományi választásokig még sok víz lefolyik többek között a Berlint keresztülszelő Spree folyón. Ennek ellenére az elemzők szerint a felmérés fontos előrejelzés, amely megerősíti a radikális párt támogatottságának folyamatos emelkedését.

Ráadásul mindez annak ellenére történik, hogy a szövetségi alkotmánybíróság hetekkel ezelőtt jobboldali szélsőséges pártnak minősítette az AfD-t. Nem sokkal később ugyanakkor visszavonta ezt a minősítést, és az "értékelést" a kölni szélhelyű közigazgatási bíróságra bízta.

A szociáldemokratákkal és a Zöldek pártjával az élen több Bundestag-veli képviselő korábban sürgette az AfD betiltását is, maga a kancellár azonban ellenezte ezt. Merz azt hangoztatta, hogy az AfD ellen parlamenti eszközökkel kell felvenni a harcot.

Az egymást követő felmérések adatai ugyanakkor azt bizonyítják, hogy mind ez szögesen ellentétes hatást vált ki a potenciális választók körében, esősítve a párt támogatottságát.

Ezt ugyanakkor már jelezték a február végi előrehozott országos parlamenti választások eredményei. Az AfD a CDU/CSU után a második helyen végzett, megkétszerezve a 2021-es választásokon szerzett szavazatainak számát.