Az Etna vasárnap kezdett ismét lávát és hamut szórni. Ahogy Harangi Szabolcs geológus az InfoRádióban fogalmazott, „érdekes kis jelét adta, hogy kezd ébredezni, nyújtózkodik, egy pici lávafolyás elindult. Bő egy hónapja alszik már a tűzhányó. Jómagam is egy bő egy hete voltam fönt a csúcsán, akkor minden nyugodt volt. A délkeleti kráterben voltak kisebb robbanásos kitörések, de ez még nem az a jel, amely azt mutatja, hogy már bármikor bekövetkezhet egy nagyobb kitörés.”

De vasárnap érdekes esemény történt. Nem igazán voltak olyan előjelei, mint a földrengések, felszínemelkedések, hogy lávaöntő kitörés induljon meg az Etnán. Körülbelül 3000 méteres tengerszint feletti magasságban hasadt fel az egyik csúcskráter, a Bocca Nuova lábánál a földfelszín, és egy kisebb lávafolyás indult el déli irányba.

„Ez még nem jelentős kitörés, jelenleg nincs veszélyben senki. De erősödnek a jelek, amelyek jelzik, hogy valószínűleg egy-két héten belül ismét egy korábbihoz hasonló, nagyobb, robbanásos vulkánkitörés lehet az Etnán”

– hangsúlyozta a geológus, aki szerint ma még nem állunk egy nagyobb kitörés küszöbén, de bármikor felgyorsulhatnak az események.

„Azt mondom, hogy egy-két héten belül, aki az Etnára megy, figyeljen és tájékozódjon. Kezdünk közelebb kerülni egy olyan vulkánkitöréshez, amit már megszoktunk.

Az Etnán nem egy nagy, veszélyes vulkánkitörésre számíthatunk, hanem egy olyan szokásos, robbanásos kitörésre, amely adott esetben leállíttatja a légiközlekedést a Catania reptéren,

fekete vulkáni hamuval, lapidival vonja be a keleti városkákat. Ilyen abszolút lehetséges” – hangsúlyozta a geológus.

A szomszédos, szintén olaszországi tűzhányóról, a Vezúvról olyan hírek érkeztek, hogy a közelben nagy tüzekkel küzdenek a hatóságok. A geológus hangsúlyozta: ezek felszíni tüzek, nincs közük a vulkánhoz.

„Bár a Vezúv vulkánon történik a tűzeset, de semmi köze nincs a vulkáni működéshez. A Vezúv teljesen nyugodt állapotban van, nincs semmiféle jel arra, hogy ébredezne”

– mondta Harangi Szabolcs, hozzátéve: a Vezúv magmatározója olyan 8-10 kilométer mélységben van, és nincs semmiféle kapcsolata a jelenlegi tűzesettel.

A mai tűznek a geológus szerint két oka van. Az egyik a klimatikus viszonyok. Nem feltétlenül a nagy forróság, hanem inkább a nagy szárazság. Az egész mediterrán térségből, Törökországtól kezdve Görögországig, Franciaországig mindenhol halljuk ezeket a tűzeseteket. 2017-ben volt már a Vezúvon is egy hasonló, tomboló tűz. Most a Vezúv oldala több kilométer hosszan ég.

„A tűz másik oka pedig sajnálatos módon az ott élő lakosság, amely vagy gondatlanságból, vagy szándékosan okoz erdőtüzet”

– véli a szakember, aki szerint nagyon súlyos tűzesetről van szó, ezért a katonaságot is kirendelték, hogy próbálják megállítani. Az a baj, hogy egy ilyen, száraz növényzettel fedett területen, ha elindul egy tűz, akkor nagyon-nagyon nehéz megállítani, ami nagyon komoly erőfeszítés a hatóságok, a katonaság és az önkéntesek számára. „De hangsúlyozni kell, hogy ennek semmi, de semmi köze nincs vulkáni működéshez. Itt csak arról van szó, hogy egy vulkán oldalán lévő száraz növényzet ég” – mondta Harangi Szabolcs geológus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.