Az amerikai elnök a réz és rézáruk különvámjáról írt alá rendeletet, és megszüntette a kis értékű küldemények vámmentességét - jelentette be a Fehér Ház szerdán. További hírek az iráni, a koreai és a brazil "frontról".
A réz és rézáruk Egyesült Államokban való értékesítése után augusztus 1-től egységesen 50 százalékos lesz a vámteher - derül ki a jogszabályból, amelyben az elnök amerikai nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozik.
Egyben kifejti, hogy a vámteherre vonatkozó rendeletet a kereskedelmi miniszter ajánlása és helyzetértékelése alapján hozta meg. "A miniszter úgy találta, hogy az Egyesült Államok függése külföldi rézforrásoktól nemzetbiztonsági sebezhetőség, amit más országok kihasználhatnak, és ami gyengíti az Egyesült Államok ipari ellenállóképességét, kiteszi az amerikai embereket az ellátási lánc fennakadásainak, gazdasági bizonytalanságot okoz, egy stratégiai támadási felület és kockára teszi az Egyesült Államok védelmi ipari alapjait" - áll a rendeletben.
Donald Trump egyben arra is emlékeztet, hogy a 20. század jó részében az Egyesült Államok a világon vezető hatalomnak számított a rézgyártásban, amely az elmúlt évtizedekben megváltozott és mostanra a világ rézöntödei kapacitásainak jó részét egyetlen ország ellenőrzi. Az elnök nem nevesítette az országot, de piaci adatok szerint Kína rendelkezik 50 százalékot meghaladó ellenőrzéssel a világ finomítói kapacitásai felett.
Az amerikai elnök egy másik, szintén szerdán keltezett rendeletben megszüntette az Egyesült Államokba külföldről beszállított kisebb értékű árucikkek vámmentességét, az úgynevezett "de minimis" mentességet. A szabály, amely a 800 dolláros érték alatti küldemények vámmentességét biztosította, kiskapu volt az internetes kereskedők számára.
A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.
28 °C
