Infostart.hu
eur:
356.16
usd:
312.38
bux:
139826.32
2026. június 30. kedd Pál
Mosquito.
Nyitókép: iiievgeniy/Getty Images

Rusvai Miklós: két, emberre is veszélyes betegség jelent meg a közelben

Olaszországban már halálos áldozata is van a nyugat-nílusi vírusnak, Horvátországban pedig a lépfene okozott hirtelen elhullást a marhaállományban. A virológus elmondta, mindkét megbetegedést állatok terjesztik, és súlyos megbetegedést, esetleg halált is okozhat az emberben is, de csak ritkán.

Olaszországban meghalt egy idős nő nyugat-nílusi vírus (WNV) okozta fertőzésben. A 82 éves asszony, aki a Rómától északra fekvő Nerola településen élt, a múlt héten került kórházba, miután lázas lett. A hivatalos adatok szerint Róma térségében hat másik WNV-megbetegedést is megerősítettek. Egy 63 és egy 72 éves beteg kórházba került, és kritikus állapotban van. A hatóságok munkacsoportot hoztak létre a járvány kezelésére.

Rusvai Miklós virológus az InfoRádióban közölte, a nyugat-nílusi láz Európa-szerte már meglehetősen gyakori, Magyarországon is rendszeresen előfordul, mert az északi elterjedésének határa már Lengyelország vonalában van. Azt is ismertette, hogy Magyarországon 2002 óta minden évben fordulnak elő megbetegedések, haláleset eddig csak egyszer történt, 2022-ben. A mediterrán országokban viszont évente átlagosan egy-két tucatnyi haláleset van: Olaszországban tavaly több mint 400, Görögországban több mint 200 halálos megbetegedést regisztráltak.

„Általában nagyon enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen zajlik a fertőzés, esetleg enyhe légzőszervi tünetek vannak, de amikor az úgynevezett neuroinvazív törzsek okoznak fertőzést, akkor agyvelőgyulladás is kialakulhat, és ez az, ami végzetes kimenetelű lehet” – magyarázta az egyetemi tanár.

Az is hangsúlyozta, hogy a vírus kizárólag szúnyogokkal terjed, és ezért szezonális: július közepén jelentkeznek az első megbetegedések, mert addigra szaporodnak el a terjesztő szúnyogok, és egészen november közepéig tartanak a megbetegedések. Rusvai Miklós azt is elmondta, hogy azt nem lehet befolyásolni, hogy milyen tüneteket okoz a vírus, ez csak a terjesztett vírustörzsön múlik. Ráadásul a tünetek alapján nehéz felismerni a fertőzést, mert a betegek 70-80 százaléka tünetmentes marad, vagy legfeljebb influenzaszerű panaszokkal jár. „A súlyosabb lefolyású esetekben fejfájás, tudatzavar, úgynevezett kényszermozgások, öntudatlan mozgások jelentkeznek már, de ez nagyon ritkán fordul elő” – mondta a szakember.

Arról is beszélt, hogy a vírus hordozói különböző madárfajok, és a madárfajokról viszik át a szúnyogok az emberre. „Emberről emberre nem tudja átvinni a szúnyog a fertőzést, az ember az úgynevezett biológiai zsákutca, tehát mi nem adjuk tovább a fertőzést sem direkt úton, közvetlen érintkezés, tüsszögés, kézfogás nem terjeszti a vírust, és a szúnyog sem viszi át egyik emberről a másikra, kizárólag madár a fertőzés eredete és a szúnyog viszi át a fertőzést” – mondta Rusvai Miklós, és hozzátette, ezért is fontos a lakott területeken a szúnyoggyérítés, a védekezésnek járványvédelmi okai is vannak.

Horvátországban lépfene okozott hirtelen elhullást a marhaállományban Split-Dalmát és Sibenik-Knin megyében, a hatóságok korlátozási zónákat hoztak létre és megkezdték az állatok oltását. A Horvát Állatorvosi Intézet (HVI) péntek este jelentette be, hogy lépfenefertőzést erősítettek meg Vrlika járásban, szombaton pedig két újabb pozitív eredményt regisztráltak a Maovica település környékéről származó elhullott szarvasmarhákból vett mintákban.

A lépfenét a Bacillus anthracis baktérium okozza, amely arról ismert, hogy rezisztens spórákat termel, amelyek évtizedekig is életben maradhatnak a talajban. A betegség házi- és vadon élő állatokban (szarvasmarha, juh, kecske, ló, sertés és vad) fordul elő, de emberre is átterjedhet.

„Különböző mértékben fogékonyak a különböző fajok, a legfogékonyabb a szarvasmarha és a juh, a kérődzők, ennél jóval kevésbé fogékony a sertés és az ember, és szinte teljesen rezisztensek vagy nagyon ellenállóak a húsevők, illetve a madárfajok” – magyarázta Rusvai Miklós. Mint elmondta, az emberre a legveszélyesebb az úgynevezett tüdőlépfene, de csak nagyon ritkán fordul elő. Arra emlékeztetett, hogy ezzel támadnak, amikor politikusoknak vagy közszereplőknek fehér porral teli borítékokat küldenek, ez a a lépfene-baktérium spórája, amely rendkívül ellenálló, évtizedekig fertőzőképes maradhat. Amikor egy-egy ilyen megbetegedés történik állatok körében, mint most Horvátországban, általában egy korábban fertőzött állatról terjed tovább a kór, például egy dögkútból vagy egy árvíz által a talajból kimosott tetemmel.

„Emberbe vagy sebfertőzéssel, vagy a fertőzött állatok boncolása révén juthat be, ezért vágóhídi munkások, illetve bőr- és szőrfeldolgozók szoktak fertőződni. A sebfertőzések viszonylag könnyen kezelhetők, a tüdőlépfene az, ami esetleg végzetes lehet” – mondta Rusvai Miklós.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szerdától új világ jön a parkolásban, hatalmas kérdőjelekkel

Szerdától új világ jön a parkolásban, hatalmas kérdőjelekkel

Július 1-jétől jelentősen átalakul a parkolás Budapesten, ahol szinte kizárólag mobiltelefonnal lehet fizetni a parkolásért, emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak. Több autós egyesület is tiltakozik az új rendszer és a készpénzes fizetés ellehetetlenítése ellen.

Mire megy el ennyi víz a hőségben? Miért van vízkorlátozás?

Jelenleg Magyarországon az átlagos fejenkénti vízfogyasztás naponta 115 liter, amiből három litert iszunk meg – mondta az InfoRádióban a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke. Kovács Károly felidézte, hogy tíz évvel ezelőtt ez a mennnyiség kevesebb, 100 liter/fő/nap volt, de nyaranta már hűtésre is használják a vizet az emberek, ami jelentősen megnöveli a fogyasztást.
inforadio
ARÉNA
2026.06.30. kedd, 18:00
Velkey György János
az Egyházi Kórházak Egyesületének elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója
Nincs menedék a hőkupola alatt: kilőttek az árak a magyar áramtőzsdén

Nincs menedék a hőkupola alatt: kilőttek az árak a magyar áramtőzsdén

Amint arról már hétfő este beszámoltunk, alaposan megdőlt a hazai nyári áramfogyasztási rekord a rendszerirányító Mavir tájékoztató jellegű adatai alapján. A kedden elérhetővé vált hitelesített tényadatokból az is kiderül, hogy az új rekord több mint 6%-kal múlja felül a 2024. július 16-án született előző csúcsot. A Mavir becslései és tervei alapján pedig akár már kedden újabb rekord születhet, ami már akár a 7 600 MW-ot is meghaladhatja. A fokozott klímahasználat miatt megemelkedett áramigény a nagykereskedelmi villamosenergia-piaci árakat is felhúzta, a rekorddöntés idejére közel 800, június 30, a hőség várható tetőzésének estéjére pedig már közel 1000 euró/megawattórás árak alakultak ki a HUPX másnapi piacán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×