Végleg bezárják a svájci Braunwald síterepet, miután a cég üzemeltetése hosszú évek óta veszteségessé vált. A döntést az elmúlt időszakban tapasztalt tartós hóhiány és az emelkedő hőmérséklet kényszerítette ki, amelyek miatt a látogatók száma drasztikusan visszaesett. A síterepet működtető társaság gazdálkodása tarthatatlanná vált: a legutóbbi pénzügyi évben a veszteség elérte az 1,7 millió svájci frankot, ami megközelítőleg 660 millió forintnak felel meg.

„Braunwald egy kisebb síterep, 50 kilométeres körzetében 30 másik svájci sípterep található, tehát nem marad a régió sí lehetőség nélkül” – mondta a síelők.hu főszerkesztője az InfoRádiónak. Wesselényi Andrea szerint jellemző, hogy azokon a területeken, ahol sok síterep verseng egymással, alulmaradhat pár a környező országokban, ahogy Magyarországon is szűntek meg síterepek.

A globális felmelegedés, a klímaváltozás, a hóhiány jelentős kihívás elé állítja a pályákat. „Ma már hóágyúk nélkül nem lenne, vagy nagyon lerövidülne a síszezon. Síelni még lehet, mert hó esik, és a természetes hó is megmarad, de egyenetlen eloszlásban” – jelezte a szakíró.

Snow Farming

A pálya üzemeltetőknek alkalmazkodniuk kell az új kihívásra, a havat el kell tárolniuk. „Ha nem esik hó, de megfelelő a hőmérséklet, akkor hóágyúznak, a hó eloszlatását már segíti a mesterséges intelligencia, hogy a lejtők, illetve a felvonók alatti nyomvonalak be legyenek fedve. Két évtizede folyamatosan fejlődő technológia a hóágyúzás, amit nagy precizitással alkalmaznak” – hangsúlyozta.

Tárolási lehetőség a Snow Farming. „A télen megmaradó havat felkupacolják, betakarják speciális fóliával, így a hó 70-80 százaléka megmarad a tél elejére, amit a szezon kezdetekor szét tudnak teríteni. Mind a síterepek, mind a sífutó terepek alkalmazzák, illetve az alacsony tengerszint feletti sípályáknál is látható ez a megoldás” – ismertette Wesselényi Andrea.

Egyre inkább megújuló energia, nap és vízenergia felhasználására törekednek Ausztriában, illetve az Alpok nagy részén. A szakíró felhívta a figyelmet, hogy a trend csak erősödik, mert idén nyáron sokkal jelentősebb olvadást tapasztalhattunk, mint eddig valaha.

Az alacsonyabban fekvő sítelepek óriási kihívás előtt állnak. Ha természetes hó nem esik, a hőmérséklet nem hűl le a téliesre, akkor még több pálya megszűnhet.

„Új stratégia a négy évszakosítás. Kabinos felvonók épülnek, hogy élen-nyáron, a teljes évben tudja a turizmust szolgálni. Ha nem esik hó, akkor téli útvonalakat fejlesztettek kirándulásra, játszótereket építenek a magaslati és az alacsonyabban fekvő, 1500 méter alatti pályákon is” – magyarázta.

Csak kettő maradt

A korábbi 20-30 magyarországi pályából mindössze kettő üzemel még: Mátraszentistván és Eplény. „Egyik sem létezhetne hóágyúk nélkül, de így 80-90 napos szezont tudnak lebonyolítani. A Normafára is telepítettek hóágyút, a szánkózóknak és a sífutóknak. Eplényben és a Mátrán is nagyon sok gyerek tanult meg síelni, sok család élvezi a téli sportot a hóágyúzott pályákon” – emlékeztetett Wesselényi Andrea, hozzátéve, hogy a mátraszentistváni síprakban körforgásos alapon gazdálkodnak a vízzel.

A síelők.hu főszerkesztője elismerte, hogy egyre drágább lesz a síelés, magasabb költséget jelent a mesterséges hó előállítása, különösen a nagyobb kiterjedésű síközpontok esetében.

A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette.