Az okostelefonok 2010 utáni gyors elterjedésével párhuzamosan romlani kezdett a fiatalok mentális állapota és tanulási teljesítménye – mondta a Kék Bolygó Podcastben Pöltl Ákos. A Semmelweis Egészségfejlesztési Központ digitális gyermekvédelmi szakértője szerint a koronavírus-járvány csak tovább gyorsította a már korábban elindult folyamatot.

„2010 és 2015 között történt pár dolog, ami ezt az egészet eredményezte: az első és legfontosabb, hogy a Z generáció, tehát az 1995 és 2010 között született fiatalok ebben az időszakban váltottak tömegesen analóg, „buta” telefonról okostelefonra, másrészt 2010-ben jött létre az Instagram, amit később a Meta megvásárolt, és ebből készült az első applikáció” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy ez azért tudta ilyen hatékonyan beszippantani a fiatalokat, mert 2012 környékén már a legtöbb telefonnak volt előlapi kamerája, így tökéletesen alkalmas volt tartalomgyártásra, tartalmak feltöltésére.

A szakértő szerint a jelenség nem választható el a közösségi platformok működését meghatározó gazdasági érdekektől sem. Mint mondta,

a techvállalatok kifejezett stratégiája a gyerekek „beszippantása” a platformokra, hogy ott minél több reklámot lehessen nekik megjeleníteni, és így a cégek minél nagyobb profitot tudjanak realizálni.

Ehhez egy olyan mechanizmust kellett létrehozniuk, ami átveri az agyat. Ez az úgynevezett Persuasive Design vagy Persuasive Technology (meggyőző dizájn, illetve technológia).

A szülők gyakran elsősorban attól tartanak, hogy milyen káros tartalmakkal találkozhat a gyermek a telefonján. Pöltl Ákos szerint azonban az eszközhasználatnak van egy kevésbé látványos, de legalább ennyire fontos következménye is. Szerinte

nagyon sok szülő gondolja úgy, hogy az erőszakos tartalmak jelentik a legnagyobb problémát, ennél azonban sokkal súlyosabb baj a képernyő előtt eltöltött idő,

hiszen ha napi 8 órán át azt bámulja a gyerek, az számos más tevékenységtől veszi el az időt.

Az emberi agy fejlődése a 20-as évek közepéig tart, a rendszeresen használt idegpályák megerősödnek, a mellőzöttek viszont fokozatosan leépülnek. A szakértő ezért különösen fontosnak tartja, hogy a gyermek sokféle valós tevékenységet végezzen. A gyermekvédelmi szakember szerint,

ha a gyermek az ideje 50-60 százalékát a telefonján tölti, az azoktól a tevékenységektől veszi el az időt, amitől normálisan fejlődne az idegrendszere.

Ezért mondják, hogy a mostani generáció a korábbiakhoz képest 1-3 évvel el van maradva kognitív képességekben, érzelmi intelligenciában, szociális képességben.

Minél fiatalabb a gyermek, annál szigorúbb korlátozásra lenne szükség. A szakmai ajánlások 3 éves kor alatt egyáltalán nem javasolják a képernyő használatát, Magyarországon ugyanakkor az egyévesek napi képernyőideje már megközelíti az egy órát – mondta Pöltl Ákos. Hozzátette, az olvasás módja sem közömbös, mert a képernyőn és a papíron látott szöveget eltérően dolgozza fel az agy. Elmondása szerint

a képernyőről tanult szöveg bizonyítottan kevésbé marad meg, és a digitális felületről tanuló gyerekek memória-képességei 11-33 százalékkal rosszabbak lesznek.

Pöltl Ákos szerint az életkorhoz kell igazítani a digitális eszközök használatát, és meg kell őrizni az analóg tevékenységek helyét a gyerekek mindennapjaiban. A sport, a szabad játék, a zenetanulás, a közös családi programok, a megfelelő alvás és a papíralapú olvasás egyaránt hozzájárulhat az idegrendszer egészséges fejlődéséhez.

A cikk alapjául szolgáló hanganyagot Janovitz Bálint készítette.