Infostart.hu
eur:
360.25
usd:
308.85
bux:
0
2026. augusztus 26. szerda Izsó
A Maxar Technologies 2025. június 22-i műholdfelvétele az iráni Fordóban működő urándúsító üzemet ért károkról, miután június 21-én este az Egyesült Államok légitámadást intézett a létesítmény ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Maxar Technologies

Előtte-utána műholdképeken a bunkerrobbantó bombák hatása

Az Egyesült Államok légiereje mért pusztító csapást az iráni, fordói atomerőműre.

Donald Trump amerikai elnök közép-európai idő szerint vasárnap hajnalban jelentette be, hogy az amerikai légierő bombázói az iráni Fordóban hat "bunkerromboló" bombát dobtak az ott működő föld alatti urándúsító üzemre. A Natanzban és Iszfahánban lévő két másik iráni atomlétesítményt az amerikai haditengerészet Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépekkel támadta. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter később úgy fogalmazott, hogy a hajnali légitámadás megfosztotta Iránt a nukleáris fegyverek kifejlesztésének lehetőségétől.

A bunkerrobbantó bombákat "kettesével" használják: az első hatalmas lyukat üt a földbe, áttörve vastag betonfalakat is, a második ebbe a lyukba dobva továbbfúrja magát a mélyben lévő létesítmények irányába és ott pusztít.

A Maxar Technologies és a Planet Labs által készített nagy felbontású műholdképek a fordói komplexum feletti hegygerincbe mélyedt nagy krátereket mutatnak, a területet vastag hamuréteg fedi be. Több alagútbejárat is látszik, amelyeket föld temet be.

A bunkerrombolós támadásokat az amerikai légierő B-2-es bombázói hajtották végre. Az amerikai lopakodó gépek vasárnap visszatértek a Missouri állambeli Whiteman támaszpontra. Leszállás nélkül, légi utántöltéssel mintegy 38 órát töltöttek a levegőben. A kötelék visszatérését Donald Trump elnök is megerősítette közösségi oldalán tett videóval ellátott bejegyzésében, amelyben köszönetet mondott a műveletben részt vevő pilótáknak. Megismételte, hogy a légicsapás sikeres volt, amit azzal egészített ki, hogy a nukleáris létesítményekben esett kár "hatalmas".

Címlapról ajánljuk

Csiki Gergely: a fő kérdés, hogy lehet egyensúlyt teremteni a kiadási vágyak mellett

Jelzésértékű, hogy 7 százalék fölé kellett emelni az idei költségvetés várható hiányát. Most mindenki arra kíváncsi, hogy kezelhető-e a helyzet megszorítások nélkül. A Portfolio makrogazdasági elemzőjét erről, illetve a piacok bizalmának várható feltételeiről kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.08.26. szerda, 18:00
Szabó Álmos
úszóedző, Illés Fanni, Pap Bianka és Milák Kristóf mestere
Politikai nyomásgyakorlásról és gyanús ügyletekről beszélt az MKIK Tőkealap-kezelő menesztett vezére

Politikai nyomásgyakorlásról és gyanús ügyletekről beszélt az MKIK Tőkealap-kezelő menesztett vezére

Az MKIK Tőkealap-kezelő felmentett vezérigazgatóját, Bánfi Zoltánt állítása szerint indoklás nélkül, azonnali hatállyal távolították el pozíciójából, miután konfliktusba került Nagy Elekkel. Bánfi szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke “konzultációs tanácsadóként” erős befolyást próbált gyakorolni az alapkezelő működésére, mely mögött a korábbi kormányt támogató politikai szándékok jelentek meg. A volt vezető állítása szerint a Demján Sándor Tőkeprogram egyes befektetési döntéseibe a politikai mellett személyes érdekek mentén is megpróbált hatni az elnök-tanácsadó, amit ő vezetőként megakadályozott. Az MFB által végzett átvilágítás a korábbi befektetési döntések mintegy 90 százalékát megerősítette, a felmentett vezérigazgató szerint azonban az alapkezelő a megfelelő engedélyezett vezető hiányában jelenleg nem működhet jogszerűen. Bánfi Zoltán munkajogi úton támadja meg elbocsátását, és azt állítja, hogy a mintegy 145 vállalkozás Nagy Elek hibás alapítói döntéseinek köszönhetően továbbra is szerződéskötésre és folyósításra vár.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×