Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője kommentárjában kifejtette: az inflációs folyamatok alapján jó esély van rá, hogy a szeptemberi ülésen is folytatódik a kamatvágás, erre ugyan közvetlenül nem tartalmaz utalást a kiadott közlemény, azonban a jegybanki inflációs előrejelzés, amely szerint csak 2028 első felében érheti el az áremelkedés a célt, erre enged következtetni.

Azt követően arra számít, hogy lassul a kamatcsökkentési ciklus, kedvezőbb külső környezetet feltételezve év végéig 5,0 százalékra mérséklődhet az alapkamat, amellyel fennmarad az érdemi reálkamatszint, ami korábban is a jegybank egyik fő szempontja volt a pénzpiaci stabilitás megőrzéséhez.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint elsősorban a jelenlegi alacsony inflációs környezet indokolta az újabb kamatcsökkentést, azonban most már az a fő kérdés, hogy marad-e még tér további kamatcsökkentésekre az év hátralévő részében.

A K&H vezető elemzője szerint továbbra is számolni kell külső kockázatokkal, emellett a jegybank kiemelten figyeli majd a nagy nemzetközi jegybankok, az amerikai Fed és az Európai Központi Bank lépéseit is. A K&H jelenlegi prognózisa szerint az alapkamat az év végén 5,5 százalékos lehet, de 2027-ben az inflációs környezet és Magyarország kockázati megítélésének ezen belül a kamatfelár alakulása határozhatja meg a jegybanki döntéséket, az irányadó ráta akár 4,5 százalékra is csökkenhet.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója a keddi kamatdöntést papírformának nevezte. Ugyanakkor megjegyezte: a 25 bázispontos csökkentéssel véget ért a nyári mini-széria annak ellenére is, hogy a júliusi meglepően kedvező inflációs adat után néhány elemzőben felvetődött a lazítás gyorsításának (50 pontos vágás) lehetősége is.

A folytatás azonban a nemzetközi helyzet miatt bizonytalan, újabb támpontot leghamarabb a szeptemberi inflációs jelentés adhat – tette hozzá.

Várakozásai alapján az MNB szeptembertől lassabb kamatvágási ütemre térhet át, így év végéig már csak egy kamatvágást várnak. Jövőre viszont felgyorsulhat a kamatvágások üteme, és az irányadó kamatláb 4 százalékon zárhatja a 2027-es évet.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője azt emelte ki, hogy a jegybank összességében nem árult el új információt, a korábbi kommunikációnak megfelelően megerősítették, hogy a szeptemberben megjelenő előrejelzések alapján döntenek majd a kamatokról.

A hazai inflációs folyamatok lehetővé tették volna a kismértékben lazább kommunikációt, de az MNB óvatos maradt – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy ez erősíthette a forintot a közlemény megjelenését követően.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kiemelte: a mostani döntés és kommunikáció nem okozott meglepetést. Fenntartják az év végi kamatszintre vonatkozó 5,00 százalékos várakozásukat.

„Jelen állás szerint szeptemberben folytatódhat a júniusban megkezdett lazítási ciklus. Ezen kívül az utolsó negyedévben látunk még lehetőséget rövid távon egy további lépésre” – tette hozzá