Washingtoni összegző sajtótájékoztatóján Pete Hegseth hangsúlyozta, hogy az Éjféli Kalapács"(Midnight Hammer) névre keresztelt átfogó művelet célpontjai között sem az iráni hadsereg, sem iráni civilek nem szerepeltek. Azt is kijelentette, hogy a műveletnek nem egy iráni rezsimváltás kikényszerítése volt a célja, hanem azoknak a fenyegetéseknek a "semlegesítése", amelyek az amerikai nemzetbiztonságot érték az iráni atomprogram miatt.

Dan Caine, az amerikai egyesített vezérkari tanács főnöke a tájékoztatón úgy fogalmazott, hogy az előzetes értékelés szerint az amerikai légicsapás "rendkívül súlyos károkat és pusztítást" okozott Irán célba vett atomlétesítményeiben, Fordóban, Natanzban és Iszfahánban.

Pete Hegseth miniszter úgy fogalmazott, hogy a bombák és a rakéták a szándékolt célpontokban csapódtak be.

A művelet részleteivel kapcsolatban elhangzott, hogy az Egyesült Államok hadserege több mint egy tucat bunkerromboló óriásbombát használt az iráni atomlétesítmények ellen végrehajtott légicsapás során, 12-t Fordóra, míg kettőt Natanzra dobtak le.

A térségben tartózkodó amerikai tengeralattjárókról több mint két tucat Tomahawk-típusú rakétát indítottak a célpontok felé.

Az egész művelet során 75 precíziós bombát vetettek be,

és minden becsapódás 25 percen belül történt washingtoni idő szerint este 6 óra 40 perc és 7 óra 5 perc között - mondta a vezérkari főnök.

Az átfogó katonai műveletet az amerikai hadsereg Központi Parancsnoksága irányította, amely a Közel-Kelet térségéért felelős, és abban részt vett a stratégiai parancsnokság, az európai parancsnokság, valamint a kíber- és űrhadviselésért felelős parancsnokság is - részletezte Dan Caine.

Pete Hegseth miniszter elmondta, hogy a katonai művelet előkészítése heteken keresztül tartott.

Dan Caine, vezérkari főnök azt közölte, hogy a légicsapást a legmagasabb titkosítással tervezték, és arról "nagyon kevesen tudtak Washingtonban".

A katonai vezető arról is beszámolt, azt valószínűsítik, hogy az iráni haderő "nem látta" az amerikai repülőgépeket, ugyanis egyáltalán nem reagált annak megjelenésére, sem az iráni légvédelem, sem a légierő nem indított ellentámadást.

Az amerikai katonai vezetés értékelése szerint az Éjféli Kalapács művelet az Egyesült Államok hadtörténetének legnagyobb méretű olyan légi művelete volt, amelyben B-2-es bombázók vettek részt, valamint a lopakodó technológiát alkalmazó bombázók történetének második leghosszabb missziója volt.

Nyilvánosságra hozták a B-2-esek útvonalát, amiből kiderül, hogy azok a Földközi-tenger térsége fölött, Jordánia és Irak légtere felől közelítették meg az iráni célpontokat. A bevetés helyére az óriásbombázók leszállás nélkül, 18 óra repülés után értek el, több légi üzemanyag-utántöltést követően.

Pete Hegseth a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok nem kíván háborúba bocsátkozni, és békét akar, de világossá tette, hogy, amennyiben Irán megtorlást hajt végre, akkor az arra adott amerikai válasz sokkal erőteljesebb lesz.

Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, hogy az amerikai kongresszus vezetését közvetlenül a katonai művelet sikeres lebonyolítása után tájékoztatta az adminisztráció.

Közben az iráni média azt állítja, hogy közel sem volt olyan pusztító a légicsapás, mint amilyennek azt az amerikaiak mondják.

Iráni értékelés

A támadás mértékéről és a keletkezett károkról az iráni hivatalos források jelentősen kisebbítik az amerikai elnök, Donald Trump által kommunikált eredményeket. Manan Raeiszi, Kom város parlamenti képviselője például úgy nyilatkozott, hogy a fordói nukleáris létesítmény elleni támadás „elég felületes” volt, és nem okozott komoly károkat.

A veszélyes alkatrészeket állítása szerint már korábban elszállították, és nukleáris sugárzást sem mértek a helyszínen.

Az iráni állami média szerint a Fordóban csak a bejárati és kijárati alagutak rongálódtak meg, maga a létesítmény nem szenvedett jelentős sérülést