Infostart.hu
eur:
355.96
usd:
302.43
bux:
135857.66
2026. május 7. csütörtök Gizella
George Simion, az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke sajtóértekezletet tart a párt bukaresti székházában 2025. március 10-én. Az előző napon a központi választási bizottság (BEC) elutasította az elnökválasztás november 24-i első fordulójában legtöbb szavazatot szerző Calin Georgescu jelöltségének bejegyzését a májusi 4-én és 18-án megismétlendő elnökválasztásra.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Román elnökválasztás: az élre tört a szélsőjobb jelöltje

A részeredmények alapján 20 százalékpontos előnnyel került a második fordulóba George Simion a magyarellenes AUR-elnöke.

Vetélytársait mintegy 20 százalékponttal megelőzve, az érvényes voksok 40,3 százalékát megszerezve került a megismételt román elnökválasztás második fordulójába George Simion, a bukaresti kormánypártok által szélsőségesnek nyilvánított Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke - mutatják a leadott voksok több mint 98 százalékának összesítésén alapuló részeredmények.

Ellenfele a választási hatóság (AEP) honlapján hétfő hajnalban közölt hivatalos adatok alapján a voksok 20,74 százalékát megszerző Nicusor Dan, Bukarest független főpolgármestere lehet, aki több mint 20 ezer szavazattal megelőzte a 20,53 százalékot szerző Crin Antonescut, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által alkotott kormánykoalíció közös jelöltjét.

A voksolás befejezését követően közzétett exit poll becslések még a koalíciós jelölt előnyét jelezték a bukaresti főpolgármesterrel szemben, de a szavazatszámlálás során éjfél után megfordult a sorrend.

Antonescu hétfőre virradó éjszaka elismerte, hogy alulmaradt a második helyért folytatott küzdelemben. A PNL-ből több mint három évtizedes politikai szerepvállalás után éppen a koalíciós elnökjelöltség miatt kilépő politikus azt mondta: ő nem tagja a kormánykoalíciónak, nem tudja, mit fognak tenni a kormánypártok. Szerinte támogatói el tudják maguk is dönteni, melyik versenyben maradt elnökjelölt áll közelebb ahhoz a programhoz és értékrendhez, amelyért ő vállalta a jelöltséget, ezért - az újságírók kérdéseit elhárítva - nem volt hajlandó megnevezni, kire adja voksát május 18-án, de - támogatásukat megköszönve - a választásokon való részvételre biztatta szavazóit.

A részeredmények szerint a negyedik helyen az elnökválasztáson függetlenként induló Victor Ponta volt szociáldemokrata miniszterelnök végzett, aki a voksok 13,3 százalékát szerezte meg. Ponta nem titkolta, hogy elsősorban a PSD szavazóinak támogatására számít, miután a romániai elnökválasztások történetében először az ország legnagyobb pártjának számító PSD nem indított saját jelöltet.

Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, akitől párttársai jelentős része megvonta a bizalmat, a voksok kevesebb mint 3 százalékát kapta meg.

Az ország 19 millió szavazópolgára május 18-án választja meg az ország következő elnökét a versenyben maradt két jelölt közül.

Címlapról ajánljuk
A csúcsokat döntő forint jobb a régiós devizáknál – de meddig tarthat az erősödés?

A csúcsokat döntő forint jobb a régiós devizáknál – de meddig tarthat az erősödés?

Tovább dönti a csúcsokat a forint, a csütörtök reggeli piacnyitásra a hazai fizetőeszköz az euróval szemben négyéves csúcsra erősödött, miközben a dollár a devizapiacokon tovább gyengült – mondta az InfoRádióban Beke Károly, a Portfolio elemzője, aki arról is beszélt, hogy meddig tarthat a hegymenet, és miért jobb jelenleg a forint a régiós devizáknál.
inforadio
ARÉNA
2026.05.07. csütörtök, 18:00
Molnár Judit
a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke
Extraprofitadók: van egy nagyon-nagyon probléma a szakértők szerint

Extraprofitadók: van egy nagyon-nagyon probléma a szakértők szerint

Újra fellángolta az extraprofitadó körüli politikai vita Franciaországban a TotalEnergies 5,8 milliárd eurós negyedéves nyeresége miatt, amelyben a baloldaltól a szélsőjobbig szinte minden párt az energiacégek extra megadóztatását követeli. A korábbi francia kísérletek azonban kudarcosnak bizonyultak: a 2022-es szolidaritási hozzájárulás a vártnál töredékét hozta, a villamosenergia-különadó pedig a tervezett bevétel alig öt százalékát termelte ki. Szakértők szerint egy pusztán nemzeti szintű adó nem működőképes, mert a multinacionális vállalatok nyeresége könnyen átvándorol alacsonyabb adókulcsú országokba. A megoldás uniós szinten képzelhető el, de ehhez először pontosan meg kell határozni az extraprofit fogalmát, és el kell kerülni a 2022-es kapkodás hibáit - számolt be a L'Express.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×