Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 6. vasárnap Zakariás
George Simion, az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke sajtóértekezletet tart a párt bukaresti székházában 2025. március 10-én. Az előző napon a központi választási bizottság (BEC) elutasította az elnökválasztás november 24-i első fordulójában legtöbb szavazatot szerző Calin Georgescu jelöltségének bejegyzését a májusi 4-én és 18-án megismétlendő elnökválasztásra.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Román elnökválasztás: az élre tört a szélsőjobb jelöltje

A részeredmények alapján 20 százalékpontos előnnyel került a második fordulóba George Simion a magyarellenes AUR-elnöke.

Vetélytársait mintegy 20 százalékponttal megelőzve, az érvényes voksok 40,3 százalékát megszerezve került a megismételt román elnökválasztás második fordulójába George Simion, a bukaresti kormánypártok által szélsőségesnek nyilvánított Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke - mutatják a leadott voksok több mint 98 százalékának összesítésén alapuló részeredmények.

Ellenfele a választási hatóság (AEP) honlapján hétfő hajnalban közölt hivatalos adatok alapján a voksok 20,74 százalékát megszerző Nicusor Dan, Bukarest független főpolgármestere lehet, aki több mint 20 ezer szavazattal megelőzte a 20,53 százalékot szerző Crin Antonescut, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által alkotott kormánykoalíció közös jelöltjét.

A voksolás befejezését követően közzétett exit poll becslések még a koalíciós jelölt előnyét jelezték a bukaresti főpolgármesterrel szemben, de a szavazatszámlálás során éjfél után megfordult a sorrend.

Antonescu hétfőre virradó éjszaka elismerte, hogy alulmaradt a második helyért folytatott küzdelemben. A PNL-ből több mint három évtizedes politikai szerepvállalás után éppen a koalíciós elnökjelöltség miatt kilépő politikus azt mondta: ő nem tagja a kormánykoalíciónak, nem tudja, mit fognak tenni a kormánypártok. Szerinte támogatói el tudják maguk is dönteni, melyik versenyben maradt elnökjelölt áll közelebb ahhoz a programhoz és értékrendhez, amelyért ő vállalta a jelöltséget, ezért - az újságírók kérdéseit elhárítva - nem volt hajlandó megnevezni, kire adja voksát május 18-án, de - támogatásukat megköszönve - a választásokon való részvételre biztatta szavazóit.

A részeredmények szerint a negyedik helyen az elnökválasztáson függetlenként induló Victor Ponta volt szociáldemokrata miniszterelnök végzett, aki a voksok 13,3 százalékát szerezte meg. Ponta nem titkolta, hogy elsősorban a PSD szavazóinak támogatására számít, miután a romániai elnökválasztások történetében először az ország legnagyobb pártjának számító PSD nem indított saját jelöltet.

Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, akitől párttársai jelentős része megvonta a bizalmat, a voksok kevesebb mint 3 százalékát kapta meg.

Az ország 19 millió szavazópolgára május 18-án választja meg az ország következő elnökét a versenyben maradt két jelölt közül.

Címlapról ajánljuk
Eljöhetett a radikális jobboldal napja Németországban

Eljöhetett a radikális jobboldal napja Németországban

Vasárnap tartományi parlamenti választást tartanak a mintegy 2,1 millió lakosú Szász-Anhaltban. Bár a voksolás alapesetben elsősorban a helyi és a német belpolitika követőit érdekelné, a nemzetközi figyelem most mégis erre a tartományra fókuszál. A választás tétje ugyanis túlmutat a regionális kereteken: nem az a kérdés, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) szerzi-e meg a legtöbb képviselői helyet, hanem az, hogy eléri-e az abszolút többséget, vagy a többi párt összefogásával megakadályozható-e az első AfD-s tartományi miniszterelnök megválasztása.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×