Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
George Simion, a többi parlamenti párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és jelöltje beszédét közvetíti a párt bukaresti székházánál felállított kivetítő a megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának napján, 2025. május 4-én. A közel véglelges eredmény szerint Simion az első helyen végzett, és a voksok 40,3 százalékát megszerezve került a megismételt választás második fordulójába.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

George Simion az eljárás alá vont Calin Georgescut tenné meg miniszterelnöknek

A román elnökválasztás első fordulóját a voksok több 40 százalékával megnyerő George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke államfővé választása esetén az alkotmányos rend elleni uszítás és fasiszta propaganda gyanújával bűnvádi eljárás alá vont Calin Georgescut bízná meg kormányalakítással, ha pedig a parlament nem szavazna bizalmat miniszterelnök-jelöltjének, akkor feloszlatná a törvényhozást, és előre hozott választásokat írna ki – jelentett be az államfőjelölt a Digi24 hírtelevíziónak adott interjújában.

Simion kifejtette: megígérte az embereknek, hogy elnökké választása esetén – a tavalyi érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő, a megismételt elnökválasztás jelöltjei közül azonban kizárt – Calin Georgescu lesz a miniszterelnök, és tartja magát ehhez a vállalásához. Hozzátette, ha Georgescunak nem sikerül parlamenti többséget kialakítania maga körül, az alkotmány lehetőséget ad az elnöknek arra, hogy feloszlassa a parlamentet. Kérdésre válaszolva elmondta, az előre hozott választások is szóba jöhetnek, de ezt a forgatókönyvet szeretné elkerülni – összegezte a kedd esti műsorban elhangzottakat az Agerpres hírügynökség.

A jelölt ugyanakkor megjegyezte: nem hinné, hogy előre hozott választásokra kerülne sor, mert azt valószínűsíti, hogy sikerül meggyőzni a törvényhozók több mint 50 százalékát, hogy megszavazza a Georgescu-kormány beiktatását.

George Simion tervei közé tartozik továbbá a parlament épületébe költöztetni a kormányt és a minisztériumok központi apparátusait. Szerinte Európa legnagyobb és a világ második legnagyobb közigazgatási rendeltetésű épületében kell, hogy legyen elegendő hely ehhez.

Simion kijelentette, hogy határozottan ellenzi az adóemeléseket, és megválasztása esetén szorgalmazni fogja a minimálbér adóterhének csökkentését. Ugyanakkor „barátságtalan intézkedések” támogatásától sem zárkózna el is, ezek közül a közalkalmazottak számának csökkentését, az államapparátus hatékonyabbá tételét emelte ki.

Hangsúlyozta, jelenleg 1 millió 300 ezer ember dolgozik a román közszférában, és szerinte fokozatosan vissza kellene térni a két évtizeddel korábbi 800 ezres létszámhoz. Hozzátette, a leépítések nem érintenék a tanárokat, az orvosokat vagy az amúgy is létszámhiánnyal küzdő rendőrséget, tűzoltóságot vagy hadsereget.

A hagyományos pártok által szélsőségesnek tartott AUR elnökének elképzelései szerint 12 minisztere és legtöbb 50 államtitkára lenne az új kormánynak. Azt is elmondta, hogy mivel a külügy, a védelem és az igazságügy terén az államfőnek is vannak előjogai, ezzel a három minisztériummal "aktívabb" együttműködést folytatna – számolt be az Agerpres.

Románia 19 millió szavazópolgára május 18-án választ elnököt az ország élére. A második fordulóban Nicusor Dan, Bukarest független főpolgármestere lesz az AUR-elnök ellenfele.

Címlapról ajánljuk
Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

1759 szilveszterének estéjén egy ír sörfőző olyan szerződést írt alá, amelynek a vége ma is beláthatatlan. Alig másfél évszázaddal később hasonlóan hosszú megállapodások olajról, csatornákról és birodalmi érdekekről egész országok jövőjét kötötték meg. A rendkívül hosszú szerződések egyszerre ígérnek stabilitást és hordoznak katasztrófát. A döntő kérdés nem az időtáv, hanem az, hogy a megállapodás tud-e együtt élni egy változó világgal.

„Nem számítok katonai intervencióra Grönlandon" - közölte az amerikai képviselőház elnöke

Mike Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: Grönland nem az Egyesült Államok területe, de a Dániához tartozó autonóm sziget földrajzi elhelyezkedése okán stratégiai fontosságú "nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ összes szabadságszerető népe számára".
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×