Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
George Simion, a többi parlamenti párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és jelöltje beszédét közvetíti a párt bukaresti székházánál felállított kivetítő a megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának napján, 2025. május 4-én. A közel véglelges eredmény szerint Simion az első helyen végzett, és a voksok 40,3 százalékát megszerezve került a megismételt választás második fordulójába.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

George Simion az eljárás alá vont Calin Georgescut tenné meg miniszterelnöknek

A román elnökválasztás első fordulóját a voksok több 40 százalékával megnyerő George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke államfővé választása esetén az alkotmányos rend elleni uszítás és fasiszta propaganda gyanújával bűnvádi eljárás alá vont Calin Georgescut bízná meg kormányalakítással, ha pedig a parlament nem szavazna bizalmat miniszterelnök-jelöltjének, akkor feloszlatná a törvényhozást, és előre hozott választásokat írna ki – jelentett be az államfőjelölt a Digi24 hírtelevíziónak adott interjújában.

Simion kifejtette: megígérte az embereknek, hogy elnökké választása esetén – a tavalyi érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő, a megismételt elnökválasztás jelöltjei közül azonban kizárt – Calin Georgescu lesz a miniszterelnök, és tartja magát ehhez a vállalásához. Hozzátette, ha Georgescunak nem sikerül parlamenti többséget kialakítania maga körül, az alkotmány lehetőséget ad az elnöknek arra, hogy feloszlassa a parlamentet. Kérdésre válaszolva elmondta, az előre hozott választások is szóba jöhetnek, de ezt a forgatókönyvet szeretné elkerülni – összegezte a kedd esti műsorban elhangzottakat az Agerpres hírügynökség.

A jelölt ugyanakkor megjegyezte: nem hinné, hogy előre hozott választásokra kerülne sor, mert azt valószínűsíti, hogy sikerül meggyőzni a törvényhozók több mint 50 százalékát, hogy megszavazza a Georgescu-kormány beiktatását.

George Simion tervei közé tartozik továbbá a parlament épületébe költöztetni a kormányt és a minisztériumok központi apparátusait. Szerinte Európa legnagyobb és a világ második legnagyobb közigazgatási rendeltetésű épületében kell, hogy legyen elegendő hely ehhez.

Simion kijelentette, hogy határozottan ellenzi az adóemeléseket, és megválasztása esetén szorgalmazni fogja a minimálbér adóterhének csökkentését. Ugyanakkor „barátságtalan intézkedések” támogatásától sem zárkózna el is, ezek közül a közalkalmazottak számának csökkentését, az államapparátus hatékonyabbá tételét emelte ki.

Hangsúlyozta, jelenleg 1 millió 300 ezer ember dolgozik a román közszférában, és szerinte fokozatosan vissza kellene térni a két évtizeddel korábbi 800 ezres létszámhoz. Hozzátette, a leépítések nem érintenék a tanárokat, az orvosokat vagy az amúgy is létszámhiánnyal küzdő rendőrséget, tűzoltóságot vagy hadsereget.

A hagyományos pártok által szélsőségesnek tartott AUR elnökének elképzelései szerint 12 minisztere és legtöbb 50 államtitkára lenne az új kormánynak. Azt is elmondta, hogy mivel a külügy, a védelem és az igazságügy terén az államfőnek is vannak előjogai, ezzel a három minisztériummal "aktívabb" együttműködést folytatna – számolt be az Agerpres.

Románia 19 millió szavazópolgára május 18-án választ elnököt az ország élére. A második fordulóban Nicusor Dan, Bukarest független főpolgármestere lesz az AUR-elnök ellenfele.

Címlapról ajánljuk
Olajtankert bombáztak le az irániak, beleremeghet a világ kőolajpiaca

Olajtankert bombáztak le az irániak, beleremeghet a világ kőolajpiaca

Miután Irán közölte, hogy válaszul az amerikai–izraeli légitámadásokra lezárják a világ egyik fő „kőolaj-ütőerét”, a Hormuzi-szorost, iráni rakétatalálat ért egy olajtankert. A világ kőolajpiacán nagy változások jöhetnek, akár nagy áremelkedés is elképzelhető. A magyar kormány szerint ebben a kiélezett helyzetben különösen fontos, hogy Ukrajna újraindítsa a szállítást a Barátság kőolajvezetéken Magyarország felé.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Új vezetők vették át Iránt, Teherán súlyos támadás alatt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Új vezetők vették át Iránt, Teherán súlyos támadás alatt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az ország irányítását egy háromfős testület veszi át. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×