Infostart.hu
eur:
361.83
usd:
310.5
bux:
150755.02
2026. augusztus 26. szerda Izsó
Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese az InfoRádió Aréna című műsorában
Nyitókép: InfoRádió

Gacsályi József: a sok negatív mellett van egy pozitív hatása is az aszálynak

Az aszálynak megvan az az előnye, hogy sokat süt a nap, tehát napenergiával lehet működtetni azokat a szivattyúkat, amelyekkel vizet vihetnek a kiszáradt tájba. Erről az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

A Homokhátság hivatalosan már félsivatag, ezen javítani még lehet, de visszafordítani már nem – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Gacsályi József. Mint jelezte, sikerült elérni, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP+) keretében, több mint 90 milliárd forint értékben műszaki beavatkozást tudnak végezni öt helyszínen – nemcsak a Duna-Tisza közi Homokhátságon, hanem a Nyírség és Hajdúhátság területén is, melyek hasonló problémák küzdenek.

A vízmérlegből hiányzó bevételi oldal miatt – a mennyiség, amit a csapadék nem tud pótolni, vagy ha pótol is, szélsőségesen – beszélnik kell a mesterséges vízpótlásról

– emelte ki. Emiatt az Országos Vízügyi Főigazgatóság arra tett vállalást, hogy a Duna menti síkság területéről, a Hajós–Császártöltés térségből a Dunavölgyi főcsatornán el fogják érni a Dong-ért Kiskunhalas térségében, létrehozva a Duna–Tisza csatorna új verzióját. Ez hatalmas eredményt jelent, mert az így megjelenő vízkészletnek további hasznosítási lehetősége nyílik – jegyezte meg.

Bár a szivattyúzás drága, erre is van javaslatuk – folytatta az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese az InfoRádió érdeklődésére. Az aszálynak a sok negatív hatása mellett van ugyanis egy pozitív hatása is: sokat süt a nap. Tehát rendelkezésre áll olyan zöldenergia, amire most, hasznosítatlanul, problémaként tekintünk, például a párolgás fő hajtóerejeként. De Tiszabecs, Tiszakóród és Sonkád települések térségében egy projektben ezt előnyként használják: készült egy árapasztó tározó, amihez létesítettek a Felső-Tiszán egy szivattyútelepet, arra pedig egy napelemparkot telepítettek. Ez utóbbi egy okos rendszerként „üzemirányítja” a vízkivételi művet, vagyis amennyit süt a nap, annyi vizet termel be a rendszerbe, amikor pedig besötétedik vagy az energiafelhasználás csökken, akkor szépen leállítja a rendszert – mondta Gacsályi József.

„És csodálatosan működik, úgy, hogy lényegében nincs energiaköltségünk, mert a rendszer megtermeli a saját működéséhez szükséges energiamennyiséget”

– fogalmazott.

Hogy a Homokhátsághoz hasonló területeken a napenergiával működtetett szivattyúké lesz a jövő, vagy sem, azzal kapcsolatban elmondta: bár vannak más lehetőségek, azokra nincs ráhatásuk, ezért a mostani projektjeikben ezzel a megoldással terveznek. Mindenképpen azt szeretnék, hogy a vízmegtartó intézkedések, az ökológiai célú vízpótlások szerepeljenek a KEHOP-projektben – mondta az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese.

A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette. A teljes beszélgetés alább megnézhető, meghallgatható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Két magyar is eltűnt Nepálban

Két magyar is eltűnt Nepálban

Súlyos áradások pusztítottak Nepál himalájai határvidékén, legalább 157 halálos áldozatot követelve, miközben több mint 380 ember hollétéről nem tudnak. Az eltűntek között két magyar állampolgárt is hivatalosan regisztráltak, és nem kizárt, hogy további magyarok is érintettek lehetnek. A magyar Külügyminisztérium és az újdelhi nagykövetség a nepáli hatóságokkal együttműködve követi az eseményeket, a kutató-mentő munkálatok nagy erőkkel zajlanak - közölte a tárca.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×