Magyar Péter napirend előtti felszólalását 35 perces dajkamesének nevezte a parlamentben hétfőn Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője, aki jelezte, nem hozták haza az uniós pénzeket, mindössze egy politikai megállapodás köttetett, aminek még van egy sor feltétele. Üdvözölte, hogy irtani fogják a korrupciót, ennek azonban érvényesülnie kell például a vakcinaügyben érintett Ursula von der Leyen EB-elnök esetében is. Jelezte,

a migrációs paktumot el kell fogadnia Magyarországnak, érdekli, miként kívánja majd a Tisza-kormány ezt végrehajtani.

Sulyok Tamás hallgatásával kapcsolatban is szólt: szerinte is helytelen, hogy nem szólt bizonyos helyzetekben, de Göncz Árpád kegyelmet adott egy olyan embernek, aki megerőszakolt egy 9 éves kislányt, és Sólyom László is néma maradt 2006-ban, amikor csontokat törtetk az utcán a rendőrök; a kormányoknak így sem volt jogosultságuk lemondatni az államfőt, ilyet csak Afrikában vagy banánköztársaságokban lehet megtenni. Hangsúlyozta, a fideszes, rossz választási rendszer miatt ül 141 tiszás a parlamentben, de a többség nem szavazott a kormányra.

Rétvári Bence (KDNP) azt mondta: Magyar Péter „kifelejtette” a beszédéből a migrációs paktumot, pedig szerinte Ursula von Leyen egyértelművé tette, hogy kötelező lesz végrehajtani. Ezután arról beszélt: miért fél a Tisza és Magyar Péter Orbán Viktortól? Miért kell akkor eltávolítani minden közjogi méltóságot? Miért nem tölthetik ki a mandátumukat, mint korábban? Hogy lesz így stabil a közjogi rendszer? Ilyenre Magyarországon nem volt példa a negyvenes évek óta, hogy valaki egyszerre az összes közjogi tisztségviselőnek nekiugorjon, és fenyegetéssel, alkotmányváltoztatással elküldje őket. Rétvári szerint

nem a miniszterelnöknek van köztársasági elnöke, hanem a nemzetnek, nem lehet kétségbevonni, hogy a közjogi méltóságok demokratikusan lettek megválasztva, ezért Magyar Péter most túl messzire megy.

Rétvári szerint nincs olyan jogi és erkölcsi indok, ami alapján támadni lehetne az elnököt, jogállamot nem lehet a jogállam tiprásával létrehozni, nem lehet erőszakkal eltávolítani embereket, mert az a diktatúra, mint 1948-ban. Kit tisztel Ön, miniszterelnök úr, ha a közjogi méltóságokat nem tiszteli? – kérdezte Rétvári Bence, hozzátéve, így a következő ciklus végén hogy lehet tisztelni a közjogi méltóságokat, akkor lejár a mandátumuk Magyar Péter szerint? Rétvári szerint Magyar Péter alkotmányos válság felé sodorja az országot.

Gulyás Gergely (Fidesz) következett. Azzal kezdte: jó dolog kevesebbet költeni kommunikációra, és jó dolog lenne végre elkezdeni a kormányzást. Ezután a Fidesz kormányzásának eredményeit idézte: az egymillió plusz munkahelyet, az erős forintot, a szerinte stabil költségvetést. Hozzátette: örülünk minden uniós forrásnak, ami bejön, ez jár nekünk. Szerinte

eddig politikai bunkósbotként használta Brüsszel a pénzeket, kettős mérce van, és a jogállamiság mércéjét nem igazságosan használták.

Mint mondta: Brüsszel politikai okból nem kapta meg ezeket a pénzeket, és ebben Gulyás 2024-ből Magyar Pétert idézte. Gulyás szerint az Orbán-kormány küzdötte ki azokat a kereteket, amiket most kapunk, de ppolitikai okokból visszatartották, hogy segítsék az Orbán-kormány ellenzékét. Gulyás szerint ha marad a Fidesz, is megkaptuk volna az uniós pénzt. Hozzátette: jó, hogy jönnek a pénzek, kérdés, mit kell adnunk érte cserébe. Nyugdíjügyek, migráció, családtámogatások, milyen dolgokat kellett ígérni érte? – kérdezte Gulyás, aki szerint

ha az uniónak számít a demokrácia, akkor akár még visszamenőleg is elvenné a pénzeket, hiszen a közjogi méltóságok leváltása, akár visszamenőleges hatályú alkotmánymódosítással – ez nem demokratikus,

ezzel ma a szegedi jogi karon meg lehetne bukni, hiszen az előző kormányok se váltották le az államfőket – és ha azt gondolják, hogy ezt megtehetik, akkor bármit megtehetnek – fejezte be.

Melléthei-Barna Márton (Tisza) következett. Elmondta: a brüsszeli megállapodás, amit 3 hét alatt siekrült lezárni, 6000 milliárd forintról, a magyar GDP 7 százalékáról. A Tisza jogászcsapata már decemberben megkezdte erre a felkészülést – mondta.

Brüsszel feltételei már tavaly világosak voltak, Gulyás Gergely is ismerte és idézte őket, és csakis a korrupcióról szóltak

– mondta. Nincs titkos paktum, nem volt szó migrációról vagy generről. Az Orbán-kormány szándékosan lemondott ezekről a pénzekről, merr a saját gazdagodásukat fontosabbnak látták. Magyarország elvesztett emiatt 2 milliárd eurót ami lejárt, magyar diákok nem emhettek ösztöndíjra Európába, és nem épült az ország. Ez történelmi felelőssége az Orbán-kormánynak, az elvesztegetett évek – mondta. Mi a pénzt az ország építésére, egészségügyre, vasútra, oktatásra fogjuk költeni, nem a haverok gazdagodására, nem kirakatprojektekre, nem kamu lombkorona-sétányokra, hanem az ország épülésére – fogalmazott. Most kezdődik Magyarország újjáépítése – fejezte be.

Magyar Péter miniszterelnök viszonválasza következett. Toroczkai-mesedélutánt hallottunk – kezdte. Ez egy politikai megállapodás volt, valóban, de enélkül nincs pénz – és kötődik hozzá egy vaskos jogszabálycsomag, ami most fog bejönni a parlament elé – mondta. Három hét alatt akkora munkát végeztünk, annyi jogszabálytervezetet írtunk, hogy eleinte mi sem voltunk biztosak benne, hogy meg lehet csinálni, de sikerült. Innentől rajtunk a sor, be fogjuk terjeszteni a javaslatokat. Támogatják-e a korrupcióellenes intézkedéseket? Például hogy csatlakozunk az európai ügyészséghez. Támogatják a vagyonvisszaszerzési hivatal visszaállítását? Az integritáshatóság hatáskörének bővítését? De a konkrét válasz az, hogy

Ursula von der Leyennel nem volt szó másról, mint a korrupciós ügyekről, nem volt szó migrációs paktumról, genderről.

Vicces, hogy a három ellenzéki párt szó szerint ugyanaz mondja, akár össze is ülhetnének, vagy legalább külön beszédírót alkalmazhatnának – mondta, majd elismételte: nem volt más kérés az EU-tól, csak a korrupcióellenes ügyek – és hamarosan be is fogjuk terjszteni a javaslatokat. Ezután Magyar Péter azt mondta: furcsa, hogy a nagy szuverenitásvédők most külföldi segítséget kérnek.

Ezután Magyar Péter Rétvári Bencéhez fordult. Azt mondta: a migrációs paktumot elfogadta az Európai Unió, mégpedig akkor, amikor Orbán Viktor volt a kormányfő és Rétvári Bence volt az igazságügy-miniszterhelyettes. Meg lehetett volna akadályozni, miért nem tették? – kérdezte. Ezt egyhangúsággal hozták meg, és Önök ezt megszavazták az EU-ban – mondta. Csak rossz ügyekben, fölöslegesen harcolgattak, vétózgattak, mindent megtettek, hogy mindenkit magukra haragítsanak, de ennek semmi értelme nem volt, miközben szövetségeket kellett volna kiépíteni. Mint mondta:

a Fidesz a saját szavazóit is átverte, mert a választók most szembesülnek vele, hogy éjjel-nappal hazudtak nekik, minden hullámhosszon.

Magyar Péter szerint Orbánék védelmében el kell mondani, nem fair olyan ügyben elítélni Magyarországot, amelyben azóta változott az unió álláspontja. De úgy nem lehet tárgyalni, hogy közben óriásplakátokon gyalázzuk a tárgyalófelünket. Dánia kevésbé szigorú migrációügyben, mint mi, mégis megkapja a pénzeket – a különbség nem csak az, hogy ők tárgyalóképesek, hanem az is, hogy nem lopják el a pénzeket. Az is opció egyébként, hogy ha újabb migrációs helyzet lesz, hogy nem fizetünk, hanem más tagországokat segítünk. De a migrációs paktum nem került szóba a tárgyalásokon, Ursula von der Leyen a sajtótájékoztatón azért beszélt csak a témáról, mert újságírók feltették a kérdést.

A közjogi méltóságokról azt mondta:

a választók rendszerváltásra adtak felhatalmazást, ez benne volt a Tisza-programban, mondtuk, nyilvános volt, a választások előtt hirdettük, és erre kértünk felhatalmazást.

Mi nem paktumokra, káderkeringőre kaptunk felhatalmazást, hogy valaki először legfőbb ügyész, aztán alkotmánybírósági elnök, először itt elnök, aztán államfő lesz – ez a káderkeringő idézi a kommunizmust, nem az, hogy most véget vetünk ennek.

Hol voltak Önök, amikor az előző ciklusban elköltötték fejenként 7 milliót? Most egyetértenek a képviselői költségkeretek csökkentésével? Sok évig meg simán fölvették? – kérdezte.

Vicces, hogy Önök védik a jogállamot, mikor az összes intézményét kiürítették – mondta. Sulyok Tamásnak minden belefért, a fél ország lepoloskázása, miközben neki a nemzet egységét kellett volna képviselnie. Elfogadható-e ez Önöknek? A lepoloskázás? – kérdezte. Elfogadható-e, hogy nem áll a tönkretett kiskorúak mellé, nem állt a megalázott romák mellé, hogy nem állt a nemzetből kizárt honfitársaink mellé? – kérdezte. Ezután újra az uniós pénzről beszélt, hogy milyen programok lesznek finanszírozhatók belől.

Ezután Gulyás Gergelyhez fordult a kormányfő. A költségvetés rossz helyzetéről azt mondta: ne higgyék el a saját hazugságaikat! Varga Mihállyal is egyetértettünk, hogy milyen számok várhatók. Az Önök leköszönő minisztere azt mondta, hogy 7 százalékos hiány várható. Tavaly márciusban 3, ősszel már 5 százalékos hiányt fogadtak el, most meg már 7 százaléknál tartunk, és ahogy nyitjuk ki a szekrényeket, esnek ki a csontvázak, be nem került tételekről, elcsalt számokról. Mint mondta, amikor az Orbán-kormány eredményeit sorolják, azt elfelejtik mondani, hogy úgy duplázták meg az állami vagyont, hogy közben az infláció háromszoros lett, és idén már márciusban elérték az idei éves költségvetési hiány 90 százalékát.

Augusztus 20-a után el fogok indulni egy újabb országjárásra, napi 6-7 helyen fogunk megállni

– mondta.

Újra beszélt a közjogi méltóságok ügyéről. Nem megfosztási eljárás lesz, megtehetnénk, és lenne is miért, de tiszteljük a pozíciót, ezért még Sulyok Tamást sem tesszük ki ennek, alaptörvénymódosításokat fogunk kezdeményezni. Újra azt mondta: vicces, amikor a Fidesz kezdi félteni a jogállamot, pont a Fidesz mozdította el személyre szabott jogszabállyal Baka Andrást.

Mint mondta, az előző kormányok alatt többször közel álltak a megállapodáshoz az unióval, de Orbán Viktor mindig „felrúgta az asztalt”, mert nem akart megállapodni, mert neki nem számított a magyarok pénze, ő csak hadakozni akart Brüsszellel belpolitikai érdekből. Csak harcolni akart azért, hogy harcolhasson, hogy bábszínházat játszhasson, hogy átverhesse a magyarokat – mondta Magyar Péter.