Végső búcsút vettek Ferenc pápától Rómában, földi maradványait végakarata szerint a Vatikánon kívüli Santa Maria Maggiore bazilikában helyezték végső nyugalomra világegyházi és világpolitikai főszereplők jelenlétében, sírján kívánságának megfelelően egyetlen szó szerepel: Franciscus, vagyis a szentatya pápaként viselt neve.

Az események mostantól újra „csak” egyházi fókuszúak, a temetést követő kilencnapos gyászidőszak után azonnal kezdődhet is a konklávé, a zárt ajtók mögötti tanácskozást a pápa megválasztása zárja le, várhatóan legkorábban két hét múlva, de legkésőbb május közepén.

Addig azonban „sede vacante” állapot van,

nincs a szó szoros értelmében vett helyettese a pápának, de talán a camerlengo (kamarás) bíboros áll ehhez a szolgálathoz a legközelebb, aki 2019 óta az ír születésű, amerikai Kevin Farrell bíboros

(a korábbi dallasi püspök most 77 éves); rá hárult az elmúlt napokban a Vatikán folyó ügyeinek intézése, valamint Ferenc pápa temetésének megszervezése is. Fontos, de csak szimbolikus pozícióban van rajta kívül most a 91 éves Giovanni Battista Re nyugalmazott olasz kuriális bíboros, a legrégebb óta bíborosként szolgáló lelkipásztor a világegyházban, életkora miatt azonban nem szavaz a konklávén – már a zárt ajtók mögötti tanácskozási folyamatban sem vesz részt –, csak az a 135 bíboros, aki a pápa halála napjáig nem töltötte be 80. életévét. Megjegyzendő, Re bíboros helyettese, Leonardo Sandri bíboros is elmúlt már 80.

A 135-ös szám csökkenhet még, ha valaki elhalálozik addig. Illetve van egy bíboros, aki – mint erre a CNN összeállítása felhívja a figyelmet – nyilatkozatai szerint éles harcot vív azért, hogy szavazhasson, noha 2023-ban pénzügyi bűncselekmények gyanújával eljárás alá vonták. Angelo Becciuról van szó, egy balul sikerült londoni ingatlanbefektetési ügy vett ki jelentős mennyiségű pénzt a Vatikán kasszájából. Sorsa Pietro Parolin és Re bíborosok kezében lehet. Ő jelenleg nincs a 135-ös listán, 2020-ban Ferenc pápa fel is szólította, hogy mondjon le bíborosi kiváltságairól, a szardíniai Becciu, a pápa korábbi államtitkáraként is működő bíboros azonban ennek nem tett eleget, állítása szerint ennek nincs is írásos nyoma.

A konklávé irányítása a 70 esztendős olasz Pietro Parolin kezében lesz,

aki Ferenc pápa egyházkormányzása idején a Vatikán „miniszterelnökének” számított – szolgálata a pápa halálával a többi bíboroséhoz hasonlóan „felfüggesztődött” –, sok fogadóiroda ismertsége és funkciója miatt a legesélyesebb pápajelöltként tartja számon.

Ferenc pápa elhunyta óta folyamatosan érkeznek a bíborosok Rómába, és túl azon, hogy az április 26-ával induló kilencnapos időszak alatt folyamatosan imádkozva adnak hálát a pápa szolgálatáért, és kérik a bölcsességet a Szentlélektől, hogy jó döntést tudjanak majd hozni, már készülnek a május eleji választás napjaira.

A konklávé idején majd az addig lefoglalt szálláshelyükről a II. János Pál által felépíttetett, egyszerű, de modern Szent Márta-házba költöznek a „papabile”, választ(hat)ó bíborosok, mobilt és más elektronikus hírközlő eszközöket sem vihetnek magukkal főszabályként. A zárt körű ülésezés első estéjén már le is zajlik egy szavazási kör, majd minden nap jön két-két szavazás délelőtt és délután a Sixtus-kápolnában, ezeket párosával követi a Szent Péter térről látható fekete vagy az utolsó esetben fehér füst. A külvilágtól való védettséget a csendőrség és a Svájci Gárda biztosítja. A bíborosok egymás között beszélgethetnek, egyeztethetnek, de mindennek megvan a helye, ideje a konklávén belül.

A választás módja is változott az idők során; mivel már nem 20-30 bíboros választ, nem életszerű az egykor volt közfelkiáltásos módszer. Az érvényes pápaválasztás 1996 óta titkos, és kétharmados többség kell hozzá (90 fő szavazata most). Ha a konklávé eljut a 11. napig (30 szavazási fordulóig), akkor elegendő lehet a „feles többség”, a közelmúlt gyakorlata azonban azt mutatja, hogy ennyire hosszú konklávéra nem sok esély van, Ferenc pápát például már a második nap estéjén megválasztották.

A szavazólapokra saját kézzel írják a neveket a titoktartásra is esküt tett bíborosok, és a voksok megszámlálásában is magukra maradnak, egymásra utaltságban – ha valaki rosszul lesz, a bíbrosok például a Sixtus-kápolna ajtaján dörömböléssel tudnak jelezni a külvilág felé.

A szavazás idejére rakják össze azt a kályhát és a kéményt, amelyen keresztül a fekete vagy a fehér füst felszáll az egyes (dupla) voksolások végén, amikor is az összes szavazólapot elégetik. A füstöt adalékanyagokkal festik feketére vagy fehérre. Füstre a második naptól késő délelőtt, illetve vacsoraidőben lehet számítani.

A bíborosok testületében pápáról pápára komoly változások vannak, a választható bíborosok közül már csak öt olyan van – köztük Erdő Péter –, akit még II. János Pál kreált, őt 2003-ban. 22 bíborost XVI. Benedek pápa nevezett ki a 2013-ig tartó regnálás időszakában, 108-at pedig már Ferenc pápa az elmúlt 12 évben. Hovatartozásuk is merőben változott, az olasz bíborosok aránya – ahogy az európaiaké is – rendkívüli módon csökkent, már csak 13 százaléknyi: 18 fő. 74 ország bíborosai választanak majd pápát, soha ez a szám nem volt még ilyen magas, ami a papírforma szerint akár meg is nehezítheti a dolgot, igaz, ezekben a napokban alapos ismerkedésre is lehetőség van Rómában – már csütörtökön 113 bíboros együtt volt a Vatikánban.

A találgatás arról, hogy ki milyen valószínűséggel lehet pápa, egyértelműen értelmetlen dolog, a „médiában zajló konklávé” ugyanis nem azonos a valóságossal, a választók szempontjait és jelenleg is zajló társalgásait az eskünek megfelelően nem ismerheti a nyilvánosság.

2013-ban például széles körben elterjedt, hogy afrikai, színes bőrű pápa lesz – adott esetben a konzervatívnak mondott, nagy tekintélyű, guineai Robert Sarah, aki akkor 67 éves volt –,

ám aztán mégis a Buenos Aires-i Bergoglio érsek lépett ki fehér ruhában a Szent Péter bazilika középső erkélyére, és mondta ki emlékezetes köszöntő szavait: „Jó estét!” A pápaválasztáson ezúttal két magyar vehet részt, Erdő Péter mellett Német László belgrádi érsek, utóbbi Ferenc pápa idején lett bíboros.

Visszatérve az esélylatolgatás témakörére: a jelentősen megváltozott bíborosi kollégiumi összetétel fényében sokkal inkább jelzésértékű az, hogy kiket nevezett ki Ferenc pápa fontos pozíciókba működése utolsó éveiben, illetve kik nevezhetők – mondjuk így – sikeres vagy fontos lelkipásztoroknak a világegyházban:

• Pietro Parolin, Ferenc pápa bíboros-államtitkára volt
• Claudio Gugerotti, a Keleti Egyházak Dikasztériumának olasz vezetője
• Robert Francis Prevost észak-amerikai ágostonos szerzetes, a tengerentúli püspökök vezetője
• Luis Antonio "Chito" Tagle, az Evangelizációs Dikasztérium Fülöp-szigeteki vezetője
• Matteo Zuppi bolognai érsek, az olasz püspöki kar elnöke, a vallási-nemzetközi párbeszéd világszerte ismert harcosa
• Pierbattista Pizzaballa ferences szerzetes, jeruzsálemi latin pátriárka, Ferenc pápa halála napján lett 60 esztendős
• az egyes kontinensek közismert, közkedvelt bíborosai.

A konklávé befejeződése után – amint felszáll a fehér füst –, rövidesen kilép a közismert Szent Péter téri mellvédre a 73 éves Dominique Mamberti francia vatikáni diplomata, és bejelenti az új pápa megválasztását („Habemus papam!”), nevét és választott nevét, ezzel pedig lezárul a „sede vacante” állapot.