A ntv televíziós hírcsatorna megbízásából végzett, több médium által szenzációként tálalt felmérés szerint az ellenzék kimagaslóan legerősebb pártja jelenleg 24 százalékos országos támogatottsággal rendelkezik, mindössze 1 százalékkal lemaradva a a szociáldemokratákkal kormányalakításra készülő keresztény pártok szövetsége, a 25 százalékos CDU/CSU mögött. Mindez azt is jelzi, hogy jelentősen csökkent a konzervatívok korábban 30 százalék körüli támogatottsága.
A február végi előre hozott parlamenti választások előtt a közvélemény-kutatások szerint a CDU/CSU még hét százalékkal előzte meg a második helyet tartósan birtokló és mindenekelőtt az illegális bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző radikális jobboldali pártot. A választások eredménye is bizonyította, hogy a 2013-ban alakult és 2017 óta Bundestag-párt támogatottsága rohamosan növekedett, parlamenti mandátumainak számát ugyanis a 2021 őszi választásokon elért eredményéhez képest megkétszerezte.
A CDU/CSU és az AfD 25, illetve 24 százalékos támogatottságához képest a leendő koalíció kisebbik pártjának, az SPD-nek 15, a Zöldek Pártjának 12, a Baloldal Pártjának (Die Linke) pedig 10 százalékot mértek.
Az AfD támogatottságának folyamatos erősödését a választások utáni új, egy héttel ezelőtt alakult Bundestagban a több párt teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, megerősítve az együttműködés elutasítását. Ennek jegyében a képviselők szavazataikkal megakadályozták azt is, hogy a szokásokhoz hűen az AfD is alelnököt delegálhasson.
A mostani felmérés ugyanakkor nem csupán ezért súlyos politikai „pofon” a a konzervatív kancellárjelölt számára. Az AfD szárnyalása mellett az adatokból kitűnt az is, hogy csökken a kereszténydemokrata Friedrich Merzbe vetett bizalom. Mégpedig olyannyira, hogy a válaszadók mindössze 28 százaléka tartotta őt „megbízhatónak”, míg 70 százalék nem osztotta ezt.
Az már a közelmúlt felméréseiből is kitűnt, hogy a sokan bírálták a CDU-elnök Merzet a választások utáni politikai pálfordulásai miatt. Mindenekelőtt azt rótták – és róják – fel neki, hogy a a leendő koalíciós partner SPD-vel együttműködve az ország rendkívüli és hosszú távú eladósodásával járó, 900 milliárd eurós pénzügyi programok elfogadásának és ennek érdekében az alkotmányban is rögzített adósságfék felfüggesztésének fő szószólójává vált. A választási kampányban ugyanis mindvégig az adósságfék érvényben tartása mellett érvelt, illetve a hitelfelvételek, az eladósodás határozott ellenzője volt.
A megkérdezettek többsége szerint a leendő német kancellár mostanra a szavahihetőségét veszített el.
Ráadásul Friedrich Merz dolgát nem könnyíti az sem, hogy értesülések szerint a CDU-tagság körében is egyre több bírálat éri. Az ntv szerint állítólag többen felróják neki, hogy nem a kellő felkészültséggel, illetve koncepció nélkül vezényli a szociáldemokratákkal zajló koalíciós tárgyalásokat. Ez pedig az SPD malmára hajtja a vizet.
Az érintett egyelőre nem nyilatkozott mindezzel kapcsolatban. Korábban úgy foglalt állást, hogy legkésőbb áprilisi 29-én az általa vezetett koalíciós kormány leteheti a parlamenti esküt. Később azonban nem zárta ki, hogy ez későbbre csúszhat.