Az amerikai elnök a múlt héten üzente meg Európának, hogy április 2-tól 25 százalékos vámot vet ki az onnan érkező autókra, sőt az autóalkatrészekre is. A bejelentés a Kanada és Mexikó ellen foganatosított amerikai korlátozások után Európai Uniót, ha nem is hideg zuhanyként, de váratlanul érte. Értesülések szerint napokba telt, míg az unió a kezdeti tanácstalanságból felocsúdva elkészült a válasszal.

Az Egyesült Államoknak bejelentése az acél, az alumínium, az autók és autóalkatrészek importjára vonatkozó vámtarifák megemeléséről az Európai Unió szerint helytelen, de Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban kedden. Az Európai Parlament plenáris ülésének az Európai Tanács március 20-i ülése eredményeiről tartott vitáján Ursula von der Leyen kijelentette: a vámtarifák általános bevezetése romboló hatású.

„A vámtarifák olyan adók, amelyeket az emberek fizetnek meg. A vámtarifák fokozzák az inflációt. Ma erre senkinek sincs szüksége, sem az Egyesült Államokban, sem Európában – hangoztatta, és hozzátette: – Nem Európa kezdte ezt a konfrontációt, és nem is feltétlenül akarja azt megtorolni. Ugyanakkor erős terve van arra, hogy szükség esetén válaszlépéseket tegyen. Célunk a tárgyalásos megoldás. De természetesen, ha kell, megvédjük érdekeinket, embereinket és cégeinket. Mindenünk megvan, amire szükségünk van népünk és jólétünk védelméhez.”

Leszögezte: Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal. Ugyanakkor diverzifikálni fogja kereskedelmét más partnerek bevonásával, valamint megerősíti az egységes piacát – tette hozzá.

Bernd Lange német szociáldemokrata európai parlamenti képviselő Die Weltnek annyit árult el, hogy olyan csomagról van szó, amely egyenértékű azzal a kárral, amit az amerikai vámtarifák okozhatnak Európának. A listán állítása szerint az Egyesült Államokból esetenként jelentős mennyiségben importált mezőgazdaági termékek, különféle ipari cikkek, továbbá kiváló minőségű márkás ruhák szerepelnek.

Emellett adót vetnének ki az amerikai cégek által az EU-ban nyújtott digitális szolgáltatásokra is.

A Handelsblatt szerint az Egyesült Államok és az EU közötti kereskedelmi konfliktus következményekkel járhat az Apple, a Microsoft, a Meta, az X és más amerikai technológiai vállalatok számára.

Az uniós tagállamok közül Trump vámtarifái leginkább Németország sújtják. Az elnöki intézkedés ugyanis a kontinensen leginkább a német autógyártókat, mindenekelőtt a Volkswagent, a Mercedes-Benzt és BMW-t érintik. 2024-ben egyetlen ország sem vett annyi új személygépkocsit Németországból, mint az Egyesült Államok. Az export 13,1 százalékos részesedésével vezetett Németország, míg Nagy-Britannia 11,3 százalékkal és Franciaország 7,4 százalékkal állt a második, illetve harmadik helyen.

A német autógyártók ugyanakkor már most is nagy mennyiségben gyártanak autókat az Egyesült Államokban, hogy elkerüljék a vámokat. Az Infostart is beszámolt arról, hogy a Mercedes-Benz vezetői közölték: mind nagykereskedelmi szinten, mind a kereskedőknél növelni fogják készleteiket az Egyesült Államokban. Az árazással kapcsolatban nem árultak el konkrétumokat, de jelezték, hogy figyelik a versenytársaikat és az amerikai vámok hatását.

Ami pedig a hivatalos német álláspontot illeti, a még hivatalban lévő gazdasági miniszter, Robert Habeck szerint Németország támogatja az Európai Bizottságot abban, hogy olyan megoldásról tárgyaljon az Egyesült Államokkal, amely megakadályozza a vámspirált. A hamarosan kormányra kerülő CDU külpolitikai szakértője pedig úgy vélte, hogy „célzott és mérsékelt” ellenszankciók szükségesek, amelyek bizonyítják, hogy Európa rendelkezik a megfelelő eszközökkel, de nem törekszik a háború eszkalálására.

A Német Autóipari Szövetség elnöke, Hildegard Müller ismételten sürgős tárgyalásokat követelt az Egyesült Államok és az Európai Unió között egy kétoldalú megállapodás érdekében.