eur:
406.36
usd:
370.66
bux:
83028.96
2025. április 6. vasárnap Bíborka, Vilmos
Herbert Kickl, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke beszédet mond a párt évindító találkozóján az also-ausztriai Vösendorf településen 2025. január 18-én. Kickl január 6-án megbízást kapott Alexander van der Bellen államfőtől az új osztrák kormánykoalíció megalakítására.
Nyitókép: MTI/EPA/Max Slovencik

Küszöbön a hárompárti koalíció Ausztriában, de Herbert Kickl új választás kiírását kezdeményezi

Rendkívüli öt hónapon van túl Ausztria, de a legfrissebb értesülések szerint legkésőbb a jövő hét elejéig megalakulhat az új kormány: minden jel arra vall, hogy a szomszédos országot első ízben hárompárti koalíció vezetheti.

A szeptemberi választások után először a hivatalban lévő kancellár, a néppárti Karl Nehammer, majd a választást fölényesen megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, Herbert Kickl próbálkozott a kormányalakítással, de egyikük sem jutott eredményre. Most azonban úgy tűnik, hogy öt hónap után az Osztrák Néppárt (ÖVP) új elnökének, Christian Stockernek a vezetésével megalakulhat Ausztria új kormánya, amelyben a a szociáldemokraták (SPÖ) és a liberálisok (NEOS) kapnak még helyet.

A három párt felismerte, hogy az újabb kudarc az ország számára súlyos pénzügyi és egyben politikai válságot okozhat, elemzők szerint ez a magyarázza, hogy az ÖVP, az SPÖ és a NEOS közös kompromisszumokat keresve a koalíció megkötésében állapodott meg. Az ORF közszolgálati médium szerint ebből kiindulva egyeztek meg a költségvetési deficit az idei, valamint a jövő évre vonatkozó, csaknem 10 milliárd eurós csökkentéséről, továbbá a miniszteri tárcák elosztásáról

Ugyancsak az ORF értesült arról, hogy az SPÖ elnöksége már kedden jóváhagyta a megállapodást, és az előzetes forgatókönyv szerint a három párt vezetői szerdán, de legkésőbb csütörtökön a részleteket is a nyilvánosság elé tárják.

Az ÖVP elnöksége várhatóan pénteken szentesíti a koalíciós megállapodást, amelyet a NEOS tagsága vasárnap hagyhat jóvá. A három párti koalíció hivatalos eskütétele ennek nyomán hétfőre várható.

Ausztria új kancellárja a néppárti Christian Stocker lesz.

Mindezt aligha befolyásolja a Szabadságpárt elnökének rendkívüli kezdeményezése. Herbert Kickl ugyanis bejelentette, hogy szerdán a parlament alsóházában, a Nemzeti Tanácsban indítványozni fogja új választások kiírását. Az ORF szerint maga Kickl sem számol azzal, hogy kezdeményezése többségi támogatásra találna, ugyanakkor – mint fogalmazott – a kezdeményezés immár a parlament napirendjén szerepel, ami azt jelenti, hogy "bármikor aktiválható".

A politikus szerint a megalakulás előtt álló hárompárti koalíció nem számíthat arra, hogy az osztrák lakosság a kormányt legitimálná, mert szerinte demokratikus válság alakult ki Ausztriában, és a "politikai kommunikáció perverziójának" nevezte, hogy a leendő három kormánypárt azzal az érvvel nem hajlandó új választásokat kiírni, hogy azzal a demokráciát óvja meg. A leendő kancellárt pedig azzal vádolta meg, hogy Sebastian Kurz visszatérését készíti elő.

Ezenkívül pártja törvénytervezetben kívánja kezdeményezni a politikai iszlám betiltását, valamint szigorúbb szabályozást sürget a menekültek befogadását érintően.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Elemző: a haszonállat-állomány csökkenése drágulást hoz

Elemző: a haszonállat-állomány csökkenése drágulást hoz

Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint több oka is van annak, hogy folyamatosan csökken a gazdák száma az EU-ban, velük együtt pedig az állatállomány is. Magyarországon bizonyos tekintetben hasonló a helyzet, de vannak különbségek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.07. hétfő, 18:00
Noszek Péter
a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója
Túl nagy falat? - Lazíthatnak egy fontos 2040-es uniós célon

Túl nagy falat? - Lazíthatnak egy fontos 2040-es uniós célon

Az Európai Bizottság vizsgálja a 2040-es uniós kibocsátáscsökkentési cél felpuhításának lehetőségeit, így próbálva kezelni a klímacéllal szembeni poltikai ellenkezést, miközben igyekszik az általa korábban előirányzott 90%-os célszámot is megtartani. A Bizottság eredetileg az első negyedévben a klímatörvény módosítása keretében tette volna meg arra vonatkozó hivatalos javaslatát, hogy az Európai Unió tagállamai 90%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását 2040-ig az 1990-es szinthez képest. A kibocsátáscsökkentés nehéziparban és mezőgazdaságban várható költségeivel kapcsolatban azonban jelentős aggályok merültek fel a tagállamok és törvényhozók részéről, ezért a testület elhalasztotta a törvényjavaslat előterjesztését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. április 6. 13:37
×
×
×
×