Infostart.hu
eur:
386.05
usd:
331.46
bux:
119752.08
2026. január 14. szerda Bódog
Az orosz-ukrán háború elől menekülők várakoznak az ungvári vasútállomás előtt 2022. március 9-én. A pályaudvarra érkező menekülteket buszokkal szállítják tovább a kárpátaljai városhoz közeli szlovák és magyar határátkelőhelyekre.
Nyitókép: Nemes János

Brenzovics László: az elhúzódó háború rontja a visszatelepülni vágyó kárpátaljai magyarok esélyeit

Egy kutatás szerint már kevesebb mint százezer magyar maradt Kárpátalján. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint minél tovább tart a fegyveres konfliktus, annál kisebb az esélye, hogy a Magyarországra települtek visszatérnek szülőföldjükre.

Százezer fő alá csökkent a kárpátaljai magyarság lélekszáma az orosz–ukrán háború alatt – mondta az InfoRádióban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a Nemzetpolitikai Kutatóintézet A háború hatása a kárpátaljai magyar közösségre című konferenciája után. Az eseményen bemutatták a kárpátaljai magyar társadalmat ért háborús hatásokról szóló kutatási jelentést.

"A kutatás rendkívül fontos volt, hiszen megpróbálták objektíven, tudományos alapon felmérni azokat a hatásokat, amelyek a kárpátaljai magyarságot érték a háború következtében" – mondta Brenzovics László. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke hozzátette, a kutatások eredményei egybevágtak a kárpátaljai magyarok tapasztalataival. A szövetség elnöke leszögezte:

minden háborúnak negatív hatása van a közösségre, és a kárpátaljai magyarság a történelem folyamán számos nagy tragédiát élt át.

A mostani háború első mozzanatai 2014-ben kezdődtek, az akkori forradalom és a donbaszi fegyveres összecsapások kitörésekor ugrott meg először a Magyarországra áttelepülők száma. Ez jellemezte az egész időszakot, ahogyan a háborús eszkalációt is 2022 után – tette hozzá.

Brenzovics László szerint a kárpátaljai magyarság egy jelentős része, főleg a katonaköteles férfiak távoztak otthonról, később pedig az ő családjaik, és így a magyar közösség létszáma százezer fő alá csökkent a kutatás alapján. A szociális és egyéb körülmények is igen nehézzé váltak, különösen az egyedülálló idősek számára. A felmérésből az is kiderült, hogy a legtöbb, Magyarországra áttelepült kárpátaljai magyar a határ menti térségben telepedett le, és a többség később vissza szeretne térni a szülőföldjére. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke azonban kifejtette:

a kapott válaszok alapján egyértelmű, hogy minél tovább húzódik el a háború, annál kisebb az esélye annak, hogy a többség visszatér Kárpátaljára.

Mint mondta, jelenleg az a helyzet, hogy biztonságos viszonyok közé a többség még visszatelepülne, de egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy mikor lesz béke, illetve, hogy a háború utáni Ukrajna szabad, békés állam lesz-e, vagy egy "katonai tábor".

Brenzovics László nem kívánta megbecsülni, hogy meddig tarthat még a fegyveres konfliktus, illetve, hogy milyenek a békekötés esélyei. Úgy véli, Donald Trump elnökké választása növelte ugyan a békekötés esélyeit, de megjegyezte, a jelenlegi helyzet rendkívül nehéz, és idén talán a tűzszünet létrejöhet, de a tartós béke megteremtése elhúzódó folyamat lehet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×