A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott második becslése megerősítette, Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2026 első negyedévében 1,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal emelkedett.

A magyar gazdaság végre maga mögött hagyta a tartós stagnálás időszakát – állapította meg az első negyedévi adatokból Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.

A belső kereslet jelentősen felpörgött 2026 első negyedévében, miközben az export továbbra is zsugorodott és az import jelentősen növekedett. Vagyis a gazdaság növekedési szerkezete nem változott az elmúlt negyedévekhez képest, csak még inkább kiegyensúlyozatlanná vált. A nettó export önmagában 4,5 százalékponttal fékezte a gazdaság teljesítményét - emelte ki.

Előre tekintve a magyar gazdaság kilátásai a részletes adatok alapján nem sokat változtak.

A fogyasztás megugrásának tartóssága azon múlik, hogy meddig tartanak a „mézes hetek” – fogalmazott az elemző, utalva a kormányváltásra.

Egyelőre a fogyasztói bizalom töretlen, ami mindenképpen pozitív előjelnek tekinthető. A beruházások stagnálása már jobb, mint a tartós zuhanás. Ugyanakkor az előző kormányzat egyes beruházásainak felülvizsgálata és átmeneti felfüggesztése hozhat átmeneti visszaesést, mielőtt az év vége felé elindulna felfelé a beruházási tevékenység. Az export növekedését korlátozhatják a geopolitikai bizonytalanságok, a termelési költségek növekedése és az esetleges ellátások problémák – tette hozzá.

Az ING Bank legfrissebb 2026-os GDP-prognózisa 1,5 százalékos növekedést jelez előre. Az alapvetően borús kilátást részben az energiaár-sokk hatása indokolja, részben pedig az első negyedévben látott egyedi tényezők elhalványulása. Az év egészében a fogyasztás lehet a magyar gazdaság motorja, miközben a beruházások enyhe növekedést mutathatnak és a nettó export érdemben visszafoghatja a GDP-bővülést.

Az ipar teljesítménye 13 negyedév után tudott ismét emelkedni – emelte ki az MTI-nek küldött kommentárjában Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelelemzési Központ vezető elemzője. Ebben az alacsony bázis mellett szerepe lehetett annak, hogy termőre fordultak a nagyberuházások. Nőtt a mezőgazdasági termelés is, ugyanakkor a tavaszi aszály jelentős kockázatot rejt, elképzelhető, hogy az ágazat a tavalyi alacsony bázishoz képest sem tud majd érdemi bővülést mutatni. A gazdaság egészét az építőipar vetette vissza, amiben a januári hóhelyzet, valamint a vállalati oldal gyenge kereslete is szerepet játszott.

A felhasználási oldalon az első negyedévben is

a fogyasztás volt a gazdaság legfontosabb motorja. A bruttó állóeszköz-felhalmozás ezzel szemben stagnált, a beruházások elérhették a mélypontjukat, azonban a fordulat még nem következett be.

Gyengén teljesített az export is elsősorban a külső kereslet további gyengélkedése miatt, míg az import jelentősen nőtt. A fogyasztás erősödése jelentős részben importkeresletként csapódott le.

Az ide kilátásokat tekintve a GFÜ szakértője szerint a fogyasztás várhatóan tovább húzza majd a gazdaságot, bizonytalanság továbbra is a külső környezetből fakad. A termelés felfutása csak fokozatosan történik meg, amihez a külső kereslet alakulása jelenti a szűk keresztmetszetet. A külső kereslet ugyanakkor nemcsak az exportdinamikát veti vissza, a beruházási hajlandóság is tartósan alacsony a vállalatok körében. Molnár Dániel szerint idén 2 százalék alatti gazdasági növekedés jöhet, ami jövőre kedvezőbb külső környezetben, az uniós források beérkezésével és hatékony felhasználásával 3 százalék közelébe gyorsulhat.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte: a márciusi ipari és kiskereskedelmi adatok már rávilágítottak a vártnál jobb GDP-adat két fontos összetevőjére.

2022 harmadik negyedéve óta most először nőtt éves alapon az ipar hozzáadott értéke,

amiben szerepe lehetett a kedvezőbb külső keresletnek és annak, hogy az épülő nagy gyárak egy részében (BMW) már beindult a termelés. Ugyanakkor ez a növekedés még törékeny, különösen az iráni háború fényében. Felhasználási oldalon továbbra is a fogyasztás a fő húzóerő. A reálbérek növekedése továbbra is stabil alapot adhat a fogyasztás bővüléséhez.

Az idei év egészére 1,5-2,0 százalékos gazdasági növekedés valószínűsíthető. Pozitív irányú kockázatot jelent, ha a várhatóan beérkező uniós forrásokból már idén sikerül új projekteket indítani, míg az iráni háború további elhúzódása kockázatot jelent a növekedés szempontjából, különösen is az exportot tekintve. A magasabb energiaárak egyaránt kedvezőtlen hatással vannak a versenyképességre és a külső keresletre, de a magasabb energiaárak végső soron a belső fogyasztást sem segítik és a beruházási döntésekben is bizonytalanságok hoznak – összegezte az elemző.