A KSH adatai szerint 2026 I. negyedévében a GDP volumene a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. A második becslésben közölt volumenindexek az első becsléshez képest nem változtak.

Termelés

A mezőgazdaság hozzáadott értéke 1,9 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit. Az ipar teljesítménye 0,8, azon belül a feldolgozóiparé 1,3 százalékkal nőtt. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása járult hozzá a növekedéshez és leginkább a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás fékezte. Az építőipar hozzáadott értéke 4,3 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,3 százalékkal emelkedett. A legnagyobb növekedés (5,3 százalék) a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység nemzetgazdasági ágban következett be. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások 4,6, az oktatás 3,0 százalékkal bővült. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2,9, az információ, kommunikációé 2,4 százalékkal nőtt. A kereskedelem, illetve a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye egyaránt 2,3 százalékkal emelkedett. A humánegészségügyi, szociális ellátás hozzáadott értéke 1,3, a közigazgatásé 1,1, a szállítás, raktározásé 0,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke 0,3 százalékkal csökkent.

A bruttó hazai termék 2026. I. negyedévi 1,7 százalékos növekedéséhez

legnagyobb mértékben a szolgáltatások teljesítménye járult hozzá pozitívan (1,4 százalékponttal),

azon belül leginkább a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység (0,5 százalékponttal). Az ipar teljesítménye 0,2 százalékponttal segítette a növekedést, míg az építőiparé 0,1 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét. A termékadók és -támogatások egyenlege 0,3 százalékponttal emelte a GDP volumenét, a mezőgazdaságnak nem volt érdemi hatása a bruttó hazai termék alakulására.

Felhasználás

A háztartások tényleges fogyasztása 4,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,5 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,7 százalékkal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt: a tartós termékek esetében 7,6, a féltartósok esetében 7,9, a nem tartósok esetében 7,0, a szolgáltatások esetében 4,1 százalékkal.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,2 százalékkal, a közösségi fogyasztásé 5,4 százalékkal magasabb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 7,5 százalékkal nőtt.

A fenti folyamatok eredményeként

a végső fogyasztás 4,9 százalékkal emelkedett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a I. negyedévben 0,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Az építési beruházások volumene mérséklődött, míg a gép- és berendezésberuházásoké emelkedett.

A bruttó felhalmozás 12,2 százalékkal nagyobb lett az előző év azonos időszakához mérten.

A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a I. negyedévben összességében 6,6 százalékkal bővült.

A bruttó hazai termék 2026. I. negyedévi, 1,7 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 3,8, a bruttó felhalmozás 2,4 százalékponttal járult hozzá, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 4,5 százalékponttal rontotta a gazdasági teljesítményt.

2026 I. negyedévében az előző negyedévhez képest (szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján):

• A gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal emelkedett.
• A termelési oldalon a mezőgazdaság teljesítménye 6,5, az iparé 1,1, a szolgáltatásoké 0,9 százalékkal nőtt. Az építőipar teljesítménye 6,2 százalékkal csökkent.
• A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 1,5, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatásoké 0,1, míg a közösségi fogyasztásé 0,4 százalékkal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,1 százalékkal csökkent. A külkereskedelemben az import volumene 2,5 százalékkal nőtt, míg az exporté 0,6 százalékkal alacsonyabb lett.