Infostart.hu
eur:
388.7
usd:
337
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Young girl with a backpack holding a smartphone. Back to school concept showcasing technology and education.
Nyitókép: FreshSplash/Getty Images

Újabb országban élesedett az iskolai mobiltilalom

Brazíliában egy januárban jóváhagyott, helyi idő szerint csütörtökön életbe lépett törvény értelmében a diákok nem használhatják mobiltelefonjaikat az iskolában, még a folyosókon, szünetben sem.

Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök januárban írta alá az erről szóló rendeletet, amelynek értelmében a februári tanévkezdéstől telefonokat az iskolában csak oktatási célra, tanári engedéllyel, valamint egészségügyi okból lehet használni, máskülönben az intézmények által saját hatáskörben belül meghatározott helyen – hátizsákban, dobozokban – kell tárolni.

Brazília több államában – például Rio de Janeiróban – már a most érvénybe lépett törvényt megelőzően igyekeztek korlátozni a mobiltelefonok iskolai használatát; egy felmérés szerint 2023-tól már csaknem a brazíliai iskolák kétharmada vezetett be valamilyen, erre vonatkozó rendelkezést, 28 százalékuk pedig teljesen betiltotta a mobileszközöket

A Datafolha nevű brazil közvélemény-kutató októberi felmérésében a megkérdezettek csaknem kétharmada válaszolta azt, hogy betiltaná az okostelefonok használatát az iskolákban, több mint háromnegyedük pedig úgy vélte, az eszközök többet ártanak a gyerekeknek, mint amennyit használnak.

Egy iskolaigazgató, Meire Nocito a sajtónak azt mondta, a diákoknak koncentrációs problémáik voltak a telefonok miatt, és azt vették észre, hogy, mivel a szünetekben is telefonjaikba mélyednek, egyre kevesebbet kommunikálnak egymással, és szinte csak a közösségi média felületein tartják a kapcsolatot.

A brazil oktatási minisztérium hétfői közleményében felhívják a figyelmet arra, hogy a tiltással a diákok mentális egészségének megőrzésére is törekszenek, miközben a technológiai eszközök "észszerű használatát" szeretnék népszerűsíteni.

A Fundacao Getulio Vargas nevű brazil agytröszt májusi jelentése szerint a latin-amerikai országban már több telefon van, mint ember: 258 millió eszköz jut 203 millió brazilra. Piackutatók hozzáteszik, hogy tavaly a brazilok átlagosan 9 óra 13 percet töltöttek naponta képernyő előtt, ami globális összevetésben is nagyon soknak számít.

Nem Brazília az első ország, amely korlátozni igyekszik a diákok mobiltelefon-használatát. Franciaország tavaly októberben jelentette be, hogy legkésőbb az új tanév kezdetéig, 2025-ig tervezi bevezetni a "digitális szünetet" az általános és középiskolákban, Olaszországban az általános iskolákban tiltották be a használatát. Az Egyesült Államokban szintén egyre népszerűbb az elképzelés, és már nyolc állam fogadott el ilyen jogszabályokat.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×