Infostart.hu
eur:
361.34
usd:
309.6
bux:
151686.1
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia
A Hormuzi-szoros amerikai ellenõrzés alá vonására utaló óriásplakát „örökre Irán kezében” jelentésû felirattal egy teheráni téren 2026. április 15-én. Az Irán és az Egyesült Államok között sikertelenül végzõdött tárgyalások után az amerikai haditengerészet ellenõrzése alá vonta a Hormuzi-szorost és blokádot vont az iráni kikötõk köré.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Donald Trump hirtelen meghosszabbította a tűzszünetet

A tűzszünet utolsó óráiban jelentős fordulat történt az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktusban: Donald Trump amerikai elnök váratlanul úgy döntött, meghosszabbítja a fegyvernyugvást és mégsem újítja fel a pusztító bombázást.

Donald Trump megint csinált egy hátraarcot és megtalálta hozzá az indoklást is, hogy ne legyen nagyon kínos a számára: az amerikai elnök kedd este egy közösségi médiaposztban teljesen szembement azzal, amit néhány órával korábban egy interjúban mondott. Akkor, határozottan kizárta a hosszabbítás lehetőségét, és többször is arra utalt, hogy az amerikai hadsereg „alig várja”, hogy megkapja a tűzparancsot.

Viszont néhány órával később ezt követte egy bejegyzés a Truth Social közösségi platformon. Trump közölte, hogy meghatározatlan időre meghosszabbítja a tűzszünetet és utasította a hadsereget az iráni kikötők elleni tengeri blokád fenntartására. Hozzátette, hogy ez addig marad érvényben, amíg a teheráni vezetés nem áll elő egy egységes és elfogadható békejavaslattal. Indoklása szerint a békeközvetítésben szerepet vállaló pakisztáni kormány kérésére döntött így.

A Hormuzi-szoros körüli helyzet továbbra is kulcsfontosságú, hiszen ezen a szűk tengeri útvonalon halad át a globális olajkereskedelem jelentős része, így minden katonai vagy gazdasági lépés azonnal hatással van a világpiacokra.

A döntés hátterében ugyanakkor egyértelműen az áll, hogy elakadt a diplomáciai folyamat.

A Pakisztán fővárosában, Iszlámábádban tervezett újabb egyeztetések meghiúsultak, miután Irán nem volt hajlandó tárgyalódelegációt küldeni, amíg az Egyesült Államok nem oldja fel a Hormuzi-szoros blokádját. Ez a feltétel Washington számára elfogadhatatlannak bizonyult, így fennmaradt a két fél közötti patthelyzet.

Az amerikai alelnök hétfőre, majd keddre tervezett pakisztáni útját emiatt végül lemondták. Hivatalos források szerint J. D. Vance addig nem indul útnak, amíg Teherán nem jelzi egyértelműen a részvételi szándékát.

A korábbi megbeszélések során egy lehetséges megállapodás is körvonalazódott:

Washington akár 20 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni forrást szabadíthatna fel, vagy enyhíthetne a szankciókon, amennyiben Irán hajlandó lenne átadni magas minőségűre – tehát már az atomfegyver létrehozásához közeli szintre – dúsított uránkészletét.

Az amerikai tárgyalók szerint ez a „pénzért uránt” típusú alku lehet a legéletképesebb megoldás, különösen azért, mert Irán gazdaságát súlyosan megviselték a szankciók és a háborús költségek. Donald Trump először maga is jóváhagyta az elképzelést, majd közölte, hogy mégsem szabadít fel Irán számára pénzeket.

Kommentátorok szerint Donald Trump egymásnak ellentmondó és zavart keltő kijelentései a háborúról vagy annak lezárásáról, egyfajta védjegyévé váltak a konfliktus kezelésében.

Teherán közben egyelőre szintén elutasító. Az iráni parlament elnöke kijelentette: országa nem hajlandó „fenyegetések árnyékában” tárgyalni, és úgy véli, hogy Washington valójában nem kompromisszumra törekszik, hanem Irán teljes behódolását akarja elérni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csiki Varga Tamás a Gripen-balesetről: az egyik kulcstényező az volt, hogy fel volt fegyverezve a repülőgép

A Magyar Honvédség által használt Gripen harci repülők megbízhatónak számítanak Csiki Varga Tamás szerint. A Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője beszélt arról is az InfoRádióban, hogy mikor derülhet ki, milyen meghibásodás történt a géppel.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Elkezdődött a pénzügyi elnyomás az USA-ban, de a java még csak most jöhet

Elkezdődött a pénzügyi elnyomás az USA-ban, de a java még csak most jöhet

Az amerikai pénzügyminiszter beavatkozott a kötvénypiacon, és a piac nemet mondott: a hozamok a bejelentett visszavásárlások ellenére sem jöttek le, Scott Bessent pedig ezzel akaratlanul azt is elárulta, hol van a fájdalomküszöbe. A helyzet ennél is feszültebb, mint amilyennek látszik. A nagy piaci válságokat jellemzően a kötvénypiac indította el, 2000-ben és 2007-ben is, ezért ami most a hosszú hozamokkal történik, az nem a kötvénybefektetők belügye: rövidesen a részvénypiacok, a devizák és minden megtakarító problémája lehet. Megmutatjuk, miért bukott el az első beavatkozási kör, és mi jöhet ezután.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×