A mostani helyzet történelmi lehetőséget jelent Magyarország és a Budapest előtt, ezért drukkolnak az új kormánynak, hogy Magyarország meg tudja szerezni az uniós forrásokat, illetve a tervekkel segíti azok felhasználását, vagyis a források elköltésére is vannak kiváló ötleteik – közölte a főpolgármester.

Amennyiben az elképzeléseik, a környezetvédelmi, zöldítési programok a következő években sikeresen megvalósulnak, a főváros megpályázhatja, hogy 2029-ben Budapest legyen Európa zöld fővárosa – jegyezte meg.

A főpolgármester közlése szerint európai viszonylatban Budapest az a város, amely a legnagyobb mértékben veszítette el a lakosságát, a történelmi belváros például az elmúlt fél évszázadban a korábban ott élők felét elvesztette, ezért egy olyan várost kívánnak teremteni, amely megtart. A nemzetközi példák pedig, így a bécsi azt mutatja, hogy az életminőség javításával nem csak fenntartható, de gyarapítható is a lakosságszám – fűzte hozzá.

Ehhez – folytatta – a többi között az kell, hogy megvalósítsák a „közelség forradalmát”, vagyis azt, hogy a közszolgáltatások maximum 15 perc utazással mindenki számára elérhetővé váljanak, csökkentve ezzel az ingázást. Ez pedig úgy valósítható meg, hogy a város „kisvárosok” szövetéből áll össze – jelezte.

Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy a 300 milliárd forint értékű fejlesztési terveik között 178 milliárd forintot igényel a közlekedés, 50 milliárd forintot a közterületek fejlesztése, 38 milliárd forintot az árvízvédelem és a szennyvízkezelés, illetve 34 milliárd forint értékben dolgoztak ki esélyteremtő, a lakhatást és a szociális ellátást segítő projekteket.

Ezek a programok a főváros, a kormány és az Európai Bizottság megállapodása alapján bekerültek az uniós operatív programokba, azonban a források befagyasztása miatt a megvalósításuk az elmúlt két évben megállt, így csupán a 18 százalékuk esetében rendelkeznek támogatási szerződéssel – mutatott rá.

A főpolgármester azt reméli, hogy a következő időszakban a kohéziós források mellett megnyílnak a helyreállítási alap forrásai is Magyarország számára.

Karácsony Gergely a közlekedési fejlesztési tervek között említette a budai, illetve a pesti fonódó villamosvonalakat, ehhez kapcsolódóan a Bajcsy-Zsilinszky út és a Lehel tér „humanizálását”, a Nyugati tér teljes újjáépítését, a felüljáró lebontását. A CAF-villamosok beszerzésére megkötötték a támogatási szerződést és a Budapesti Közlekedési Központ lezárt közbeszerzéssel rendelkezik 160 trolibuszra, illetve elindították egy elektromosbusz-flotta beszerzésének előkészítését is – sorolta.

A főpolgármester a továbbiakban történelmi léptékű programnak nevezte Rákosrendező fejlesztését, amelyhez a helyreállítási alap forrásait kívánják felhasználni, illetve elindulhat egy 50 milliárd forint értékű városi zöldítési program. Ennek keretében a pesti alsó rakpart és a Városháza park fejlesztési tervei elkészültek, zajlik a Nagykörút megújításának tervezése, illetve tizenkét kerületben 23 projektet jelent az Egészséges utcák program.

Ugyanakkor a helyreállítási alap forrásaiból kívánnak elindítani egy társasházi és panelfelújítási programot is, amely minden szempontból kívánatos volna. Ugyanis – a leköszönő kormányon kívül – mindenki tudta, hogy ennek prioritást kellene adni – jegyezte meg Karácsony Gergely.

A tanácskozáson klímavédelemmel, városi mobilitással, vízkezeléssel és várostervezéssel foglalkozó szakemberek tartottak előadásokat.