Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján tartott sajtótájékoztatón 2024. december 19-én.
Nyitókép: Purger Tamás

Ukrajna nem fogadja el az EU-s „látszattagságot”, teljes jogú taggá kíván válni

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter leszögezte, nagy hangsúlyt kell fektetniük a csatlakozás feltételeinek teljesítésére, mert a fajsúlyos európai államok jelen formában nem fogadnák el Ukrajnát teljes jogú tagként.

Ukrajna nem fogad el „látszattagságot” az Európai Unióban – szögezte le Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerdán újságíróknak, kommentálva a nyugati sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint Franciaország és Németország nem áll készen arra, hogy a kelet-európai országot teljes jogú EU-taggá tegyék, és inkább szimbolikus részvételi formákat javasolnak szavazati jog nélkül.

A politikus rámutatott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek ez az egyértelmű álláspontja. Szibiha hozzátette:

a partnerek ezt megértik, ezért a hangsúlyt arra kell helyezni, hogy az ország teljesítse a csatlakozáshoz szükséges követelményeket és megfeleljen a kritériumoknak.

A miniszter beszámolt arról is, hogy az EU Tanácsának ülésén, amelyen részt vett, pozitív jelzést kaptak azokról a jogszabályokról, amelyeket a parlament a tagsághoz való közeledés érdekében fogadott el. Hozzátette: az ülésen az Európai Unió Oroszország elleni 20. szankciós csomagját is megvitatták, és véleménye szerint van ok feltételezni, hogy azt végül elfogadják.

Az Oroszország által indított háborúra rátérve a miniszter kijelentette, hogy Ukrajna harctéri helyzete jelenleg a legerősebb és legstabilabb az elmúlt egy évet tekintve. Kiemelte, hogy a drónok aktív alkalmazásának köszönhetően az ukrán erőknek sikerült ellensúlyozniuk az oroszok emberfölényét. Meggyőződését fejezte ki, hogy az oroszok meghatározó embervesztesége erősíti Ukrajna tárgyalási pozícióit. Szibiha az ukrán légtér védelmében elért eredményeket is kiemelte. Elmondta:

Ukrajna „új geopolitikai ereje” abban rejlik, hogy képes az ellenséges támadóeszközök akár 90 százalékát lelőni.

Az ukrán harctéri sikerek harmadik tényezőjének az aszimmetrikus támadást nevezte, amely olyan hadviselési módszer, amikor a két fél között nagy különbség van erőben, és a gyengébb fél nem hagyományos módon próbál előnyt szerezni, például drónokkal mér csapást nagy értékű célpontokra.

Címlapról ajánljuk
Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Farkas András nyugdíjszakértő részletesen elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában a jövő évi nyugdíjemelések kérdéseit. Mint mondta, a legszegényebb rétegeknél döntő fontosságú lépés történik most, és nem a többiek rovására, hiszen senkitől nem vesznek el semmit, mindenkinek emelkednek a juttatásai különböző mértékben – de az EU-országokhoz képest még „van hova fejlődni” a nyugdíjkiadásokat illetően.

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.
Tisza-kormány: megvan a 2027-es költségvetés, folytatódik az elszámoltatás

Tisza-kormány: megvan a 2027-es költségvetés, folytatódik az elszámoltatás

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést: a Tisza-kabinet első saját büdzséje szerint a központi költségvetési alrendszer bevételei 42 484,9 milliárd, kiadásai 47 587,6 milliárd forintot tesznek ki, ami 5102,7 milliárd forintos pénzforgalmi hiányt jelent. A dokumentum önmeghatározása szerint „a 2027. évi költségvetés egy új irány első lépése”. A benyújtást a vártnál gyengébb harmadik negyedéves GDP-adat előzte meg, a Költségvetési Tanács pedig nem emelt alapvető kifogást a tervezet ellen, de jelezte, hogy a hiánycél teljesülése a megtakarítások szigorú végrehajtásán múlik. Percről percre tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×