Infostart.hu
eur:
388.41
usd:
330.52
bux:
110579.18
2025. december 22. hétfő Zénó
Utasszállító repülőgép száll fel a washingtoni Ronald Reagan légi kikötőből a Potomac folyóba zuhant légi járművek roncsainak előterében 2025. január 30-án. Egy nappal korábban összeütközött egy leszálláshoz készülődő utasszállító repülőgép és egy gyakorló repülést végző Blackhawk katonai helikopter, és mindkettő a folyóba zuhant. A repülőgépen 64, a helikopteren 3 ember tartózkodott. A balesetetnek nincs túlélője.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Donald Trump megnevezte a washingtoni tragédia „felelősét”

Az amerikai elnök szerint a légiforgalom-irányító rendszer elavultsága okozta múlt héten Washington közelében egy utasszállító repülőgép és egy katonai helikopter katasztrofális balesetét.

Donald Trump a csütörtöki Nemzeti Imareggelin úgy fogalmazott: "nagyon sok hiba történt" január 29-én, amikor az American Airlines légitársaság Wichita felől érkező járata 64 emberrel a fedélzetén késő este leszállás közben, mintegy 120 méteres magasságban összeütközött a hadsereg helikopterével, amelyen hárman tartózkodtak. A balesetet senki nem élte túl.

Az amerikai elnök a Capitoliumban tartott hagyományos rendezvényen a légi irányítók által használt számítógépes rendszert tette felelőssé a tragédiáért. Kifejtette, az Egyesült Államok milliárdokat költött arra, hogy megpróbáljanak felújítani egy "elavult, rozoga rendszert" ahelyett, hogy egy új rendszer kiépítésébe fektették volna a pénzt. Elmondta, hogy az ő magángépén egy másik, külföldi rendszert használnak landoláskor, mert a pilótája szerint az amerikai rendszer elavult.

"Úgy gondolom, most az fog történni, hogy mindannyian leülünk, és kidolgozunk egy új nagyszerű számítógépes rendszert a légi irányítás számára" - jelentette ki. Sean Duffy közlekedési miniszter és Elon Musk, a kormányzati hatékonyságért felelős adminisztratív testület (DOGE) vezetője az X-en azt írta, segíteni fognak abban, hogy gyorsan tudják korszerűsíteni az ország légi közlekedésének biztonsági rendszerét.

Trump szerint, ha a légi irányítás korszerűbb rendszert használt volna, riasztók léptek volna működésbe, amikor a gyakorlatozó Black Hawk helikopter elérte azt a magasságot, amelyen az utasszállító haladt.

Ezzel szemben viszont a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) előzőleg azt állította, hogy a légi irányításhoz érkezett riasztás arról, hogy a két jármű egymás felé közeledik, és akkor még több mint másfél kilométer távolság volt köztük. A jelentés szerint ekkor arra utasították a helikoptert, hogy haladjon el a repülőgép mögött. A körülmények pontos felderítéséhez még számos vizsgálat folyamatban van.

Csütörtökön az amerikai közlekedésbiztonsági hivatal (NTSB) munkatársai arról tájékoztatták a szenátust, elképzelhető hogy a baleset pillanatában a katonai helikopteren - egyelőre tisztázatlan okokból - ki volt kapcsolva az ADS-B biztonsági berendezés, amely a jármű helymeghatározási adatait hivatott továbbítani a légi irányításnak. Ezt azonban majd a helikopter roncsának alapos vizsgálata után tudják csak teljes bizonyossággal megerősíteni.

Katonai járműveken engedélyezett ennek a berendezésnek a mellőzése, de mivel a szóban forgó napon a helikopter gyakorlaton vett részt, nem indokolta semmiféle nemzetbiztonsági megfontolás azt, hogy ténylegesen ki legyen kapcsolva - mondta el a tájékoztatás után újságíróknak Ted Cruz, a szenátus kereskedelmi bizottságának elnöke.

Jennifer Homendy, az NTSB elnöke újságíróknak elmondta: a helikopteren rögzített hangfelvételekből az derült ki, hogy a pilóta éjjellátó szemüveget viselhetett a baleset idején.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×