Infostart.hu
eur:
358.44
usd:
313.38
bux:
140857.32
2026. július 15. szerda Henrik, Roland
Mobil Ku-sávban működő drónvadász radar.
Nyitókép: Raytheon

Így harcolnak az ukránok a leghalálosabb orosz drónok ellen

A huzalvezérlésű drónok jelentették eddig a legnagyobb fenyegetést, mert elektronikai eszközökkel nem lehet zavarni a vezérlésüket.

Az ukrán hadsereg "Magyar" fedőnevű egyik drónparancsnoka a Telegram-csatornáján számolt be legújabb fejlesztésükről - írja a The War Zone. Robert Brovdi szerint sikerült olyan mozgó radarállomásokat kifejleszteniük, amelyek képesek időben észlelni a közeledő, huzalvezérlésű orosz drónokat.

Mint azt az Infostart korábban már megírta, a kábellel irányított robotok teljesen érzéketlenek az elektronikai zavarásra, mivel a vezérlésük nem rádióhullámokkal történik, hanem a maguk után húzott vékony, üvegszálas vezetéken keresztül.

Ráadásul ezek a robotok jellemzően alacsonyan, többnyire éppen csak a fák koronája felett repülve közelítenek a célpontjuk felé. Ekkora magasságban viszont sem a hagyományos radarokkal, sem pedig elektrooptikai felderítő eszközökkel nem lehet időben észrevenni őket. Márpedig ahhoz, hogy eredményesen lehessen harcolni ellenük, kell bizonyos idő az elhárító fegyverek irányzásához, vagy a vadászdrónok levegőbe emeléséhez.

Robert "Magyar" Brovdi most azt közölte, hogy olyan, Ku-hullámsávban működő radart hoztak létre, amit járművekre telepítve könnyen és gyorsan tudnak mozgatni. Erre azért van szükség, mert az ebben a hullámsávban dolgozó lokátorok hatótávolsága csupán néhány kilométer, ezért a berendezést a lehető legközelebb kell vinni a frontvonalhoz. Viszont a Ku-sáv (12–18 GHz) a legalkalmasabb a kis méretű, alacsonyan és lassan repülő robotok észlelésére.

A radarok által bemért ellenséges robotok ellen aztán az ukránok az ugyancsak saját fejlesztésű vadászdrónjaikat indítják, amelyek szabályos légi csatában gyűrik le a támadó orosz robotokat, mint ahogy az az alábbi videón is látható.

Magyar a sikeres próbákat követően arra kérte az ukrán hadvezetést, hogy mielőbb építsen ki ilyen, Ku-sávban működő radarokból álló hálózatot a teljes frontvonal hosszában. Szerinte 2-4 kilométerenként kellene egy-egy ilyen érzékelőt elhelyezni ahhoz, hogy hatékonyan tudjanak védekezni az oroszok leghalálosabb robotjai ellen. Csakhogy ez jóformán lehetetlen elképzelés, hiszen az ukrán és az orosz hadsereg több mint 1000 kilométer hosszú arcvonalon áll szemben egymással.

Ráadásul nem valószínű, hogy az ukrán hadiipar képes lenne hirtelen ekkora mennyiségű radart gyártani. Más forrásokból pedig azért bajos a beszerzés, mert az ilyen felderítőeszközök iránt óriási az érdeklődés a nemzetközi fegyverpiacon is, hiszen egyre több ország igyekszik kiépíteni a saját drónelhárító képességeit.

Tovább nehezíti a dolgot, hogy a frontvonal közvetlen közelébe telepített radarok még akkor is rendkívül sérülékenyek, ha járműveken vagy utánfutókon mozgathatók. Szakértők ezért azt tartják elképzelhetőbbnek, hogy az újfajta elhárítórendszert (Ku-sávban működő radarok + vadászrobotok) inkább kiemelt fontosságú létesítmények, mint például hidak, közlekedési csomópontok, kommunikációs, valamint parancsnoki központok, fegyverraktárak és hasonlók védelmére használják.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
Tisza-kormány: új párt alakulhat a Fidesz romjain, lemondott Szijjártó Péter

Tisza-kormány: új párt alakulhat a Fidesz romjain, lemondott Szijjártó Péter

Szerdán sincs megállás a választások óta teljes intenzitáson pörgő közéletben: Szijjártó Péter volt külügyminiszter mentelmi jogát is beáldozva lemondott parlamenti mandátumáról; a kormány már módosítja a költségvetést, valamint Ferencz Orsolya korábbi fideszes politikus arra utalgat, hogy új pártot alapít a Fidesz romjain. Kedden is intenzív volt a belpolitikai napirend: Magyar Péter miniszterelnök parlamenti felszólalásában bírálta az ellenzéket, amiért az alkotmánymódosítás elleni tiltakozás után a Fidesz  és a Mi Hazánk távol maradt a szavazástól, és hangsúlyozta, hogy az ország nem lehet egyetlen párt tulajdona. Az Országgyűlésben lezárták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját, miközben felgyorsultak a személycserék az állami intézményeknél: teljesen megújul a MÁV igazgatósága, változások történtek a Szerencsejáték Zrt.-nél, és távozott a Creative Hungary vezetője is. Politikai vitát ígér a kormány az augusztus 20-i ünnepségek finanszírozása, miután a korábbi, 17,5 milliárd forintos szerződést felmondták, a kormány pedig a töredékéből tervezi megrendezni az eseményt. A kabinet több szakpolitikai irányt is kijelölt: év végére készülhet el az új energiastratégia, a honvédelmi miniszter az orosz befolyástól való távolodást hangsúlyozta, zajlik az uniós források gyors felhasználása. A legfontosabb döntésekről és fejleményekről szerdán is folyamatosan beszámolunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×