Ahogy az Infostart elsőként beszámolt róla, történelmi szavazás volt a Bundestagban. Friedrich Merz CDU-elnök ötpontos javaslata ugyanis úgy kapott többséget a német törvényhozás alsóházában, hogy a konzervatív képviselők mellett az eddigi politikai karanténban tartott AfD frakciótagjai is támogatták bevándorlás szigorítását kezdeményező indítványt. Konkrétan azt a javaslatot, amely többek között az illegális bevándorlok a határon történő visszafordítását irányozza elő. A CDU/CSU kancellárjelöltjének, aki az eddigi felmérések szerint nagy eséllyel pályázik a tisztség elnyerésére, a másik indítványa, amely a belbiztonsági szervek hatásköreinek szélesítését célozta, elbukott ugyan, ez azonban egyáltalán nem csillapította a vitát.

Már a szavazást megelőzően, azt követően pedig még élesebben az AfD-vel való lepaktálással vádolta Friedrich Merzet a fő kihívó, a hivatalban lévő, de a tisztségért újrainduló Olaf Scholz. A szociáldemokrata kancellár szerint Merzben immár nem lehet bízni, és az AfD-vel kötött paktummal a CDU/CSU, illetve személy szerint Friedrich Merz lábbal tiporta azt a konszenzust, amely a háború utáni Németországban a demokraták között jött létre a szélsőjobboldallal szembeni fellépésről. Mindezt azzal toldotta meg, hogy az általa vezetett, még hivatalban lévő kormány ténylegesen olyan intézkedéseket hozott, amelyek állítása szerint valóban hozzájárulnak az illegális bevándorlás korlátozásához.

Váratlanul és szokatlan élességgel bírálta Merzet a volt konzervatív kancellár és CDU-elnök, Angela Merkel, aki 2005 és 2021 között tizenhat éven keresztül volt Németország első számú vezetője. Visszavonulása óta nemigen hallatta hangját politikai kérdésekben, ezúttal azonban elhibázottnak nevezte, hogy a jelenlegi kereszténydemokrata pártelnök a migrációval foglalkozó javaslataiban az AfD-re támaszkodik. Emlékeztetett arra, hogy egy korábbi beszédében Merz nem ezt ígérte.

Merkel szerint helytelen az a megközelítés, amely nem tekinti kötelezőnek az AfD szavazatairól való lemondást abban az esetben is, ha a parlamenti többség megszerzéséről van szó.

A szerdai szavazás után is kiállt javaslatai mellett Friedrich Merz. Nyilatkozatában határozottan elutasította az AfD-vel való együttműködés vádját. "Ha egy javaslatot szavazásra bocsátanak, az nem jelenti a radikális párttal való kooperációt" – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.

"Nem beszéltünk az AfD-vel, nem tárgyalunk velük, nem hasonlítunk össze szövegeket. Azt tesszük, amit helyesnek tartunk"

– mondta Merz, cáfolva, hogy bármilyen együttműködés lenne pártja és az AfD között. Emlékeztetett arra is, hogy már napokkal a szerdai szavazást megelőzően képviselőcsoportja felkérte az SPD-t, a Zöldek Pártját és a szabad demokrata FDP-t, hogy szavazzon a keresztény pártok indítványára. Megkapták a szöveget is, mindennek ellenére más döntést hoztak. "Mi pedig a Bundestagban előterjesztettük azt, amit helyesnek tartunk, és megkaptuk a többséget" – jelentette ki.

A Merz által beterjesztett indítványok egyikének támogatása ellenére bírálta Merzet az AfD társelnöke, Alice Weidel is. A pártelnök helytelennek nevezte, hogy a konzervatívok megtagadják az együttműködést az AfD-vel. A párt az illegális bevándorlás elleni harc legfőbb támogatója, és ennek köszönheti tartós népszerűségét.

A parlamenti csatározás még egyáltalán nem ért véget. Értesülések szerint két, egyaránt az AfD betiltására előterjesztett indítvány megvitatása kerül napirendre amelyeket többnyire szociáldemokrata és zöldpárti képviselők nyújtottak be. Elemzők szerint többségre a kialakult hangulat ellenére egyik indítvány sem számíthat.

A pénteki nap azonban a szerdaihoz hasonlóan forrónak ígérkezik. Merz egy törvényjavaslatot terjeszt elő, amely a bevándorlás kezelésének általános szigorítását célozza. Ellentétben a két szerdai indítvánnyal, a pénteki javaslatban foglaltak végrehajtása elfogadás esetén kötelező.

A szerdai napot követő legfrissebb felmérések arról tanúskodnak, hogy a megkérdezettek többsége támogatja a konzervatívok beterjesztett indítványaiban foglaltakat, az AfD-vel való együttműködést azonban nem. Nem változott az sem, hogy a legtöbben Merzet látnák legszívesebben a kancellári székben, és alapjában változatlan a parlamenti pártok támogatottsága is. Eszerint az első helyen a CDU/CSU áll 29 százalékkal, míg a másodikon 21 százalékkal az AfD. Az SPD támogatottsága 15, a Zöldekén 14 százalékos.

A szerdai Merz-indítványban foglaltakkal kapcsolatban ugyanakkor állást foglalt a legnagyobb német rendőrszakszervezet(GdP) is. Andreas Rosskopf elnök szerint a tervezett szigorítások "rendkívüli kihívást" jelentenének a rendőri erők számára. A GdP elnöke szerint ez az ellenőrzés erősen különbözne attól, amelyet most végeznek.