Infostart.hu
eur:
391.29
usd:
340.25
bux:
120787.85
2026. március 16. hétfő Henrietta
Nyitókép: Szijjártó Péter/Facebook

Lesz-e magyar blokkolás? – Fontos ügyben szavaz most Brüsszelben Szijjártó Péter

„Az dönti el a szavazatunkat, hogy az Európai Bizottság ad-e garanciát arra, hogy a jövőben fellép minden olyan esetben, amikor uniós tagállamok energiabiztonságát fenyegetik az Európai Unión kívülről” – írta a magyar tárcavezető az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülésének tétjéről.

Hétfő délelőtt Brüsszelben ülnek össze az Európai Unió külügyminiszterei, hogy döntsenek az Oroszországgal szemben január 31-ig fennálló szankciók esetleges meghosszabbításáról. Orbán Viktor pénteken megvétózta a szankciók hosszabbítását. A magyar miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth rádióban azt mondta: Magyarország mintegy 7500 milliárd forintot veszített el az elmúlt három évben a szankciók miatt, ami jóval több, mint amennyit a magyarok jövedelemadóként az államkasszába befizetnek. Orbán Viktor három feltételt szabott a szankciók meghosszabbításának támogatásához, amelyekről itt írtunk. Szijjártó Péter pénteken arról beszélt, hogy "be kellett rántani a kéziféket", majd később kiderült, hétfőre halasztódott a szavazás.

Ha a mai uniós külügyminiszteri találkozón Szijjártó Péter blokkolja a szankciókat, alkupozícióba kerülhet Orbán Viktor a február 3-ai nem hivatalos EU-csúcson, melyet Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke hívott össze a limont-i kastélyba – írja az atv.hu.

A limont-i tanácskozáson a 27 uniós tagállam vezetői mellett más fontos vendégek – többek között Mark Rutte NATO-főtitkár – is részt vesznek, az ülésen az európai védelem témájával foglalkoznak kiemelten. Várhatóan szó lesz az Ukrajnának nyújtott támogatásokról, valamint az EU és a NATO közötti együttműködési lehetőségekről is.

Szijjártó Péter a hét végén telefonon beszélt Kaja Kalasszal, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével és egyértelművé tette: Magyarország elvárja tőle is és az Európai Unió vezetőitől is, hogy a tagállamok érdekében lépjenek fel, vagyis megfogalmazása szerint „minket képviseljenek kifelé és ne másokat képviseljenek befelé”.

A magyar külügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában azt mondta, hogy az energiabiztonság területén az Európai Unió „nemcsak félrefordítja a fejét, hanem még bizonyos szempontból

biztatja is az ukránokat arra, hogy rendkívül szemtelenül viselkedjenek az uniós országok egy csoportjával, így gyakorlatilag magával az Európai Unióval szemben”.

A magyar kormány legfőbb kifogása, hogy az ukránok leállították az orosz gáztranzitot, illetve drágítják a gáz és az olaj árát. Orbán Viktor úgy fogalmazott: „ha az ukránok segítséget akarnak – például, hogy szankcionáljuk az oroszokat – akkor tessék újra kinyitni a gázútvonalat, és tessék megengedni, hogy a közép-európai országok, köztük Magyarország behozhassa Ukrajnán keresztül”.

Szijjártó Péter vasárnap Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel is egyeztetett, és nem kizárt, hogy az közöttük elhangzottaknak is hatása lesz a mai uniós külügyminiszteri találkozóra.

A magyar külügyminiszter hétfő reggel bejegyzéssel jelentkezett a Facebookon, közvetlenül az elutazása előtt. Mint írja, az Oroszország ellen bevezetett szankciók „csúnyán kudarcba fulladtak és óriási károkat okoztak Európának”. Úgy véli, véget kell vetni annak, hogy az Európai Bizottság nem az uniós tagállamok érdekeit képviseli, hanem a tagjelölt Ukrajnáét.

„Ma, az EU-s külügyminiszterek tanácsülésén az dönti el a szavazatunkat, hogy az Európai Bizottság ad-e garanciát arra, hogy a jövőben fellép minden olyan esetben, amikor uniós tagállamok energiabiztonságát fenyegetik az Európai Unión kívülről” – jegyezte meg a tárcavezető.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Irán válaszcsapása mindent megváltoztathat

Szakértő: Irán válaszcsapása mindent megváltoztathat

Több mint két hete kezdett katonai akciót Irán ellen az Egyesült Államok és Izrael, az éjjel pedig újabb támadássorozat zajlott a térségben. Az amerikai elnök többször jelezte, hogy hamarosan lezárulhat a konfliktus. Szalai Mátét, a Clingendael Intézet kutatóját kérdeztük ennek esélyéről.

Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Ismét vita alakult ki a Fidesz és a Tisza Párt között annak kapcsán, hogy március 15-én a kormánypárti Békemeneten, vagy a Tisza által szervezett Nemzeti meneten vettek-e részt többen. A „számháború” jelentőségéről Pálfalvi Milánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét és Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, recseg-ropog Trump katonai koalíciója - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, recseg-ropog Trump katonai koalíciója - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×