Infostart.hu
eur:
364.99
usd:
315.02
bux:
0
2026. augusztus 31. hétfő Bella, Erika
Nyitókép: Szijjártó Péter/Facebook

Lesz-e magyar blokkolás? – Fontos ügyben szavaz most Brüsszelben Szijjártó Péter

„Az dönti el a szavazatunkat, hogy az Európai Bizottság ad-e garanciát arra, hogy a jövőben fellép minden olyan esetben, amikor uniós tagállamok energiabiztonságát fenyegetik az Európai Unión kívülről” – írta a magyar tárcavezető az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülésének tétjéről.

Hétfő délelőtt Brüsszelben ülnek össze az Európai Unió külügyminiszterei, hogy döntsenek az Oroszországgal szemben január 31-ig fennálló szankciók esetleges meghosszabbításáról. Orbán Viktor pénteken megvétózta a szankciók hosszabbítását. A magyar miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth rádióban azt mondta: Magyarország mintegy 7500 milliárd forintot veszített el az elmúlt három évben a szankciók miatt, ami jóval több, mint amennyit a magyarok jövedelemadóként az államkasszába befizetnek. Orbán Viktor három feltételt szabott a szankciók meghosszabbításának támogatásához, amelyekről itt írtunk. Szijjártó Péter pénteken arról beszélt, hogy "be kellett rántani a kéziféket", majd később kiderült, hétfőre halasztódott a szavazás.

Ha a mai uniós külügyminiszteri találkozón Szijjártó Péter blokkolja a szankciókat, alkupozícióba kerülhet Orbán Viktor a február 3-ai nem hivatalos EU-csúcson, melyet Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke hívott össze a limont-i kastélyba – írja az atv.hu.

A limont-i tanácskozáson a 27 uniós tagállam vezetői mellett más fontos vendégek – többek között Mark Rutte NATO-főtitkár – is részt vesznek, az ülésen az európai védelem témájával foglalkoznak kiemelten. Várhatóan szó lesz az Ukrajnának nyújtott támogatásokról, valamint az EU és a NATO közötti együttműködési lehetőségekről is.

Szijjártó Péter a hét végén telefonon beszélt Kaja Kalasszal, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével és egyértelművé tette: Magyarország elvárja tőle is és az Európai Unió vezetőitől is, hogy a tagállamok érdekében lépjenek fel, vagyis megfogalmazása szerint „minket képviseljenek kifelé és ne másokat képviseljenek befelé”.

A magyar külügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában azt mondta, hogy az energiabiztonság területén az Európai Unió „nemcsak félrefordítja a fejét, hanem még bizonyos szempontból

biztatja is az ukránokat arra, hogy rendkívül szemtelenül viselkedjenek az uniós országok egy csoportjával, így gyakorlatilag magával az Európai Unióval szemben”.

A magyar kormány legfőbb kifogása, hogy az ukránok leállították az orosz gáztranzitot, illetve drágítják a gáz és az olaj árát. Orbán Viktor úgy fogalmazott: „ha az ukránok segítséget akarnak – például, hogy szankcionáljuk az oroszokat – akkor tessék újra kinyitni a gázútvonalat, és tessék megengedni, hogy a közép-európai országok, köztük Magyarország behozhassa Ukrajnán keresztül”.

Szijjártó Péter vasárnap Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel is egyeztetett, és nem kizárt, hogy az közöttük elhangzottaknak is hatása lesz a mai uniós külügyminiszteri találkozóra.

A magyar külügyminiszter hétfő reggel bejegyzéssel jelentkezett a Facebookon, közvetlenül az elutazása előtt. Mint írja, az Oroszország ellen bevezetett szankciók „csúnyán kudarcba fulladtak és óriási károkat okoztak Európának”. Úgy véli, véget kell vetni annak, hogy az Európai Bizottság nem az uniós tagállamok érdekeit képviseli, hanem a tagjelölt Ukrajnáét.

„Ma, az EU-s külügyminiszterek tanácsülésén az dönti el a szavazatunkat, hogy az Európai Bizottság ad-e garanciát arra, hogy a jövőben fellép minden olyan esetben, amikor uniós tagállamok energiabiztonságát fenyegetik az Európai Unión kívülről” – jegyezte meg a tárcavezető.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Üt az óra Magyar Péternek és kormányának, éjfélkor eldől, mi sikerült a 3650 milliárd forintos ígéretből

Üt az óra Magyar Péternek és kormányának, éjfélkor eldől, mi sikerült a 3650 milliárd forintos ígéretből

Hétfőn éjfélkor lejár az uniós helyreállítási alap (RRF) kulcsfontosságú határideje: a tagállamoknak augusztus 31-ig kell teljesíteniük a reformokat és beruházási mérföldköveket, amelyek alapján hozzáférhetnek a még bent ragadt támogatásokhoz. Magyarország számára különösen nagy a tét, mivel a kormány nagyjából 10 milliárd eurónyi, közel 3650 milliárd forintnyi forrás megmentéséért küzd. A stratégia lényege a korábbi, más forrásból már megvalósult projektek átforgatása az RRF alá, nagy tőkejuttatások az MFB-nek és az új vasúti gördülőállomány-kezelő társaságnak, valamint hálózatfejlesztési és digitális beruházások elszámolása. A beruházások mellett jogalkotási és átláthatósági reformokat is teljesíteni kellett, köztük a társadalmi egyeztetési kötelezettséget és az adórendszer egyszerűsítését – ami ma éjfélig nem készül el, azt szeptemberben már nem lehet beszámítani a kifizetésekhez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×