Infostart.hu
eur:
391.35
usd:
340.32
bux:
120787.85
2026. március 16. hétfő Henrietta
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter: be kellett rántani a kéziféket

Komoly tárgyalások zajlanak az Oroszország elleni uniós szankciók meghosszabbításáról szóló szavazás (január 31.) előtt.

Mathias Cormann OECD-főtitkárral tárgyalt a külgazdasági és külügyminiszter Párizsban, a szervezet központjában. Ezután a Facebookon jelentkezve elmondta: 19 milliárd euró, 7500 milliárd forint az a kár, amit az Oroszország ellen életbe léptetett szankciók okoztak a magyar gazdaságnak. Ha ez a rendszer fennmarad, folytatódik, az további nagy károkat jelent majd számunkra, hangsúlyozta Szijjártó Péter, megemlítve: egyetértés van abban az OECD-főtitkárral, hogy a minél akadálytalanabbul működő világgazdaság közös érdek.

"A szankciók képében tehát az EU a magyar emberekkel is fizettette az elmúlt években ennek a rendkívül kudarcos politikának az árát. Ráadásul eközben Ukrajna folyamatosan kitol Magyarországgal, hiszen azok az intézkedések, amelyeket Kijev az elmúlt időszakban az energia terén hozott, súlyosan veszélyeztetik Magyarország energiabiztonságát, és jelentősen hozzájárultak a magyarországi és a közép-kelet-európai energiaárak emelkedéséhez" – emelte ki, utalva a földgáztranzit ukrán leállításának gázáremelő hatására, az olajtranzit részleges korlátozásának drágító hatására, illetve a Török Áramlatot ért támadások jelentette ellátásbiztonsági veszélyre.

Az tehát nem megy, fogalmazott, hogy a magyarok egyszerre fizetik meg a szankciós politika árát, közben pedig elszenvedik az ukránok energiabiztonságot aláásó intézkedéseit. Ez így nem mehet tovább, ezt világossá tették az európai partnereinknek is. "Az sem mehet tovább, hogy az Európai Bizottság egy tagjelölt, Ukrajna érdekeit képviselje a közép-európai uniós tagokkal szemben. Be kellett rántani a kéziféket, világossá kellett tenni, hogy egyszerre nem lehet Magyarországnak gazdasági károkat okozó szankciós politikát folytatni és elnézni Ukrajnának a közép-európai energiabiztonságot aláásó lépéseket" – szögezte le.

"Ki fogunk állni óriási támadások között a magyar emberek érdekéért. Világos válaszokat és világos garanciákat akarunk annak érdekében, hogy hétfőn a külügyminiszteri ülésen felelős döntést lehessen hozni" – közölte a tárcavezető.

A témáról Orbán Viktor is beszélt péntek reggeli Kossuth rádiós interjújában. "Én behúztam a kéziféket, és azt kértem az európai vezetőktől, hogy ezt értsék meg, hogy ezt nem lehet folytatni. Az nem lehet, hogy Magyarországgal fizettetik meg ilyen arányban a szankciók árát", Ukrajna meg "kibabrál" velünk - közölte.

  • "Azt kérjük, hogy mondassák ki az ukránokkal: vissza fogják állítani a gázútvonalat. Ha az ukránok segítséget akarnak, például, hogy szankcionáljuk az oroszokat, akkor tessék újra kinyitni a gázútvonalat" - jelezte.
  • Kérésként fogalmazta meg azt is, hogy az ukránok ne támadják mindenfajta féllegális, legális katonai eszközökkel azt az útvonalat, ahol most hozzuk a gázt, továbbá
  • adjanak garanciát, hogy ezt a "piszkosságot", amit most csináltak velünk szemben a gázzal, ezt nem ismétlik meg az olajjal.

"Ne minket akarjanak meggyőzni, hogy ne állítsuk meg a szankciókat, hanem az ukránokat győzzék meg, hogy biztosítsák a szankciók folytatásának a föltételét" - fogalmazott.

Orbán Viktor elmondta, 2025-ös esztendő az előrelépésről fog szólni, fantasztikus év lesz, "olyan évet fogunk produkálni, ami régen nem volt". Hozzátette, a harmadik és a negyedik negyedévben már a négy százalékhoz közelíti majd a gazdasági növekedés "és megyünk fölfele" 2026-ra.

Hangsúlyozta: Magyarország kezében van az Oroszország elleni szankciók megállításának lehetősége, de ha ezt megtesszük, "leszakad ég meg föld Brüsszelben".

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Irán válaszcsapása mindent megváltoztathat

Szakértő: Irán válaszcsapása mindent megváltoztathat

Több mint két hete kezdett katonai akciót Irán ellen az Egyesült Államok és Izrael, az éjjel pedig újabb támadássorozat zajlott a térségben. Az amerikai elnök többször jelezte, hogy hamarosan lezárulhat a konfliktus. Szalai Mátét, a Clingendael Intézet kutatóját kérdeztük ennek esélyéről.

Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Ismét vita alakult ki a Fidesz és a Tisza Párt között annak kapcsán, hogy március 15-én a kormánypárti Békemeneten, vagy a Tisza által szervezett Nemzeti meneten vettek-e részt többen. A „számháború” jelentőségéről Pálfalvi Milánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét és Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, recseg-ropog Trump katonai koalíciója - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, recseg-ropog Trump katonai koalíciója - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×