Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Üres tanterem a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban a pedagógusok egész napos, országos sztrájkjának napján, 2016. április 20-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Vajda János

Bulgáriában is bombariadókkal fenyegettek iskolákat tegnap

Bulgáriában tegnap történt hasonló bombariadó, Csehországban és Szlovákiában novemberben.

Csütörtök reggel Magyarország több iskolájában bombariadó volt. A miniszterelnök és a belügyi tárca is reagált az ügyre, amely a Kormányinfón is téma volt.

Az érintett iskolákat kiürítették. Az intézmények, illetve esetenként a tankerületek is ugyanazt a levelet kapták meg, amelyben rossz magyarsággal Allah-ra hivatkozva írnak bombafenyegetésről.

Nemrég három másik térségbeli országban is ugyanez történt - hívta fel a figyelmet a 24.hu.

Szerdán Bulgáriában kaptak tömeges bombafenyegetést az iskolák. Nemcsak Szófiában, de Szliven, Sztara Zagora, Plovdiv, Vratsza, Kardzali, Sumen, Razgrad, Burgas és Várna városaiban is. A fenyegetés akkor derült ki, amikor az iskolák reggel megnyitották az emailjeiket. Az iskolákat kiürítették.

Nem derült ki, pontosan mi volt a cél a tömeges bombariadók között, de Bulgáriában vasárnap választások lesznek, az iskolák jó része pedig szavazókörként is működik.

Érdekes, hogy a leveleket egy olyan címre küldték ki, amelyet

az iskolák már hivatalosan nem használnak, de néhány intézmény még megtartotta, így értesültek róla

- írja a lap.

Csehországban és Szlovákiában tavaly szeptemberben történt ugyanez. 270 általános és középiskola kapott bombafenyegetéseket csak Szlovákiában, Csehországban pedig 500 iskola volt érintett. Mindkét országban leállt az iskolák nagy része, vizsgálatot indítottak.

Michal Koudelka, a cseh szolgálatok vezetője azt közölte November 18-án, hogy Oroszország áll a fenyegetések mögött, és korábban is észleltek olyat, hogy szabotázsra készülnek.

A bombariadók Bulgária, Szlovákia és Csehország esetében is üres fenyegetések voltak, robbanószerkezetet nem találtak - olvasható a cikkben.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a gazdasági káosz az ukránok fejében út az ellenzék választási sikeréhez

Ezen a hétvégén Békéscsabán rendeztek háborúellenes gyűlést a digitális polgári körök, a szokásos forgatókönyv szerint Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, majd pedig kérdésekre válaszolt. Közölte, hogy kivédi a kormány az ukránok energiafegyver-támadását. Beszélt a békési földutak helyzetéről, az extraprofitadók rendszerének fontosságáról, valamint egy márciusi kínai-amerikai nagy megegyezés esélyéről is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Egy tolnai szavazó voksa másfélszer többet ér, mint egy budapestié – Áprilisig épp alkalmas az idő a reformról vitázni

Egy tolnai szavazó voksa másfélszer többet ér, mint egy budapestié – Áprilisig épp alkalmas az idő a reformról vitázni

A 2024. évi LXXIX. törvény december 31-én lépett hatályba, és átrajzolta Magyarország választókerületi térképét. A jogalkotó indoklása szerint azért volt szükség a módosításra, mert több körzetben is átlépte a választók száma a törvényben előírt határokat. Csakhogy van egy kis probléma: a módosítás után még mindig nem felel meg a törvény a saját előírásainak. Tolna megyében három választókörzet is 20%-kal kisebb az átlagnál – ami pont az a küszöb, ami mellett a törvény szerint újra kellene osztani a körzeteket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×