Németországban 37 év után ismét megjelent a ragadós száj- és körömfájás, Brandenburg tartományban három, szabadon tartott bivalyban mutatták ki a betegséget. A német hatóságok január 10-én a brandenburgi Märkisch-Oderland járásban egy 14 vízibivalyt tartó gazdaságban mutatták ki a ragadós száj- és körömfájás vírusát. A telepen három állat betegedett meg, és pusztult el. A német állategészségügyi hatóság megkezdte a járványügyi nyomozást, elrendelte az állomány felszámolását, valamint felállította a 3 kilométeres védőkörzetet, és a 10 kilométeres felügyeleti körzetet. Kiegészítő intézkedésként 72 óráig a párosujjú patás állatok mozgatásának teljes tilalmát is elrendelték.
A ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat érinti. A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken. A ragadós száj- és körömfájás emberekre nagyon ritkán terjed át, az állatállományokban azonban nagy ragályozó képessége és gyors terjedése miatt megjelenése súlyos gazdasági következményekkel jár. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást le kell ölni.
Joachim Ruckwied, a német gazdaszövetség elnöke az ARD közszolgálati médium által ismertetett nyilatkozatában szinte azonnal felhívta a figyelmet az első következményre. Berlinben pénteken kezdődik a nagy hagyományokkal rendelkező és külföldről is számos látogatót vonzó Grüne Woche (Zöld hét) kiállítás, amely a mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékeket, sőt az állatokat is népszerűsíti. Az erre a célra fenntartott nagy állatcsarnok ezúttal nagyrészt üresen marad.
Az elnök szerint
a német gazdák körében nagy az aggodalom.
Ezért a hangsúlyt arra kell helyezni, hogy a betegséget mielőbb teljesen felszámolják. A különböző korlátozások a "reális forgatókönyv" szerint hat hónapon belül megszűnhetnek. Erre utalt Cem Özdemir mezőgazdasági miniszter is, hangsúlyozva, hogy Brandenburg tartományban minden óvintézkedést megtettek. Utalt arra, hogy a gazdálkodók esetleges veszteségeinek ellensúlyozása első lépésben a tartományok feladata, a szövetségi kormány ugyanakkor mindehhez úgynevezett járványalapon keresztül járul hozzá.
Az aggodalom nagy a várható exportveszteség miatt is. Németország körülbelül 10 milliárd euró értékben exportál állati eredetű termékeket különböző országokba. Nagy-Britannia már a hét elején betiltotta a német szarvasmarha, a német sertés és juh, valamint a friss húsok behozatalát. Csak az oda irányuló export mennyisége évi 850 millió euró – utalt minderre Joachim Ruckwied.
Az NTV hírportál közölte azt az értesülést, amely szerint a brandenburgi vírus Törökországból vagy Iránból származhat. Mindezt szakemberek genetikai vizsgálatok alapján állították. Továbbra sem világos, hogy az állatok miként fertőződtek meg.
Az aggodalmakat jelzi ugyanakkor a Berliner Morgenpost cikke is arról, hogy mit jelentene a száj- és körömfájás esetleges kitörése a berlini állatkert számára. A válasz: ha egyetlen állat megbetegszik, az összes hasított körmű állatot meg kellene ölni. Az igazgató szerint körülelül 500 olyan állat él a berlini állatkerben, amely potenciálisan fogékony a vírusra.
"Ha egy állat az állatkertben megferőződne az lenne a legrosszabb, amit el tudnánk képzelni"
– jelentette ki.