Az Index idézte Vlagyimir Dzsabarovot, aki egy interjúban arról beszélt, hogy Magyarországot ideális helyszínnek tartja a megbeszéléshez. A moszkvai szenátus külügyi bizottságának helyettes vezetője szerint Orbán Viktor miniszterelnök mindkét vezető biztonságát garantálni tudná - számolt be róla a Vmésztye orosz televízió.
Vlagyimir Dzsabarov szenátor hozzátette, hogy a feleknek egy „semleges” területen kell egyeztetniük. Korábban Finnország is a lehetséges helyszínek között szerepelt, de időközben a NATO tagja lett, majd „rendkívül agresszívvá vált” Oroszországgal szemben. Arról Dzsabarov nem tett említést, hogy az egyébként szintén NATO-tag Magyarország miként lenne semleges terület.
„A két legnagyobb világhatalom vezetője nem hagyhatja ki, hogy legalább egyszer ne találkozzanak.
Kérdések sokasága halmozódott fel. Az elmúlt négy évben jelentősen megromlott a viszony a két ország között. Természetesen eljött az idő, hogy találkozzanak és beszélgessenek. Hogy erre a találkozóra mikor kerül sor, azt hiszem, most senki sem tudja megmondani” – nyilatkozta Vlagyimir Dzsabarov.
A megválasztott amerikai elnök csütörtökön jelentette be, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozót kért tőle. Ugyan a Kreml szóvivője Dmitrij Peszkov, azt közölte, hogy az Egyesült Államok hivatalosan még nem kért találkozót Oroszországtól és „jelenleg nincsenek ilyen tervek”. Valami mégis készülődhet a háttérben, amely ráadásul Magyarországot is érintheti -jegyezte meg az Index.
A tavalyi elnökválasztási kampányban és azóta is, Donald Trump számos alkalommal kijelentette: a január 20-i hivatalba lépése után tárgyalásokat kezd Oroszországgal, hogy mielőbb lezárja az ukrajnai háborút. A magyar diplomácia is kiemelt dátumként kezeli a közelgő hétfői napot,
Orbán Viktor miniszterelnök is többször jelezte, Trump hivatalba lépésével új korszak kezdődik.
Donald Trump nemrég Keith Kellogg egykori nemzetbiztonsági tanácsadót jelölte ki az Egyesült Államok ukrajnai és oroszországi megbízottjának. A nyugalmazott altábornagy szerdán kijelentette, hogy Donald Trump célul tűzte ki, hogy a beiktatását követő száz napon belül megoldást szeretne találni az ukrajnai háborúra.
Mint arról az Infostart is korábban beszámolt, Keith Kellogg egy áprilisi tervezetben azt javasolta, hogy állítsák le a további amerikai fegyverszállításokat Kijevnek, ha nem kezdenek béketárgyalásokat Moszkvával. Ugyanakkor Oroszországot is figyelmeztetnék arról, hogy a tárgyalások megtagadása esetén az Egyesült Államok még több támogatást nyújtana Ukrajnának.
Később, a megválasztott amerikai elnök, egy másik forgatókönyvet ismertetett.
Ennek értelmében ha Oroszország hajlandó a fegyverszünetre, akkor az Egyesült Államok tíz évvel elhalasztaná Ukrajna NATO-tagságának kérelmét. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2024. december 26-án elutasította a tervet, és azt hangoztatta, hogy időponttól függetlenül hallani sem akar a védelmi szövetséghez történő ukrán csatlakozásról.
Az amerikai elnökválasztások után Volodimir Zelenszkij ukrán államfő kijelentette, hogy Donald Trump segítségével „hamarabb véget érhet” a háború, mint egyébként.