Infostart.hu
eur:
372.07
usd:
339.21
bux:
141585.98
2026. november 20. péntek Jolán
Olaf Scholz német kancellár felszólal a német parlamenti alsóház, a Bundestag üléstermében, Berlinben 2024. november 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Nem jött be a bizalmi szavazás – zuhan Olaf Scholz támogatottsága

A február 23-i előre hozott parlamenti választások előtt egyre élesebb a harc a Bundestag pártjai és a kancellárjelöltek között, ezt valószínűsítik a közvélemény-kutatások is.

A legfrissebb, az ARD közszolgálati médium megbízásából végzett felmérés szerint a listavezető változatlanul a hivatalosan még ellenzéki konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU. A válaszadók 33 százaléka vélekedett úgy, hogy egy most vasárnapi választás esetén a a keresztény pártokra szavazna. December elejéhez képest a konzervatívok támogatottsága egy százalékkal nőtt.

A radikális jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) szilárdan őrzi második helyét annak ellenére, hogy a Bundestag többi pártja elutasítja a vele való együttműködést. A konzervatívokhoz hasonlóan az AfD is egy százalékkal erősödött, és jelenleg 19 százalékos támogatottsággal rendelkezik.

A közvélemény-kutatás vesztese Olaf Scholz kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD, amely két százalékpontot veszítve jelenleg 14 százalékon áll, holtversenyben az elmúlt három év koalíciós partnerével, a Zöldek Pártjával.

Elemzők szerint a felmérés adatai arra utalnak, hogy a választások után a pártok számát tekintve "zsugorodhat" a Bundestag. Jelentősen csökkent ugyanis az év elején alakult és az esztendő első felében "szárnyaló" új baloldali párt, az alapító nevét viselő BSW (Sahra Wagenknecht Szövetség) támogatottsága. A szövetség 5 százalékkal a parlamenti bejutási küszöböt súrolja, míg a másik két parlamenti párt, a szabad demokrata FDP és a Baloldal Pártja (Die Linke) egyaránt 3 százalékos támogatottsága a parlamenti búcsút vetíti előre.

A felmérés kitért arra is, hogy a négy kancellárjelölt közül a megkérdezettek kit látnának legszívesebben a választások utáni új kormány élén. Az elemzők szerint az adatok azt tükrözik, hogy a hétfői parlamenti bizalmi szavazást megelőző napokban kiéleződött és személyeskedő, olykor durvaságba hajló nyilatkozatháború egyik jelöltnek sem tett jót. A legnagyobb vesztes a bizalmi szavazást elsősorban újraválasztása érdekében kezdeményező Olaf Scholz kancellár, akinek esetleges hatalmon maradását a választók 16 százaléka támogatja. Ugyancsak 16 százalék támogatná, hogy az AfD jelöltje, Alice Weidel legyen Németország új kancellárja.

Jelentősen erősödött ezzel szemben azoknak az aránya, akik Robert Habecket, a Zöldek Pártjának jelöltjét látnák legszívesebben a majdani új kormány élén. A Scholz-kormány gazdasági miniszterének támogatottsága 25 százalékos, míg a lista élén 29 százalékkal a konzervatív Friedrich Merz áll.

Több német hírportál értékelte úgy, hogy a választók a durvuló hangnemért elsősorban Scholzot büntették, különös tekintettel a bizalmi szavazást közvetlenül megelőző, Merzet "ostobázó" beszédére. A kancellár által idézett, konzervatív riválisát ostoba kijelentésekkel vádoló északnémet "Tünkram" kifejezés enyhén szólva visszafelé sült el. Ugyanakkor Merz korábbi, Scholz vezetői, illetve nemzetközi tárgyalói képességeit megkérdőjelező vádaskodása sem nyerte el a válaszadók tetszését.

Folynak a lehetséges koalíciós találgatások. "Matematikailag" a CDU/CSU és az AfD kormányzati szövetségének lenne a legnagyobb esélye, ez azonban kizárt a szélsőjobboldalinak tartott párt "kiközösítése" miatt. Így továbbra is egy, a CDU/CSU-ból és az SPD-ból álló nagykoalíciónak lenne a legnagyobb esélye, de "bejöhet" a konzervatív pártok és a Zöldek esetleges koalíciója, sőt még egy hármas kormányzati szövetség is. A felmérés ugyanakkor arról tanúskodott, hogy nincs "egyértelmű kedvenc" a koalíciós lehetőséget tekintetben. A válaszadók 59 százaléka volt azon a véleményen, hogy Németországnak a választások után nem lesz stabil kormánya.

Címlapról ajánljuk
A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Kiszivárgott: saját AI-ügynököt fejleszt az Apple, amely képes lehet majd irányítani a Mac gépeket

Kiszivárgott: saját AI-ügynököt fejleszt az Apple, amely képes lehet majd irányítani a Mac gépeket

Saját mesterséges intelligencián alapuló ügynököt fejleszt az Apple, amely a jövőben önálló munkavégzésre lehet majd képes a gyártó eszközein. A Bloomberg által kiszúrt álláshirdetés szerint a vállalat vezető mérnököt keres a projekt irányítására. A rendszer böngészné az internetet, alkalmazásokat kezelne, parancsokat futtatna, sőt programkódot is írna és javítana, mindezt az Apple-től megszokott adatvédelmi szint mellett. Az iPhone gyártója ezzel párhuzamosan a külső fejlesztésű ügynökök elé is akadályokat gördítene, hiszen a közelgő macOS 27.3 külön figyelmeztetésekkel tartja vissza a felhasználókat attól, hogy teljes hozzáférést adjanak ezeknek a programoknak. A saját fejlesztés ugyanakkor még korai fázisban jár, a bevezetését legkorábban a jövő év végére tervezik az értesülések szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×